Finnugor nyelvek

A finnugor nyelvek elterjedése Európában és Ázsiában

A finnugor nyelvek az uráli nyelvcsalád nagyobbik csoportja. A finnugor nyelvek közé 15 élő és 2 holt nyelv tartozik. (A dialektus jellegű nyelveket külön számolva összesen 30 nyelv.) Ezek a nyelvek egymással bizonyos rokon vonásokat mutatnak a szerkezetüket és az alapszókincsüket tekintve. A finnugor nyelveket mintegy 24 millió ember beszéli a Kárpát-medencében, valamint Észak-Európa, Kelet-Európa és Nyugat-Szibéria hatalmas kiterjedésű területén. A finnugor nyelvek távolabbi rokoni kapcsolatát állapították meg a Szibériában beszélt szamojéd nyelvekkel. A két nyelvcsoport együtt alkotja az uráli nyelvcsaládot.

A magyar nyelvet a finnugor nyelveken belül az ugor nyelvek csoportjába sorolják. Ide tartozik még a Szibériában, az Urál-hegységtől keletre élő obi-ugorok, a manysik (vogulok) és hantik (osztjákok) nyelve.

A finnugor népek a finnugor nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése. A legnagyobb lélekszámú finnugor népek a magyarok, a finnek, az észtek és a mordvinok. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos. Nyelvváltásról azonban a ma finnugor nyelvet beszélő népek körében nem tudunk - mint például a bolgárok esetében - ezért a Finnugor elmélet száz éve fölállított történeti hipotézisei nehezen magyarázzák meg azokat az újabb kutatási eredményeket, melyek szerint az összehasonlító-genetika nem talált genetikai kapcsolatot a finnugor nyelveket beszélő népek között.

A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók. A finnugor népek kultúrájának összehasonlítása azonban a genetikához hasonlóan a kapcsolatok hiányáról tanúskodik. Az összehasonlító népzenekutatás a magyar-török kapcsolatok irányába mutat. A sztyeppei nomád kultúra, beleértve az állattartást, növénytermesztést, öltözködést, katonaságot, fémművességet, fegyvergyártást, társadalom és államszervezetet a magyarság török-iráni kapcsolatait erősíti. A magyar legendák, nemzeti emlékezet hagyománya nem tud a finnugor kapcsolatról, hanem a török-iráni származásról.

Fejes László nyelvész cikke szerint, feltételezhető, hogy a finnugor elnevezéséből „politikai okokból” maradt ki a "magyar". Mások azonban cáfolják ezt, rámutatva, hogy a finn nevet a nyelvcsalád egy ágára használták, amit ma finnségi, illetve balti-finn nyelveknek neveznek. Éppen ezért furcsa, és magyarázatra szorul, hogy a másik ág miért a fiktív "ugor" nevet kapta, miért nem a másik ághoz hasonlóan, az erre az ágra legjellemzőbb, legtöbb nyelvhasználót magában foglaló magyar nyelvről lett elnevezve.

Felosztás

• Ugor ág
  • magyar
  • obi-ugor nyelvek
    • manysi (vogul)
    • hanti (osztják)
• Finn-permi ág
  • Permi csoport
    • udmurt (votják)
    • komi (komi-zürjén vagy zürjén)
    • permják (komi-permják)
  • Finn-volgai csoport
    • Mari (cseremisz)
    • Mordvin (erza, moksa és muroma (kihalt) dialektus)
    • Számi nyelvek (vagy lapp nyelvek)
    • Balti finn nyelvek (vagy finnségi vagy egyszerűen finn nyelvek)
      • északi csoport
        • finn (két nagy dialektusa, a meänkieli és a kven, egyesek szerint különálló nyelvek)
        • izsór
        • karjalai (karéliai, karél)
          • lűd (lűd-karél)
          • olonyec (olonyec-karél, livvi-karél, livvi)
        • merja (kihalt) (meri)
        • vepsze
      • déli csoport
        • észt
          • északi
          • déli
            • võro
        • lív
        • vót

Földrajzi elterjedés

A finnugor nyelvek területi csoportosítása:

• Közép-Európa:
  • magyar
• Észak-Európa:
  • Észak-skandináviai csoport: számi (lapp) nyelvek (összesen 10 nyelv vagy dialektus)
  • Balti finn csoport: finn, észt, vót, lív†, izsór, karjalai, vepsze, merja (kihalt)
• Kelet-Európa:
  • Volgai csoport: mari, mordvin (erza és moksa), muroma (kihalt)
  • Permi csoport: udmurt, komi, permják komi
• Ázsia (Nyugat-Szibéria):
  • Obi-ugor csoport: manysi, hanti

A nagyobb finnugor nyelvek a beszélőik száma és főbb lakóhelyei szerint

• Magyar nyelv kb. 14,5 millió fő
  • Magyarország
  • Románia, Szlovákia, Vajdaság, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia, Ausztria
  • USA, Kanada, Ausztrália, Izrael
• Finn nyelv – kb. 6,5 millió fő
  • Finnország
  • Svédország, Oroszország, USA, Kanada
• Észt nyelv – 1,1 millió fő
  • Észtország
  • Finnország, Svédország, USA, Kanada
• Mordvin nyelv (erza és moksa dialektus) – a legújabb adatok szerint 987 341 fő (2002)
  • Oroszország, Mordvinföld
  • Oroszország
  • Csuvasföld
  • Baskíria
  • Kazahsztán
  • szovjet utódállamokban Ukrajnától a Szahalin szigetig
• Udmurt nyelv – 640 000 fő (2002)
  • Oroszország, Udmurt Köztársaság
• Mari nyelv – 604 000 fő (2002)
  • Oroszország, Mariföld, Baskíria
  • Kazahsztán (volt kitelepítettek)
• Komi nyelv – 293 000 fő (2002)
  • Oroszország, Komi Köztársaság
• Permják komi nyelv – 125 000 fő (2002)
  • Oroszország, Permi határterület

Kritikák

Egyes ma élő magyar és nem magyar művelődéstörténészek és mások kétségbe vonják azt, hogy a magyar nyelv ebbe a nyelvcsaládba tartozik, illetve hogy egyáltalán létezik-e ez a nyelvcsalád. Angela Marcantonio, a Római Egyetem történeti és uráli nyelvészetet oktató tanára a magyar nyelvet ősnyelvnek tartja. Marácz László, a Holland Egyetem nyelvész tanára szerint a finnugor nyelvcsalád elmélete politikai indíttatású. E vélekedés szerint Ferenc József a magyarság büszkeségét akarta megtörni, ezért olyan történelmet kellett kötelezően tanítani, amire a magyarok (szerinte) nem lehetnek büszkék. Kérdéses, hogy valamely nyelv (esetünkben a magyar) történetének kutatásakor el lehet-e vetni bármely megfontolásból azon elveket és módszereket, amelyeket a világon ismert másik hatezer nyelvnél alkalmaznak (és ha igen, akkor mit értünk ezután a nyelvtörténet mint tudomány alatt).

A finnugor elmélet hívei szerint a kritikusok érvei nem veszik figyelembe a nyelvtudományban alkalmazott alapelveket. A másképp, bővebben, átfogóbban alkalmazott szempontok miatt állítják, hogy hibásak, egyoldalúak vagy nem többek a priori feltevésekre épülő körkörös érvelésnél.

Az alábbiakat szükséges például szem előtt tartani:

• A nyelvrokonság vizsgálatakor nem a szavak jelenkori vagy közelmúltbeli alakját, hanem a legkorábbi elérhető dokumentumokat kell figyelembe venni. (A cél tehát nem az, hogy olyan nyelvet keressünk, amelyhez minél régebbi adatok érhetők el, hanem hogy a szóba jöhető nyelveken belül az elérhető legrégebbi változathoz nyúljunk vissza.) A probléma ezzel a történeti összehasonlító nyelvészeti módszerrel az uráli nyelvek esetében az, hogy a módszertan kidolgozói olyan több ezer éves írásbeliséggel rendelkező nyelvekre alakították ki ezt a módszert, mint a latin, görög, szanszkrit, hettita stb. ahol ezekből az évezredes adatokból következtethettek a nyelvek változásainak szabályszerűségeire. Az uráli nyelvek esetében a legrégebbi nyelvemlékek a magyarok, ezer évesek sincsenek, a következő jelentős nyelvemlék a finn a 16. századból. Ezért az uráli nyelveknél nem a tényekből állapították meg a szabályokat, hanem hipotetikus szabályokat állítottak föl és ezekből kreálták a "tényeket".
• A kulturális jövevényszavak helyett az alapszókincs elemeit szükséges összevetni. Az alapszókincs konkrét elemeiről vannak viták, amelyek a hangmegfelelések alapján finnugorként számontartott vér, víz, hal, szív; egy, kettő, három, megy és hasonló szavakat tartalmazó halmaz lehet-e ősibb, vagy pedig a török nyelvekkel rokonítható, hat, hét, tíz, száz, ő, ti, ők, sátor, gyékény, ködmön, boszorkány stb. szavakat tartalmazó halmaz. Hozzátéve, hogy ezeknek a szavaknak a nagy részének is megvan a török párhuzama (pl. a „megy” szóhoz az ótörök „mang”, üget jelentéssel).
• A finnugor kutatások alapszókincsnek tekintik mindazt, ami a finnugorral rokonítható, míg jövevénynek, ami nem az. Ez kitűnő példa a finnugor elméletre gyakran jellemző körkörös érvelésre: A magyar azért finnugor, mert alapszókincse finnugor. Mi teszi az alapszókincset: azon szavak, amelyek a finnugorokkal rokoníthatók, hiszen a magyar egy finnugor nyelv. A magyar tehát azért finnugor, mert finnugor.
• A finnugornak tartott alapszókincs nagy részének is van török kapcsolata (kettő – iki, protorörök *éki, hal – kül (tó) szív – protoaltáji *ǯŭ̀rk`e), sőt a finnugornak tartott „víz” és „kéz” szó fonológiailag az indoeurópai nyelvekkel is rokonítható (pl. hettita watar és keššar, illetve kaššu).
• A hangok hasonlósága helyett a rendszeres hangmegfelelésekre lehet támaszkodni. A rendszeres hangmegfelelések azonban csak tendenciák, nem kizárólagos szabályok: szóeleji p đ f hangfejlődés szabályos a forog, de szabálytalan a pörög, pereg esetében.A szóeleji k đ h változás szabályos a húny esetében, de a kum (kummant) esetében "megőrzött régiség". Mekkora a valószínűsége tehát a hangváltozás bekövetkezésének, és mekkora valószínűséggel következtethetünk a múltra ez alapján?
• A hangutánzó-hangfestő szavak ritkán képezhetik az összevetés alapját. Kár hogy sok esetben nem lehet pontosan meghatározni, melyik szó hangutánzó vagy hangfestő.
• A kutatók nemzetiségénél, ill. vélt vagy valós politikai indíttatásánál mérvadóbbak a forrásaik és kutatási módszertanuk.
• A nyelvrokonság nem feltétlenül azonos a genetikai rokonsággal. A nyelvcsaládokban tehát olyan népek is lehetnek, amelyek nyelvcserével, nyelvi felülrétegződéssel, nyelvkiegyenlítődéssel, közlekedő nyelvekkel, kreolizációval vagy pidginizációval jutottak a nyelvükhöz. A finnugor nyelvek esetében azonban ezek egyike sem áll fönn, így hát nyitva marad a kérdés, hogyhogy nincs genetikai kapcsolat? Ez arra utal, hogy a nyelvtörténet még akkor sem képezheti történelmi elméletek alapját, ha a nyelvcsaládelmélet egyébként aggálytalan lenne.

A nyelvészet által alkalmazott elveket szükséges kritikával illetni, és érvelni mellettük vagy ellenük, különösen egy olyan elavult, és paradigmaváltás előtti krízisbe ért tudomány esetében, mint amilyen a 100 éve változatlan paradigmájú történeti összehasonlító nyelvészet.

A kérdésről többek között Nádasdy Ádám írt ismeretterjesztő glosszát, és a Nyest (Nyelv és Tudomány) internetes nyelvészeti folyóirat is több ízben ismertette a témát a nagyközönségnek, a nyelvrokonság általános fogalmait tisztázva.

A modern genetikai kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy – ha létezik egyáltalán a finnugor nyelvcsalád – polifiletikus eredetű. Legalább két különböző leszármazási vonal alkotja, amelyek közül az egyiknek nyelvcserével kellett a nyelvéhez jutni. A nyelvcserére vonatkozó elképzelés felveti, hogy ha a nyelvészet eddig nem volt képes feltárni a nyelvcsere előtti alapnyelv rétegét, akkor alapvető probléma van a történeti nyelvészet módszereivel.

Források

• Csepregi Márta (ed.): Finnugor kalauz. Budapest: Panoráma, 1998 ISBN 963-243-862-0
• A magyar szókészlet finnugor elemei. Etimológiai szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967–1978
• Kozmács István, Sipőcz Katalin (szerk.): Uralisztika. Uráli nyelvészet Budapest : Bölcsész Konzorcium, 2006
• Wiik, Kalevi: Az európai népek eredete, Nap Kiadó, 2008 ISBN 978-963-9658-509

További információk

• Finnugrisztikai alapismeretek (ELTE)
• Finnugor linkgyűjtemény
• Weöres Gyula a finn és a magyar nyelv kapcsolatáról (angolul)

Kapcsolódó szócikkek

• Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
• Urál-altaji nyelvcsalád
• Finnugor nyelvrokonság
• Finnugor Népek Világkongresszusa

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak

Ferincz István témában.

Wikipédiák a finnugor nyelveken

(Zárójelben a 2013. november 20-ai szócikkszám); [Szögletes zárójelben a 2018. április 21-ei szócikkszám]

• Finn wikipédia (336 011 szócikk); [435 792]
• Észt wikipédia (117 499 szócikk); [173 709]
• Számi wikipédia (északi lapp nyelv) (7621 szócikk); [7368]
• Võro wikipédia (észt nyelvjárás) (5126 szócikk); [5429]
• Hegyi mari wikipédia (5116 szócikk); [10 265]
• Komi wikipédia (4021 szócikk); [5273]
• Vepsze wikipédia (3640 szócikk); [5682]
• Komi-permják wikipédia (3429 szócikk); [3448]
• Udmurt wikipédia (3384 szócikk); [4367]
• Mezei mari wikipédia (3036 szócikk); [9957]
• Erza (mordvin) wikipédia (1585 szócikk); [5173]
• Moksa (mordvin) wikipédia (1176 szócikk); [1185]