„Rákóczi-vár (Gyimesbükk)” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
II. bécsi döntés → második bécsi döntés
a (Helyesírási javítások (6. csoport: rövid/hosszú mássalhangzók) kézi ellenőrzéssel: mellett, kellett, önálló, játssza, kisebb, egy, építtet stb.)
(II. bécsi döntés → második bécsi döntés)
A vár a [[19. század]] közepéig volt használatban, amíg meg nem épültek a határkapuk, vámhivatali épületek és a határőr laktanyák. [[1894]]-ben [[Magyarország]] és [[Románia]] új vasútvonal építését határozták el, mely a gyímesek völgyében lépi át a határt. A [[Csíkszereda-Gyimesbükk-vasútvonal]] megépítése szükségessé tette két bevágás elkészítését: az egyik a falu fölötti dombot és a rajta álló temetőt érintette, míg a másik a várhegyet. A vasút a Gyimesbükk elhagyása után a vár tövében átlépi a Tatros folyót, elhalad a 30. számú vasúti őrház mellett (mely a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] legkeletibb őrháza lett) és utána néhány méterrel átlépi a határt. Ezután újabb hídon kel át a Tatros fölött - de már a román oldalon. A várhegy alatt 15 méternyi bevágást kellett végezni a vonal elvezetéséhez, amelynek során a régi feljárót elbontották, és új, meredekebb, 95 fokból álló lépcsősort építettek. A vasútvonal a magyar oldalon [[1897]]. [[október 18.|október 18-án]] nyílt meg. A román fél 2 év késéssel, [[1899]]. [[április 5.|április 5-én]] készült el a vasútépítéssel, ekkor indult meg a határforgalom.
 
A [[trianoni békeszerződés]] után a határátkelőhely megszűnt, csak a [[II.második bécsi döntés]] (1940 ősze) után került vissza a magyar határ ide a világháború végéig.
 
A 20. század során a vár feltárása, helyreállítása elmaradt, falai erőteljesen pusztulnak. Turisták által szabadon, ingyenesen látogatható.

Navigációs menü