„Kiskinizs” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Történet bővítése, események mondatokba foglalása. Pár apróbb módosítás, további tartalmak hamarosan.
a →‎Története: évszámokhoz, településekhez Wiki-hivatkozás hozzáadás
21. sor: 21. sor:
Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak.
Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak.


1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt.
[[1246]]-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. [[1256]]-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. [[1270]]-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy [[Csehország]]ban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. [[1272]]-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. [[1282]]-ben IV. László király Guentyr-nek adta [[Léh]] földjét. [[1300]]-ban János és Jula eladta [[Nógrád]] vármegyében levő [[Rád]] nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt.


Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-es években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal.
Az [[1300]]-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során [[1567]]-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még [[1715]]-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az [[1780]]-as években települt be újra [[Borsod megye]] déli részéből ideérkező bevándorlókkal.


1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is.
[[1828]]-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben [[1928]]-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is.


Lakossága a két világháború között közép-és kisbirokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült.
Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már [[1948]]-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az [[1960]]-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült.


Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában.
Az [[1970]]-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában.


A 340 fős lélekszámú község népessége az 1970-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak és ez a folyamat mára már stagnál.
A 340 fős lélekszámú község népessége az [[1970]]-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak viszont ez a folyamat mára már stagnál.


== Népcsoportok ==
== Népcsoportok ==

A lap 2019. július 4., 07:18-kori változata

Kiskinizs
Későbarokk református templom
Későbarokk református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzikszói
Jogállásközség
PolgármesterOrosz Miklósné[1]
Irányítószám3843
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség331 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,17 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 15′ 04″, k. h. 21° 02′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 15′ 04″, k. h. 21° 02′ 04″
Kiskinizs (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Kiskinizs
Kiskinizs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Kiskinizs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskinizs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kiskinizs község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szikszói járásában, Miskolctól közúton kb. 25 kilométerre északkeletre.

Története

Kiskinizs [Kinizs] nevét az oklevelek 1245-ben említették először, Kenysként. A két Kinizs nevű falu, Kis- és Nagykinizs a Hernád folyó két oldalán alakult ki. Az egyik abaúji várbirtok, a másik a Kinizs nemzetség fészke volt. A két Kinizs nevű település sorsa azonban egymástól elválaszthatatlan volt.

Kinizs birtokosai a Kinizsi család tagjai voltak.

1246-ban Kinizsi Istvánt említette egy oklevél, aki fügedi földjét eladta. 1256-ban Kinizs nemzetségbeli Mixta királyi emberként volt említve. 1270-ben a Kinizsi család tagjai közül János átadta a Kiskinizsen birtokos Julának kércsi birtokrészét cserébe egy Csehországban ejtett fogolyért, egy zsákmányolt lóért és egy szolgáért. 1272-ben a Kinizsi család tagjainak kércsi birtokát említették. 1282-ben IV. László király Guentyr-nek adta Léh földjét. 1300-ban János és Jula eladta Nógrád vármegyében levő Rád nevű birtokát. Kiskinizs Juláról Gyulatelke, később pedig Szentjánoskinizs nevet is viselt.

Az 1300-as években a két község Gyulatelke és Szentjánoskinizs elnevezésekkel szerepelt. A török elleni harcok során 1567-ben Hasszán pasa csapatai ostrommal bevették és elpusztították. Még 1715-ben is a lakatlan helyek között tartották számon. Csak az 1780-as években települt be újra Borsod megye déli részéből ideérkező bevándorlókkal.

1828-ban már 468 lakója volt, száz évvel később 540-en laktak a településen. A századfordulót követően fejlődésnek induló kisközségben 1928-ban iskola, később kultúrház épült, és bevezették a villanyt is.

Lakossága a két világháború között közép-és kisbirtokosokból állt, az itteniek jó minőségű szántókon dolgoztak, amellett híresek voltak kiváló szintű lótenyésztésükről. Már 1948-ban termelőszövetkezetet alapítottak az itteni parasztok, amelynek fejlődése az 1960-as években bontakozott ki. Ekkor bővítették a már csak félig kihasznált iskolát, újjáépítették a kultúrotthont, és a házépítési tevékenység is megélénkült.

Az 1970-es években a falu déli felén üdülőtelep alakult ki. A fiatalabb korosztályok közül egyre többen hagyták ott a mezőgazdaságot és helyezkedtek el a megye iparában.

A 340 fős lélekszámú község népessége az 1970-es években indult komolyabb mértékű fogyásnak viszont ez a folyamat mára már stagnál.

Népcsoportok

A település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
348
334
323
301
332
331
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Látnivalók

Életképek Kiskinizsen

Környező települések

Felsődobsza (6 km), Halmaj (3 km), Hernádkércs (3 km), Nagykinizs (4 km), Szentistvánbaksa (6 km), a legközelebbi városok: Szikszó (12 km) és Abaújszántó (16 km).

Források

Jegyzetek

  1. Kiskinizs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A nemzetiségi népesség száma településenként