„Klevei Szibilla szász választófejedelemné” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Crimea átnevezte a(z) Klevei Szibilla lapot a következő névre: Klevei Szibilla szász választófejedelemné: WP:NÉV.
Electress Sybille
1. sor: 1. sor:
{{nincs forrás}}
{{nincs forrás}}
{{Személy infobox}}
{{Személy infobox}}
'''Klevei Szibilla''' ([[Düsseldorf]], 1512. január 17. – [[Weimar]], 1554. február 21.)
'''Klevei Szibilla''' ([[Düsseldorf]], 1512. január 17. – [[Weimar]], 1554. február 21.), hercegnő a La Marck-házból.


[[III. János klevei herceg]] és Jülich-Berg Mária hercegnő házasságából származott, amit 1509-ben kötöttek. Szibilla szülei első gyermeke volt.
[[III. János klevei herceg]] és Jülich-Berg Mária hercegnő házasságából származott, amit 1509-ben kötöttek. Szibilla szülei első gyermeke volt.
11. sor: 11. sor:
Szibillának három testvére született, [[Klevei Anna angol királyné|Anna]], Vilmos és Amélia.
Szibillának három testvére született, [[Klevei Anna angol királyné|Anna]], Vilmos és Amélia.


Anna 1540. január 6-án hozzáment [[VIII. Henrik angol király]]hoz, aki 1540. július 9-én elvált tőle. Vilmos 1539. február 6-án követte apjukat a hercegi trónon. 1541-ben nőül vette [[III. Johanna navarrai királynő|Albret Johannát]], Navarra trónörökösét, ám frigyüket 4 év múlva érvénytelenítették, gyermekük nem született. 1546. július 18-án ismét megházasodott, második hitvese Habsburg Mária osztrák főhercegkisasszony lett. Hét örökösük jött világra, öt leány (Mária Eleonóra, Anna, Magdolna, Erzsébet és Szibilla) és két fiú (Károly Frigyes és János Vilmos).
Anna 1540. január 6-án hozzáment [[VIII. Henrik angol király]]hoz, aki 1540. július 9-én elvált tőle. Vilmos 1539. február 6-án követte apjukat a hercegi trónon. 1541-ben nőül vette [[III. Johanna navarrai királynő|Albret Johannát]], Navarra trónörökösét, ám frigyüket 4 év múlva érvénytelenítették, gyermekük nem született. 1546. július 18-án ismét megházasodott, második hitvese Habsburg Mária osztrák főhercegkisasszony lett. Hét örökösük jött világra, öt leány (Mária Eleonóra, Anna, Magdolna, Erzsébet és Szibilla) és két fiú (Károly Frigyes és János Vilmos). Amélia azonban soha nem ment férjhez és nem születtek gyermekei.


Szibillát 1526 szeptemberében eljegyezték a 23 éves János Frigyes szász választófejedelemmel, akihez 1527. február 7-én hozzá is ment, s házasságuk 27 éve alatt 4 gyermekük jött világra, négy fiú, János Frigyes, János Vilmos, János Ernő és János.
Szibillát 1526 szeptemberében eljegyezték a 23 éves János Frigyes leendő szász választófejedelemmel, a Wettin-dinasztia tagjával, akihez 1527. február 7-én hozzá is ment, s házasságuk 27 éve alatt 4 gyermekük jött világra, négy fiú, János Frigyes, János Vilmos, János Ernő és János. Férje 1532. augusztus 16-án örökölte meg apja rangját, s lett választófejedelem.


Szibilla, akárcsak férje a református vallás hű követői közé tartoztak. Komoly próbatétel elé állította őket az élet, amikor a schmalkaldic-i háborúban fogságba esett Szibilla hitvese. Azonban olyan erős kötelék volt köztük, hogy az asszony még ekkoris szilárdan kitartott férje mellett. Amikor Wittenberg várát ostromolni kezdték, Szibilla nem volt hajlandó megadni magát, bátran védte fiait és otthonát az ellenség csapataitól. Ennek ellenére hitvese nem látott más választást, hogy megvédje családját tőlük, minthogy feladta a várat, a tartomány kormányzását pedig átengedte kuzinjának, Móric szász választófejedelemnek, 1547. június 4-én.
Szibilla, akárcsak férje a református vallás hű követői közé tartoztak. Az asszony 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, Weimarban. Mindkettőjüket a Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra, Weimarban.

Aztán végül 1552. szeptember 1-jén, ötévnyi ostrom és távollét után a család ismét egyesülhetett, ám boldogságuk sajnos mindössze másfél évig tarthatott.

Az asszony 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, Weimarban. Mindkettőjüket a Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra, Weimarban.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==

A lap 2019. június 30., 15:13-kori változata

Klevei Szibilla szász választófejedelemné
Született1512. január 17.
Düsseldorf[1]
Elhunyt1554. február 21. (42 évesen)
Weimar[2]
Állampolgárságanémet
HázastársaI. János Frigyes szász választófejedelem (1526–)[3][4]
Gyermekei
  • II. János Frigyes szász herceg
  • John William, Duke of Saxe-Weimar
  • John Frederick III, Duke of Saxony
  • Johann Ernst II von Sachsen
SzüleiMaria of Jülich-Berg
III. János klevei herceg
Foglalkozásaconsort
SírhelyeSt. Peter und Paul
A Wikimédia Commons tartalmaz Klevei Szibilla szász választófejedelemné témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Klevei Szibilla (Düsseldorf, 1512. január 17. – Weimar, 1554. február 21.), hercegnő a La Marck-házból.

III. János klevei herceg és Jülich-Berg Mária hercegnő házasságából származott, amit 1509-ben kötöttek. Szibilla szülei első gyermeke volt.

Apai nagyszülei: II. János klevei herceg és Hessei Matilda tartománygrófnő.

Anyai nagyszülei: IV. Vilmos jülich-bergi herceg és második felesége, Brandenburgi Szibilla hercegnő.

Szibillának három testvére született, Anna, Vilmos és Amélia.

Anna 1540. január 6-án hozzáment VIII. Henrik angol királyhoz, aki 1540. július 9-én elvált tőle. Vilmos 1539. február 6-án követte apjukat a hercegi trónon. 1541-ben nőül vette Albret Johannát, Navarra trónörökösét, ám frigyüket 4 év múlva érvénytelenítették, gyermekük nem született. 1546. július 18-án ismét megházasodott, második hitvese Habsburg Mária osztrák főhercegkisasszony lett. Hét örökösük jött világra, öt leány (Mária Eleonóra, Anna, Magdolna, Erzsébet és Szibilla) és két fiú (Károly Frigyes és János Vilmos). Amélia azonban soha nem ment férjhez és nem születtek gyermekei.

Szibillát 1526 szeptemberében eljegyezték a 23 éves János Frigyes leendő szász választófejedelemmel, a Wettin-dinasztia tagjával, akihez 1527. február 7-én hozzá is ment, s házasságuk 27 éve alatt 4 gyermekük jött világra, négy fiú, János Frigyes, János Vilmos, János Ernő és János. Férje 1532. augusztus 16-án örökölte meg apja rangját, s lett választófejedelem.

Szibilla, akárcsak férje a református vallás hű követői közé tartoztak. Komoly próbatétel elé állította őket az élet, amikor a schmalkaldic-i háborúban fogságba esett Szibilla hitvese. Azonban olyan erős kötelék volt köztük, hogy az asszony még ekkoris szilárdan kitartott férje mellett. Amikor Wittenberg várát ostromolni kezdték, Szibilla nem volt hajlandó megadni magát, bátran védte fiait és otthonát az ellenség csapataitól. Ennek ellenére hitvese nem látott más választást, hogy megvédje családját tőlük, minthogy feladta a várat, a tartomány kormányzását pedig átengedte kuzinjának, Móric szász választófejedelemnek, 1547. június 4-én.

Aztán végül 1552. szeptember 1-jén, ötévnyi ostrom és távollét után a család ismét egyesülhetett, ám boldogságuk sajnos mindössze másfél évig tarthatott.

Az asszony 1554. február 21-én, 42 éves korában hunyt el, férje pedig 10 nappal később, március 3-án, 50 esztendős korában, Weimarban. Mindkettőjüket a Szent Péter és Pál-templomban helyezték végső nyugalomra, Weimarban.

Jegyzetek

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
  2. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  3. Kindred Britain
  4. p728.htm#i7279, 2020. augusztus 7.