„Lósy Imre” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
800 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
→‎Élete: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Tunderkert-tunderkert-1/a-varadi-puspokseg-tortenete-alapitasatol-a-jelenkorig-3B9F/negyedik-kotet-a-varadi-puspokok-a-szamuzetes-s-az-ujraalapitas-koraban-15661780-545A/tizennyolcadik-konyv-5558/a-teljes-pusztulas-korszaka-16061692-5559/iv-losy-imre-16251633-55AC/
(→‎Élete: MNL Tolna Megyei Levéltára; Acta Nobilitaria (1714-1769) 95-97 lapok;)
(→‎Élete: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Tunderkert-tunderkert-1/a-varadi-puspokseg-tortenete-alapitasatol-a-jelenkorig-3B9F/negyedik-kotet-a-varadi-puspokok-a-szamuzetes-s-az-ujraalapitas-koraban-15661780-545A/tizennyolcadik-konyv-5558/a-teljes-pusztulas-korszaka-16061692-5559/iv-losy-imre-16251633-55AC/)
==Élete==
[[Kép:Kolegium Emericanum03.jpg|bélyegkép|260px|Lósy Imre címere a pozsonyi Emericanum bejárata felett]]
ReformátusÁgostai evangélikus (lutheránus) vallású szülőktől származott. Lóson, Sopron vármegyében, az ős Osl nemzetség ivadékai, a Viczay-ak birtokán született. Atyja: Máté, anyja: Németszeghy Anna. Testvérei: Mihály, Boldizsár, ifjabb Imre, Margit, valamint Márton.<ref>{{Cite web |title=IV. LÓSY IMRE (1625–1633) {{!}} Tündérkert {{!}} Kézikönyvtár |url=https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Tunderkert-tunderkert-1/a-varadi-puspokseg-tortenete-alapitasatol-a-jelenkorig-3B9F/negyedik-kotet-a-varadi-puspokok-a-szamuzetes-s-az-ujraalapitas-koraban-15661780-545A/tizennyolcadik-konyv-5558/a-teljes-pusztulas-korszaka-16061692-5559/iv-losy-imre-16251633-55AC/ |work=www.arcanum.hu |accessdate=2019-07-24}}</ref> Miután áttért a [[katolikus vallás]]ra először [[Bécs]]ben a jezsuitáknál<!--(Wilheim Lamormain)-->, majd 1599 végétől [[Róma|Rómában]] tanult. Ott szentelték pappá [[1604]]-ben. 1604 és 1606 között kánonjogot tanult, majd Magyarországon lelkipásztorként tevékenykedett. 1606-tól [[Nyitra (település)|nyitra]]i, 1607-től [[pozsony]]i, 1611-től [[esztergomi kanonok]] és nyitrai főesperes volt. [[Forgách Ferenc (esztergomi érsek)|Forgách Ferenc]] esztergomi érsek, mint [[nyitrai püspök]]öt hívta őt [[Esztergom]]ba.{{forr}} 1620-tól már [[Pázmány Péter]] állandó helyettese volt és az is maradt az esztergomi érsek haláláig. 1622-től Vicarius Generalis, 1623-tól [[csanádi püspökség|csanád]]i, 1625-től [[nagyvárad]]i választott püspök, majd 1631-ben szentelték fel váradi püspökké. Tagja volt a [[Magyar Tanács]]nak, 1628-tól volt prokancellár. 1634-ben [[egri püspök]] lett és ott még ugyanazon évben [[zsinat]]ot hívott össze.
 
1622. január 12-én Lósy Imre, esztergomi kanonok és érseki helynök valamint testvére Márton és neki gyermekei, István és Ferenc címeres nemeslevelet (armálist) kaptak II. Ferdinánd magyar királytól, melyet 1624-ben hirdettek ki Nyitra vármegyében.[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C3Q2-TSK6-B?i=91&cat=76264] A Lósy család testvére, Márton és fiai által Nyitra és Tolna vármegyékben tovább élt.
 
[[1637]]. [[május 14.|május 14-én]], Pázmány Péter halála után esztergomi érsek lett. Életpályája tipikusnak mondható egyházi pálya, talán az ő alakja áll a legközelebb a tridentinus főpapideálhoz. [[1638]]-ban egyháztartományi zsinatot hívott össze, 1639-ben püspöki konferenciát tartott, amelynek középpontjában a magyar egyház és Róma kapcsolatának tisztázása állt. A püspökök a francia gallikán egyházhoz hasonló, önálló nemzeti egyház létrehozásával fenyegették meg Rómát. A viszony végül tisztázódott, és [[Pietro Giacomo Favilla]] személyében szentszéki ágenst neveztek ki, aki a magyar egyház egészét képviselte Rómában.
3

szerkesztés

Navigációs menü