„Fülemüle” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DenesFeri (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
57. sor: 57. sor:


== Életmódja ==
== Életmódja ==
A földön vagy bokrok tövén található [[Rovarok|rovar]]okkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A földön vagy bokrok tövén található [[Rovarok|rovar]]okkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek. Teszik ezt elsősorban azért, hogy minél előbb meghódítsanak egy szemrevaló tojót, de messzire hangzó hangjuk más hímek számára is jelzi, hogy ez a terület már foglalt. Az éneklés április végén, május elején éri el csúcspontját, utána már a hímek energiáit is a fiókák nevelése köti le. Májustól június végéig dalolnak. Hazánkban lakott területen is gyakran találkozhatunk a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madárral, melynek hangja akár kilométernyi távolságra is elhallatszik.


A legzeneibben éneklő [[Verébalakúak|énekesmadár]], a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes [[akkord]]okat is énekel.<ref>[[National Geographic Magyarország]] [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 cikke] a csalogányról, és a „[[Fülemülék Éjszakája]]” ([[2006]]) rendezvényről</ref> A [[Nőnem (biológia)|tojó]] nem énekel.
A legzeneibben éneklő [[Verébalakúak|énekesmadár]], a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes [[akkord]]okat is énekel.<ref>[[National Geographic Magyarország]] [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 cikke] a csalogányról, és a „[[Fülemülék Éjszakája]]” ([[2006]]) rendezvényről</ref> A [[Nőnem (biológia)|tojó]] nem énekel.

A lap 2019. június 21., 09:03-kori változata

Fülemüle
A fülemüle éneke

A fülemüle éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Luscinia
T. Forster, 1817
Faj: L. megarhynchos
Tudományos név
Luscinia megarhynchos
(Brehm, 1831)
Szinonimák
  • Erithacus megarhynchos Brehm, 1831
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fülemüle témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat és Fülemüle témájú kategóriát.

A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.

Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.

Előfordulása

Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.

Alfajai

  • Luscinia megarhynchos africana
  • Luscinia megarhynchos golzii
  • Luscinia megarhynchos megarhynchos

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.

Életmódja

A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.

A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.[1] A tojó nem énekel.

Szaporodása

Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.

Érdekességek

Galéria

Jegyzetek

Források

További információk