„Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
Egyetlen ismert példánya a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban található. |
Egyetlen ismert példánya a [[Magyar Nemzeti Múzeum]]ban található. |
||
-- További információk == |
|||
* [http://real-eod.mtak.hu/7977/ Károli, Gáspár (1931) Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul ... Magyar irodalmi ritkaságok (5.). Egyetemi Nyomda, Budapest.] |
|||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2019. július 3., 11:54-kori változata
Két könyv minden országoknak és királyoknak jó és gonosz szerencséjöknek okairól | |
Az első kiadás címlapja | |
Szerző | Károli Gáspár |
Ország | Magyarország |
Nyelv | magyar |
Téma | Magyar irodalom |
Műfaj | történetbölcselet, történetfilozófia |
Kiadás | |
Kiadás dátuma | 1563 |
Magyar kiadó | Mihal Törőc |
Média típusa | könyv |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Károli Gáspár másik ismert munkája a Vizsolyi Biblia mellett, melyet 1563-ban nyomtattak ki Debrecenben. Műfaját tekintve protestáns történetbölcselet, történetfilozófiai tanítás.
A könyvről
Az írás teljes címe: Keet könyö minden orzagoknac es kyralioknac io es gonoz szerenczeieknec okairul: (melyböl meg erthetni, mi az oka az Magyar orzagnakis romlasanac es feiedelmeknec szerenczetlensegeknec) es miczoda ielensegekbõl esmerhettiuc meg, hogy az Istennec iteleti közel vagion.
A könyvet "Döbröczömbe" nyomtatta ki Töröc Mihail. Károli az ajánlást Ruzkai Dobó Domokosnak címzi Gönc, 1563. december 25-i dátummal.
Kutatók azt gondolják, hogy Károli Gáspár műve megírásához az ihletet Johann Carion (1499–1537) Chronicájából merítette, amelyet Philipp Melanchthon (1497 – 1560) dolgozott át (Wittenberg, 1532). Ezt a munkát Károli a wittenbergi egyetemen Philipp Melanchthon előadásaiból közvetlenül is megismerhette.[1] Károli írásában Magyarország történetét bibliai alapon, protestáns szemlélettel értelmezi. A könyvben Magyarország hanyatlásának okait keresi és más írókhoz hasonlóan arra a megállapításra jut, hogy a török csapás a büntetés a magyarok vétkeiért. Emellett megtalálhatóak még a műben a társadalmi igazságtalanságot felemlegető gondolatok, a világvége közelségének tana, és saját valamint prédikátortársai kiválasztottságának tudata. A mű sok bibliai szövegfordítást tartalmaz, így ez az írása a Bibliafordítás előfutárának is tekinthető.
Egyetlen ismert példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
-- További információk ==
Jegyzetek
- ↑ Kathona Géza; Károlyi Gáspár történelmi világképe. Debrecen 1943
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Sulinet: Károli Gáspár élete
- Régi Magyar Könyvtár
- Régi magyarországi nyomtatványok I. 1473–1600