„Fülemüle” változatai közötti eltérés

Fülemüle
	; A fülemüle éneke ;
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Australaves;
Csoport:	Eufalconimorphae;
Csoport:	Psittacopasserae;
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Alrendág:	Passerida;
Öregcsalád:	Muscicapoidea;
Család:	Légykapófélék (Muscicapidae);
Alcsalád:	Saxicolinae;
Nem:	Luscinia; T. Forster, 1817
Faj:	L. megarhynchos;
Tudományos név
	Luscinia megarhynchos; (Brehm, 1831)
Szinonimák
	Erithacus megarhynchos Brehm, 1831;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fülemüle témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fülemüle témájú médiaállományokat és Fülemüle témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. június 21., 09:03-kori változata

A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1995-ben „Az év madarává” választotta.

Az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (Φιλομήλα), egy ókori mitológiai személy nevéből származik.

Előfordulása

Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti.

Alfajai

Luscinia megarhynchos africana
Luscinia megarhynchos golzii
Luscinia megarhynchos megarhynchos

Megjelenése

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.

Életmódja

A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.

A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel.^[1] A tojó nem énekel.

Szaporodása

Erdők talajára készíti csésze alakú fészkét. Fészekalja 4–6 tojásból áll, melyen 13–14 napig ül.

Érdekességek

Mária-képeken és a mennyország ábrázolásain a lélek örök boldogság utáni vágyának megtestesítője. Éjjeli éneke miatt a szerelem és a vágy jelképének is tartják.
Blaha Lujzát gyakran nevezik a nemzet csalogányának.
A horvát 1 kunás érmének a fejoldalán található.
Irodalmi alkotásokban – például Arany János, Petőfi Sándor, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor műveiben – jelenik meg ez az énekesmadár. Ilyen Arany János A fülemile^[2] című verse, mely egy nevetséges civakodást mutat be.

Galéria

Fülemüle a lombok között
A fülemüle tojása

Jegyzetek

↑ National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről
↑ http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/fulem.htm

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. október 18.)
ITIS szerinti rendszerbesorolása
National Geographic Magyarország internetes cikke
Az MME Monitoring Központjának adatlapja
Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Magyar katolikus lexikon

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] National Geographic Magyarország cikke a csalogányról, és a „Fülemülék Éjszakája” (2006) rendezvényről

[2] ttp://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/arany/fulem.htm

[1]

[2]

@@ 57. sor: / 57. sor: @@
 == Életmódja ==
+A földön vagy bokrok tövén található [[Rovarok|rovar]]okkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
-A földön vagy bokrok tövén található [[Rovarok|rovar]]okkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul. A faj hosszú távú vonuló, a telet Afrika Szaharától délre húzódó területein tölti. Az első madarak már április első felében, a többség azonban április végén és május elején érkezik Magyarországra, és a hímek szinte azonnal énekelni kezdenek. Teszik ezt elsősorban azért, hogy minél előbb meghódítsanak egy szemrevaló tojót, de messzire hangzó hangjuk más hímek számára is jelzi, hogy ez a terület már foglalt. Az éneklés április végén, május elején éri el csúcspontját, utána már a hímek energiáit is a fiókák nevelése köti le. Májustól június végéig dalolnak. Hazánkban lakott területen is gyakran találkozhatunk a verébméretű, egyszínű barnás felsőtestű, vöröses farkú madárral, melynek hangja akár kilométernyi távolságra is elhallatszik.
 A legzeneibben éneklő [[Verébalakúak|énekesmadár]], a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes [[akkord]]okat is énekel.<ref>[[National Geographic Magyarország]] [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7053 cikke] a csalogányról, és a „[[Fülemülék Éjszakája]]” ([[2006]]) rendezvényről</ref> A [[Nőnem (biológia)|tojó]] nem énekel.