„Szerkesztő:Egyed/1994Nógrád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 028. sor: 1 028. sor:


== Az új közgyűlés ==
== Az új közgyűlés ==
{| class="wikitable" width=300px style="text-align:right; float:right; margin-left:1em;"
|-
|+ A közgyűlés összetétele
|-
!colspan=4|
|-
!colspan=2|Listák
!colspan=2|Képviselők
|-
|{{Pártok színe|MSZP}} width=1px|
|align=left|[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]
|align=center|13
|32,5%
|-
|{{Pártok színe|FKGP|KDNP|MDF}}|
|align=left|[[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKGP]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]-[[Magyar Demokrata Fórum|MDF]]
|align=center|11
|27,5%
|-
|{{Pártok színe|SZDSZ}}|
|align=left|[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]]
|align=center|6
|15,0%
|-
|{{Pártok színe|Munkáspárt}}|
|align=left|[[Magyar Munkáspárt|Munkáspárt]]
|align=center|4
|10,0%
|-
|{{Pártok színe|Fidesz}}|
|align=left|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]
|align=center|4
|10,0%
|-
|
|align=left|KÖSZ-TESZ
|align=center|2
|5,0%
|-
!colspan=2|Összesen
!40
!
|-
|}
* dec.22. https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1994_12/?pg=240&layout=s
* dec.22. https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1994_12/?pg=240&layout=s



A lap 2019. június 20., 11:02-kori változata

Közgyűlési választások
Nógrád
megyében
1990 1994. december 11. 1998
Részvétel: 54% 76 ezer szavazó a 140 ezerből

Közgyűlés létszáma: 40 fő
Többség: 21 fő
Jelöltek száma: 234 fő
14 szervezet által
A közgyűlésbe bejutó szervezetek
lista érvényes szavazat képviselő
MSZP 20 881 29% 13
FKGP-KDNP-MDF 18 871 27% 11
SZDSZ 9 134 13% 6
Munkáspárt 6 891 10% 4
Fidesz 5 826 8% 4
KÖSZ-TESZ
TESZ
4 657 7% 2
{{{lista7}}} {{{százalék7}}} {{{képviselő7}}}
{{{lista8}}} {{{százalék8}}} {{{képviselő8}}}
{{{lista9}}} {{{százalék9}}} {{{képviselő9}}}
{{{lista10}}} {{{százalék10}}} {{{képviselő10}}}
{{{lista11}}} {{{százalék11}}} {{{képviselő11}}}
{{{lista12}}} {{{százalék12}}} {{{képviselő12}}}

Kimaradt 5 szervezet (4 607 szavazat)
Érvénytelen szavazat: 4 665


A közgyűlés előző elnöke A közgyűlés új elnöke
Korill Ferenc
(MSZP)
Smitnya Sándor
SZDSZ

Az 1994-es megyei közgyűlési választásokat december 11-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.

Nógrád megyében a szavazásra jogosultak bő fele, hetvenhatezer polgár ment el szavazni. A szavazók tizennégy szervezet jelöltjei közül választhattak.

A közgyűlés új elnöke Smitnya Sándor, az SZDSZ kistelepülési listavezetője lett.

A választás rendszere

A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.

1994 őszén az országgyűlés alapvetően megváltoztatta a megyei közgyűlésekre vonatkozó választási eljárást.[1]

A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.

A megye területét két választókerületre osztották, az egyikbe a legfeljebb 10 ezer lakóval bíró kistelepülések, a másikba az ennél népesebb középvárosok tartoztak. A választásokon pártok, társadalmi, ill. nemzetiség szervezetek állíthattak listákat. A szavazatokat a két választókerületben külön-külön számolták össze és osztották el arányosan az adott kerületben az érvényes szavazatok 4%-át elérő szervezetek között.

Választókerületek

Választókerületi beosztás[2]
Település Lakó Választó-
polgár[3]
Megyei
képviselő
Kistelepülések
10 ezer lakóig
123 136 997 105 940 30
Középvárosok
10 ezer lakó fölött
3 45 218 34 169 10
Közgyűlési
választókerületek
126 182 215 140 109 40
Megyei jogú város
Salgótarján
1 48 832 (37 867)
Összesen 127 231 047 (177 976) 40

Nógrád megyében a közgyűlés létszáma 40 fő volt. A kistelepülési választókerületben 30, a középvárosiban pedig 10 képviselőt választhattak meg. Salgótarján, mint megyei jogú város nem tartozott a megye joghatósága alá, s így polgárai nem is szavazhattak a megye önkormányzatának összetételéről.

A közgyűlést a megye 121 községének és nagyközségének, illetve öt városának polgárai választhatták meg.[4] A városok közül azonban csak háromban éltek tízezernél többen, így csak ez a három tartozott a középvárosi választókerületbe. A választópolgárok eloszlása a két választókerületben lényegében megfelelt az általuk megválasztható képviselők arányának.[5]

A választásra jogosult polgárok száma 140 ezer volt. A polgárok szűk harmada 1300 fősnél kisebb településeneken, míg minden negyedik polgár tízezer fősnél népesebb városokban élt. A legkevesebb választópolgár a megye középső részén található Garáb (90) községben, míg a legtöbb Balassagyarmat (14 044) városában lakott.

A közgyűlési választók eloszlása településméret szerint[2]
Településméret
(lakók száma)
Település Választó­jogosult[3] Megjegyzés
Kistelepülési választókerület
1 – 600 35 10 277 7,34% legkisebb község: Garáb
601 – 1 300 50 34 414 24,56%
1 301 – 3 000 35 50 784 36,25%
3 001 – 10 000 3 10 465 7,47% Rétság, Érsekvadkert, Szécsény
123 105 940 75,61%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 3 34 169 24,39% Pásztó, Bátonyterenye, Balassagyarmat
Összesen 126 140 109 100%

Előzmények

Jelöltállítás

Tizennégy szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban. A kistelepülési választókerületben 8, a középvárosiban 9 listát állítottak, a jelöltek száma összesen 234 volt (159+75).

A listák többségét az országos pártok állították, és a jelöltek javarésze is az ő listáikon szerepelt. Az országos pártok mellett hat társadalmi szervezet vett részt a jelöltállítási folyamatban.

Listák

A választásokon részt vevő szervezetek[6]
Kistelepülési választókerület Szervezet Középvárosi választókerület
#.[7] lista neve típusa jelöl­tek
száma
neve jellege hatóköre #.[7] lista neve típusa jelöl­tek
száma
társadalmi szervezetek
Bátonyterenye Barátainak Köre társ. helyi 5. Bátonyterenye Baráti Kör önálló 1
4. TESZÖV-Agrárkamara közös 5 Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége társ. megyei
Középmagyarországi Agrárkamara társ. megyei
6. MESZÖV önálló 6 ÁFÉSZ-ek Nógrád Megyei Szövetség társ. megyei 8. MESZÖV önálló 5
7. KÖSZ-TESZ közös 25 Községi Önkormányzatok Szövetsége társ. országos
Társadalmi Egyesülések Szövetsége társ. országos 4. TESZ önálló 10
országos pártok
Magyar Igazság és Élet Pártja párt országos 1. MIÉP önálló 5
1. Munkáspárt önálló 13 Munkáspárt párt országos 7. Munkáspárt önálló 8
5. Fidesz önálló 9 Fiatal Demokraták Szövetsége párt országos 3. Fidesz önálló 14
3. SZDSZ önálló 19 Szabad Demokraták Szövetsége párt országos 2. SZDSZ önálló 7
2. MSZP önálló 27 Magyar Szocialista Párt párt országos 6. MSZP önálló 16
8. FKGP-KDNP-MDF közös 55 Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt párt országos 9. FKGP-KDNP-MDF közös 9
Kereszténydemokrata Néppárt párt országos
Magyar Demokrata Fórum párt országos
8 lista 159 14 szervezet 9 lista 75

Jelöltek

Listavezetők
Kistelepülési
választókerület
Lista Középvárosi
választókerület
Bátonyterenyei BK Nagy Mihály
Bögös Tamás Fidesz Becsó Zsolt
Kovács Gábor FKGP-KDNP-MDF Szántó Csaba
Pongrácz József KÖSZ-TESZ
TESZ Szomszéd Tamás
Demus István MESZÖV Hidvégi Ernő
MIÉP Reményi Pál
dr. Rozgonyi József MSZP Demus Iván
Bozsik Béla Munkáspárt Kürti József
Smitnya Sándor SZDSZ Vida Attila
Pongrácz József TESZÖV-Agrárkamara
A kistelepülési választókerület jelöltjei[6]
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
Munkáspárt
Bozsik Béla
Tőzsér Tibor
Kazinczi János
Nagy Attila
Arnóczki Mihály
További jelöltek
Fejes Tiborné
Tóth László
dr. Domonkos Imre
Rakonczai József
Filkor Balázs
Gyepesi Béla
Koós Istvánné
Kása Lajos Sándorné
MSZP
dr. Rozgonyi József
Szilágyi Albert
Szandai László
Havas Ferenc
Korill Ferenc
További jelöltek
dr. Jakubecz József
Markó Antal
Zsédely Lajos
dr. Langmayer Balázs
Molnár Katalin
Gréczi-Zsoldos Miklós
Sajgó Ferenc
Hajas Ervin
Becze Lajos
Bakos Albert
Madlena József
Balya András
Dóra Ottó
Kovács József
Gergely Gáspár
Orosz Józsefné
Hadik József
Varga József
Csalár Istvánné
Beck Pál
Kertész Antal
Majoros László
SZDSZ
Smitnya Sándor
Maczó László
Kapás Imre
Kaszás Erika
dr. Kerekes Tünde
További jelöltek
Hornos Márton
dr. Kren Károly
Vincze László
Frenkl Gábor
Ludányi László
Vikor István
Szervánszky Józsefné
Veres Ferencné
dr. Tóth Endre
Erdősi József
Holman József
dr. Vártok Zoltán
Barák Barna Imre
Varga Pál
TESZÖV-Agrárkam.
Pongrácz József
Deák Pál
dr. Halaj Ignác
Baksa Sándor
dr. Sümegi Sándor
Fidesz
Bögös Tamás
Egri Zoltánné
Kriston Péter
Skuczi Nándor
Juhászné Muszka Erzsébet
További jelöltek
ifj. Fazekas János
Táborszki Péter
Bartos Zsuzsanna
Barnáné Molnár Tünde
MESZÖV
Demus István
dr. Horváth József
Hugyecz Andrásné
dr. Egyed Ferdinánd
Kucsera Andrásné
További jelöltek
dr. Miklós Zoltánné
KÖSZ-TESZ
Szegner László
Patkós István
Verbói Gábor
Verseginé László Lídia
Sirkó Ferenc
További jelöltek
Lőrik József
Szerémi Nándor
Kovács József
Sándor István
Lénárt János
Kis Gergely
Nagy Ignác
Morgenstern Ferenc
Lénárt Dezső
Bárány Dénes
Barna István
Lomen János
Varga László
Orszáczky Ferenc
Szigeti László
Versegi Aladár
Antal Sándor József
Kis Ernőné
Szentes Attila
Klátyik András
FKGP-KDNP-MDF
Kovács Gábor
Frisch Oszkár
Csurgai Béla
Tari István
dr. Skultéty Sándor
További jelöltek
Kolosi Tibor
Horváth Mihály
Betz József
dr. Bercsényi Lajos
Johan János
Tőzsér Zsolt
Nógrádi László
Szanda János
Szántó József
Babicz István
Petrás János
dr. Mészáros György
Dobrocsi János
Markovits Károly
Varga Tibor
Sebestyén János Imre
Susán Gyula
Fajcsik József
Gáspár József
Fekete Sándor
Jagicza György
Bakos Gyula
Balázs Sándor
Tóth László
Szita Zoltán
Piroska István
Szladovnyik János
Molnár Béla
Ferencz Károly
Russói László
Kovács István
Bakos Róbert
Haffner Mária
Bárány Menyhért
Gyarmati Ferenc
Juhász Péter
Szabados Kornél Zoltán
Molnár Ignác
Baranyiné Dénes Mária
Smelkó István
Vasas Mihály
Nagy Ervinné
Boda István
Dobrovolni Mátyás
Csipes Mihály
Káplár András
Záhorszki Sándor
Pintér Bertalan
Szandai István
Kakukk János
A középvárosi választókerület jelöltjei[6]
(A szavazólapokon a listák első öt jelöltje szerepelt.)
MIÉP
Reményi Pál
Kürti László
Soós Géza
Szoó Zoltán
Juhász József Ferencné
SZDSZ
Vida Attila
Koczka Lajos
Venter László
dr. Németh György Lajos
dr. Bárányi Gyula
További jelöltek
dr. Angyal Dávid
Ádám Zoltán
Fidesz
Becsó Zsolt
dr. Fábri Miklós
Kiss Csaba
Herczeg Hajnalka
Zentai József
További jelöltek
Medvácz Lajos
Táborszki Tamás
Hajas István
Fekete Gyula
Máthé Károly
Hajas Istvánné
Erdélyi Gyula
Steckel Mária
Egri Zoltán
TESZ
Szomszéd Tamás
Tari Ottó
Diósi László
Kovács Tibor
Herczeg Ferenc
További jelöltek
Kerekesné Vörös Erzsébet
Besenyei Imréné
Molnár Béláné
Gulyás Teréz
dr. Koós Judit
Bátonyterenyei BK
Nagy Mihály
 
 
 
 
MSZP
Demus Iván
Fodor Tibor
Berkes Vida István
Bihary Lajos
Deák Kálmán
További jelöltek
dr. Balázs Ottó
Arató János
Zsidai László
Ágner Gyula
Molnár József
Kecskés Ferenc
Reviczki László
Lászlók András
Ottrok Tibor
Nyiri Károly
Látkóczki Bálint
Munkáspárt
Kürti József
Szigetvári János
Cserháti József
Soós Károly
Szigeti Endréné
További jelöltek
ifj. Hegyi Sándor
Décsi Zsigmond
Urbán Tibor
MESZÖV
Hidvégi Ernő
Danyi Balázs
dr. Abay Nemes Gyula
Kanyóné Szőke Ibolya
Kékesi István
FKGP-KDNP-MDF
Szántó Csaba
Gyürky János
dr. Kovács Győző
Limbacher Gábor
Nagy Lajos
További jelöltek
Uhlár László
Pintér Józsefné
Sidi László
Nagy József

A szavazás napja

A választást 1994. december 11-én bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 19 órás urnazárásig.

A választási szabályokat két településen is súlyosan megsértették. Kazáron a szavazólapok száma körüli zavar és a szavazás titkosságának a megkérdőjelezése miatt ismételték meg a választást, míg Lucfalván az érvénytelenített szavazatok körüli kétségek, valamint a szavazóhelyiségben történt szabálytalanságok miatt rendeltek el új voksolást.[8]

Részvétel

A részvétel összesített adatai[9][10]
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 140 149
Szavazó 75 532 53,89%
érvényes szavazólap 70 867 50,57% 93,82%
érvénytelen / hiányzó 4 665 3,33% 6,18%
Távolmaradó 64 617 46,11%
szavazó 53,9% távolmaradó 46,1%
✓ érvényes 93,8%
Hét szavazóra hat távolmaradó jutott

A 140 ezer szavazásra jogosult polgárból 76 ezer vett részt a választásokon (54%). Közülük négy és fél ezren szavaztak érvénytelenül (6,2%).

Általában elmondható, hogy minél kisebb volt egy település lakóinak a száma, annál magasabb volt a részvételi hajlandóság. Ennek megfelelően, míg a kistelepüléseken a polgárok közel 60%-a ment el szavazni, addig a középvárosi kerületben ez az arány nem érte el a 40%-ot. A választói kedv Alsótoldon és Garábon volt a legmagasabb (90%), a legalacsonyabb pedig Bátonyterenyén (32%).

Az érvénytelen szavazatok aránya mind a két választókerületben közepesen magas volt (6,6%-4,0%).

Részvételi adatok választókerületi bontásban[9][10]
Kistelepülési választókerület Középvárosi választókerület
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
jogosultak
arányában
szavazók
arányában
Választójogosult[3] 105 969 34 176
Szavazó 62 997 59,45% 12 535 36,68%
érvényes szavazólap 58 828 55,51% 93,38% 12 039 35,23% 96,04%
érvénytelen / hiányzó 4 169 3,93% 6,62% 496 1,45% 3,96%
Távolmaradó 42 976 40,55% 21 641 63,32%
Részvételi adatok településméret szerint
Lakók száma Település Választó-
jogosult
Szavazó Részvétel Legnagyobb/legkisebb
részvétel
Kistelepülési választókerület
1 – 600 35 10 283 7 230 70,31% Alsótold 90,10%, Garáb 90,00%
Ipolyvece 42,84%
601 – 1 300 50 34 421 22 264 64,68%
1 301 – 3 000 35 50 801 28 143 55,40% Szendehely 76,32%
Vanyarc 36,31%, Bercel 36,59%
3 001 – 10 000 3 10 464 5 360 51,22%
123 105 969 62 997 59,45%
Középvárosi választókerület
10 000 fölött 3 34 176 12 535 36,68% Pásztó 40,72%
Bátonyterenye 32,25%
Összesen 126 140 145 75 532 53,90%

Eredmények

Összesített eredmények
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
kt kv
MSZP 20 881 29,47% 13 32,5%
FKGP-KDNP-MDF 18 871 26,63% 11 27,5%
SZDSZ 9 134 12,89% 6 15,0%
Munkáspárt 6 891 9,72% 4 10,0%
Fidesz 5 826 8,22% 4 10,0%
KÖSZ-TESZ 4 657 6,57% 2 5,0%
TESZ
TESZÖV-Agrárkamara 2 155 3,04% 0
MESZÖV 1 513 2,13% 0
Bátonyternye Baráti Kör 538 0,76% 0
MIÉP 401 0,57% 0
Összesen 70 867  40 


Választókerületenként

Eredmények a kistelepülési választókerületben
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 16 976 28,86% 9 30,0%
FKGP-KDNP-MDF 16 288 27,69% 9 30,0%
SZDSZ 7 455 12,67% 4 13,3%
Munkáspárt 5 651 9,61% 3 10,0%
Fidesz 4 723 8,03% 3 10,0%
KÖSZ-TESZ 4 279 7,27% 2 6,7%
TESZÖV-Agrárkamara 2 155 3,66% 0
MESZÖV 1 301 2,21% 0
Összesen 58 828 6/8  30 
Eredmények a középvárosi választókerületben
Lista Érvényes szavazat Küszöb Képviselő
MSZP 3 905 32,44% 4 40,0%
FKGP-KDNP-MDF 2 583 21,46% 2 20,0%
SZDSZ 1 679 13,95% 2 20,0%
Munkáspárt 1 240 10,30% 1 10,0%
Fidesz 1 103 9,16% 1 10,0%
Bátonyterenye Baráti Kör 538 4,47% 0
MIÉP 401 3,33% 0
TESZ 378 3,14% 0
MESZÖV 212 1,76% 0
Összesen 12 039 5/9  10 
Küszöb körüli eredmények
Lista Választó-
kerület
Eltérés
Szavazat %p
TESZÖV-Agrárkamara kistelepülési −199 -0,34
Bátonyterenye Baráti Kör középvárosi 56 +0,47
MIÉP középvárosi −81 -0,67
TESZ középvárosi −104 -0,86

Az új közgyűlés

A közgyűlés összetétele
Listák Képviselők
MSZP 13 32,5%
FKGP-KDNP-MDF 11 27,5%
SZDSZ 6 15,0%
Munkáspárt 4 10,0%
Fidesz 4 10,0%
KÖSZ-TESZ 2 5,0%
Összesen 40

https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1995_01/?pg=32&layout=s&query=Kazár%20választás

Jegyzetek

  1. 1994. évi LXII. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. Törvények és OGY határozatok. Wolters Kluwer, 1994. október 6. (Hozzáférés: 2018. november 12.) A törvényt szeptember 30-án fogadta el az országgyűlés, a kihirdetésére október 6-án került sor. Az ellenzéki pártok hevesen tiltakoztak a törvény elfogadása ellen, a zárószavazáson nem is vettek részt. Az országgyűlési vitáról és a módosító indítványokról lásd: A helyi önkormányzati képviselôk és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról. T/45. számú iromány. Magyar Országgyűlés, 1994 (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  2. a b Települések – Települési egyéni választókerületek (TEVK) – Nógrád megye. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. november 12.) A lakók számára vonatkozó adatok 1994. január 1-jére érvényesek.
  3. a b c d A kimutatásokban két különböző időpont szerepel a válaszójogosultak számára vonatkozóan: először a választási folyamat kezdetén, másodszor pedig a választás napjának (dec.11.) a végén. Némi eltérés a két adat között természetesnek mondható.
  4. Az előző választás óta hattal nőtt a települések száma. 1991-ben Mátranovák vált ki Mátraterenyéből, Mátraszőlős Pásztóból, Bánk pedig Rétságból. A következő esztendőben Patvarc önállósodott Balassagyarmattól, majd Kétbodony Romhánytól. A választás napján újra Rétságból lett kisebb, Tolmács állt a saját lábára. Magyarország közigazgatási helynévkönyve pp. 99-103. Központi Statisztikai Hivatal, 2016. január 1. (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  5. A kistelepülési polgárok aránya 75,61% volt és ők 30 képviselőt választhattak meg a 40-ből, ami 75,00%-nak felel meg. (Ugyanez a középvárosokban: polgárok 24,39%, képviselők (10 fő) 25,00%.)
  6. a b c A választások hivatalos jelöltjei: Nógrád megyei közgyűlési listák. Választástörténet. (Hozzáférés: 2018. október 4.)
  7. a b A listák szavazólapon való sorrendjét sorsolással döntötték el, a két választókerületben külön-külön.
  8. https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1994_12/?pg=252&layout=s&query=Kazár Február 5-én szavaztak újra: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1995_02/?pg=46&layout=s Lucfalva https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1995_01/?pg=14&layout=s&query=Kazár Január 29-én választottak újra: https://library.hungaricana.hu/hu/view/NogradMegyeiHirlap_1995_02/?pg=12&layout=s&query=Lucfalva
  9. a b Fővárosi/Megyei közgyűlés választás eredménye Nógrád megye. Választástörénet. Országos Választási Iroda, 1994 (Hozzáférés: 2018. november 12.)
  10. a b A jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az alábbi tábla "érvénytelen / hiányzó" rovata a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg.

MTI hírek

A Magyar Távirati Iroda archívuma elérhető a világhálón, abban az 1988 óta megjelent hírek szabadon kereshetők. Ugyanakkor a honlap olyan technológiával készült, hogy az egyes hírekre nem lehet közvetlen hivatkozást (linket) megadni. Így a kereséshez szükséges alapadatok megadásával újra ki kell keresni az adott hírt (cím kulcsszavai, dátum).

Források

További információk

  • Önkormányzati választások, 1994: Politikai szociológiai körkép. Szerk. Bőhm Antal, Szoboszlai György. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. 1996. ISBN 963-8300-32-9   (OSZK katalóguscédula)

Kapcsolódó szócikkek