„Péter András (művészettörténész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{egyért2|a művészettörténészről|Péter András (egyértelműsítő lap)}}
{{egyért2|a művészettörténészről|Péter András (egyértelműsítő lap)}}
{{szmély infobox}}


'''Péter András''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[szeptember 21.]] – Budapest, [[1944]]. [[december 9.]]) művészettörténész.
'''Péter András''' ([[Budapest]], [[1903]]. [[szeptember 21.]] – Budapest, [[1944]]. [[december 9.]]) művészettörténész.

A lap 2019. június 28., 11:48-kori változata

Sablon:Szmély infobox

Péter András (Budapest, 1903. szeptember 21. – Budapest, 1944. december 9.) művészettörténész.

Családja

Péter (Pollitzer) Jenő gépészmérnök és Auer Margit fiaként született.[1] Fia Péter János (1939) irodalomtörténész, kritikus.

Életútja

1921 és 1925 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen Gerevich Tibor és Hekler Antal tanítványa volt. Diplomáját keresztény archeológia főtárgy, művészettörténet és klasszikus archeológia melléktantárgyakból szerezte. Egy félévet a Henri Focillonnál hallgatott a párizsi a Sorbonne-on. 1925–1927-ben a Római magyar Intézet ösztöndíjasa volt. 1929. október 15-től 1930-ig önkéntes gyakornokként dolgozott a Szépművészeti Múzeumban Hoffmann Edith mellett. 1932 őszétől a Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézeténél működött mint fizetés nélküli tanársegéd. Előadásokat tartott és gyakorlatokat vezetett. 1933-tól egészen haláláig a Franklin Társulat irodalmi igazgatója volt. 1935. május 28-án egyetemi magántanárrá nevezték ki. 1942-től 1943 januárjáig a Szépművészeti Múzeumban meghatározási gyakorlatokat tartott. Képzőművészeti kritikusként dolgozott a Tükör című folyóiratnál. Tanulmányai elsősorban a magyar és az olasz művészet történetéről szólnak. 1944-ben nyilasok hurcolták el.

Fontosabb művei

  • Magyar vonatkozású XVII. századi freskók a Vatikánban (A Magyar Régészeti Társ. Évkönyve 1923 – 26)
  • A magyar művészet története (Budapest, 1930)
  • Pietio és Ambrogio Lorenzetti egy elpusztult freskóciklusa (Szépművészeti Múzeum Évkkönyve 1929 – 30)
  • Neue Kunst in Ungarn (Österreichische Kunst, 1932)
  • A ferrarai renaissance-festészet (Magyar Művészet, 1933)
  • A Très Riches Heures tájképei (Gerevich Emlékkönyv. Budapest, 1942)

Jegyzetek

Források

További információk

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.