„Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Tésasszony (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor: 30. sor:


Egyetlen ismert példánya a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban található.
Egyetlen ismert példánya a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban található.

-- További információk ==
* [http://real-eod.mtak.hu/7977/ Károli, Gáspár (1931) Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul ... Magyar irodalmi ritkaságok (5.). Egyetemi Nyomda, Budapest.]


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2019. július 3., 11:54-kori változata

Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól
Az első kiadás címlapja
Az első kiadás címlapja
SzerzőKároli Gáspár
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
TémaMagyar irodalom
Műfajtörténetbölcselet, történetfilozófia
Kiadás
Kiadás dátuma1563
Magyar kiadóMihal Törőc
Média típusakönyv
SablonWikidataSegítség

Károli Gáspár másik ismert munkája a Vizsolyi Biblia mellett, melyet 1563-ban nyomtattak ki Debrecenben. Műfaját tekintve protestáns történetbölcselet, történetfilozófiai tanítás.

A könyvről

Az írás teljes címe: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul: (melyböl meg erthetni, mi az oka az Magyar orzagnakis romlasanac es feiedelmeknec szerenczetlensegeknec) es miczoda ielensegekbõl esmerhettiuc meg, hogy az Istennec iteleti közel vagion.
A könyvet "Döbröczömbe" nyomtatta ki Töröc Mihail. Károli az ajánlást Ruzkai Dobó Domokosnak címzi Gönc, 1563. december 25-i dátummal.

Kutatók azt gondolják, hogy Károli Gáspár műve megírásához az ihletet Johann Carion (1499–1537) Chronicájából merítette, amelyet Philipp Melanchthon (1497 – 1560) dolgozott át (Wittenberg, 1532). Ezt a munkát Károli a wittenbergi egyetemen Philipp Melanchthon előadásaiból közvetlenül is megismerhette.[1] Károli írásában Magyarország történetét bibliai alapon, protestáns szemlélettel értelmezi. A könyvben Magyarország hanyatlásának okait keresi és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Emellett megtalálhatóak még a műben a társadalmi igazságtalanságot felemlegető gondolatok, a világvége közelségének tana, és saját valamint prédikátortársai kiválasztottságának tudata. A mű sok bibliai szövegfordítást tartalmaz, így ez az írása a Bibliafordítás előfutárának is tekinthető.

Egyetlen ismert példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban található.

-- További információk ==

Jegyzetek

  1. Kathona Géza; Károlyi Gáspár történelmi világképe. Debrecen 1943

Források