„Kiskinizs” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Történet bővítése, események mondatokba foglalása. Pár apróbb módosítás, további tartalmak hamarosan. |
a →Története: évszámokhoz, településekhez Wiki-hivatkozás hozzáadás |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak. |
Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak. |
||
1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy |
[[1246]]-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. [[1256]]-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. [[1270]]-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy [[Csehország]]ban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. [[1272]]-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. [[1282]]-ben IV. László király Guentyr-nek adta [[Léh]] földjét. [[1300]]-ban János és Jula eladta [[Nógrád]] vármegyében levő [[Rád]] nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt. |
||
Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780- |
Az [[1300]]-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során [[1567]]-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még [[1715]]-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az [[1780]]-as években települt be újra [[Borsod megye]] déli részéből ideérkező bevándorlókkal. |
||
1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is. |
[[1828]]-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben [[1928]]-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is. |
||
Lakossága a két világháború között közép-és |
Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már [[1948]]-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az [[1960]]-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült. |
||
Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában. |
Az [[1970]]-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában. |
||
A 340 fős lélekszámú község népessége az 1970-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak |
A 340 fős lélekszámú község népessége az [[1970]]-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak viszont ez a folyamat mára már stagnál. |
||
== Népcsoportok == |
== Népcsoportok == |
A lap 2019. július 4., 07:18-kori változata
Kiskinizs | |
Későbarokk református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Járás | Szikszói |
Jogállás | község |
Polgármester | Orosz Miklósné[1] |
Irányítószám | 3843 |
Körzethívószám | 46 |
Népesség | |
Teljes népesség | 331 fő (2023. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 45,05 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,17 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 15′ 04″, k. h. 21° 02′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 04″, k. h. 21° 02′ 04″ | |
Kiskinizs weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskinizs témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kiskinizs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. 25 kilométerre északkeletre.
Története
Kiskinizs [Kinizs] nevét az oklevelek 1245-ben említették először, Kenysként. A két Kinizs nevű falu, Kis- és Nagykinizs a Hernád folyó két oldalán alakult ki. Az egyik abaúji várbirtok, a másik a Kinizs nemzetség fészke volt. A két Kinizs nevű település sorsa azonban egymástól elválaszthatatlan volt.
Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak.
1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt.
Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-as években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal.
1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is.
Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült.
Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában.
A 340 fős lélekszámú község népessége az 1970-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak viszont ez a folyamat mára már stagnál.
Népcsoportok
A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 348 | 334 | 323 | 301 | 332 | 331 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
Életképek Kiskinizsen
Környező települések
Felsődobsza (6 km), Halmaj (3 km), Hernádkércs (3 km), Nagykinizs (4 km), Szentistvánbaksa (6 km), a legközelebbi városok: Szikszó (12 km) és Abaújszántó (16 km).
Források
- Györffy György: Abaújvármegye.
Jegyzetek
- ↑ Kiskinizs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként