Magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály)

Magyar labdarúgó-bajnokság (OTP Bank Liga)
NB I. bajnoki serleg
A bajnokság adatai
Alapítva	1901
Ország	Magyarország
Csapatok száma	12 (a 2015–16-os szezontól)
Kiesés	NB II
Címvédő	Ferencváros
Honlap	http://www.mlsz.hu
Kupák
Nemzeti kupák	Magyar kupa Magyar szuperkupa
Nemzetközi kupák	Bajnokok Ligája Európa-liga
Statisztika
Legsikeresebb egyesület	Ferencvárosi TC (30)
Legtöbb mérkőzés	Végh Zoltán (570)
Legtöbb gól	Szusza Ferenc (393)
Jelenlegi szezon
2023–2024-es szezon

A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság). Napjainkban a Magyar Labdarúgó-szövetség szervezi.

Története

A magyar bajnokság az egyik legrégibb nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó bajnokság Európában. Az elsőt 1901-ben szervezte az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége, ma Magyar Labdarúgó-szövetség), mely 1901 januárjában alakult az addig csak esetleges szervezettséggel játszó csapatok összefogására. E csapatok között számos olyan klubot találunk, amelyek mind a mai napig aktív résztvevői a bajnokságnak, és olyanokat is melyek nevei ma már csak a legvérmesebb futballszurkolóknak mondanak valamit.

A legmeghatározóbb csapatok feltűnése

A három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre /MTK/ és az Újpesti Torna Egylet /UTE/. Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben. Ez a példa továbbterjedt a többnyire tornára, vívásra és úszásra koncentráló klubok között.

Az MLSZ a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezett első és második osztályt. Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MUE, MAFC és a BSC. Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit, míg az 1930-as években fel nem nőtt melléjük az UTE, a második világháború után pedig jött a Honvéd és a Vasas is. A másodosztályban indult UTE 1905-ben mutatkozott be a legjobbak között, ahonnan története során mindössze egyszer, az 1910-11-es szezonban, kiesett, de a második vonal küzdelmeit százszázalékosan nyerve vissza is jutott az első osztályba.

Mire az UTE az 1929-30-as bajnokságban megszerezte első bajnoki aranyérmét, addigra az FTC 11-szeres, az MTK már 13-szoros bajnok volt. E három csapat dominanciájára jellemző, hogy az 1926 és 1940 között megrendezett 14 bajnokságból mindössze egyszer fordult elő, hogy valamelyik klub leszorult a dobogóról. Ez az 1933-34-es évadban történt, amikor a Debreceni Bocskai, első vidéki csapatként, bronzérmes lett

1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. A két nagy ellenfél, az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen és kérte a határozat megváltoztatását. Az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44). A világháború tizedelése után azonban a klub azonnal bejelentette újjáalakulását (1945).

A második világháború utáni időszak

A háború zűrzavaros éveit követően az UTE találta meg először korábbi formáját, s lett sorozatban háromszor is bajnok. A három nagy múltú csapat dominanciája azonban nem állt helyre. Az új politikai rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett a sport és annak legnépszerűbb ága, a futball tömegformáló erejére, így felépítette saját csapatait. Ez több klub életében hozott jelentős, nem egyszer ellentétes irányú változást. A Kispesti Atlétikai Club, melyet 1909-ben tanáremberek alapítottak, az 1916-17-es idényben mutatkozott be az élvonalban, és nem is kellett sokat várnia az első sikerre, hiszen három évvel később ezüstérmes lett. A háború előtti évtizedekben azonban nem sikerült a klubnak lépést tartania az FTC, MTK, UTE hármassal. A Kispest következő sikerét, egy újabb második helyet, csak 1946-47-ben szerezte.

Az 1948/49-es bajnokság a Ferencváros hatalmas fölényét hozta. A későbbi Aranycsapat három Fradi nevelésű válogatott világklasszisával Czibor Zoltánnal, Kocsis Sándorral és Budai II Lászlóval, valamint a "Nemzet Gólvágójával", Deák Ferenccel felálló FTC nyerte a bajnokságot. Azonban a politikai vezetés közbeszólt, és a Fradi válogatott játékosait a Kispesthez, valamint a Bp. Dózsához irányították. Az a játékos, aki az FTC-ben maradt, többé nem lehetett válogatott.

1950 tavaszán a korábbi bajnok Fradi játékosokkal megerősített kispesti csapat, a többi klubhoz hasonlóan, nem kerülhette el új név felvételét, így első bajnokságát már Bp. Honvéd néven nyerte. Ezzel a klub az új rendszer kirakatcsapata lett és a Honvédelmi Minisztérium égisze alá került. A politika ekkor erőszakkal kényszerítette a kor meghatározó futballistáit arra, hogy a Honvédba igazoljanak. A csapat az '50-es években négyszer nyert bajnoki címet, de a következő évtizedekben jelentősen visszaesett, s újabb bajnoki aranyérmét csak 25 év szünetet követően tudta megszerezni.

A politika futballba való beavatkozásának hasonló, bár kisebb mértékű esetét figyelhetjük meg a Vasas csapatánál, mely 1911-ben alakult a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének klubjaként. A Kispesthez hasonlóan az 1916-17-es idényben mutatkoztak be az első osztályban, és a következő években több bronzéremmel bizonyították ambíciójukat. A csapat azonban több alkalommal is kiesett az első osztályból, és igazán csak 1942-es feljutásuk után tudtak ott megragadni. A Kispest csapatához hasonlóan a Vasas csillaga is az új rendszerben kezdett el igazán fényesedni, a klub elnöke egy időben maga Kádár János volt.

Gyökeresen más volt azonban az FTC viszonya az új hatalommal. Miután rájuk sütötték a reakciós jelzőt, megpróbálták a klubot mindenféle módon ellehetetleníteni. Előbb ÉDOSZ (mint az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezetének csapata), majd Bp. Kinizsi néven kellett szerepelnie, és zöld-fehér színeit is piros-fehérre kellett változtatnia. A meghatározó játékosait vesztett klub azonban erősen megfiatalított együttesével is elért több harmadik helyezést, mintegy jelezve, hogy visszavetni lehet, de szétzúzni nem.

A három korábbi nagy csapat közül az '50-es éveket egyértelműen az MTK nevezheti sikeresnek, mert bár folyamatosan nevet kellett váltani a klubnak, de Bp. Textiles/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó nevek alatt három bajnoki címet is nyert. Az átkeresztelést az UTE sem kerülhette el, de Budapesti Dózsa néven a csapatnak nem ment annyira. Az FTC-hez hasonlóan néhány dobogós helyet tudott felmutatni ebből az időszakból.

1956 újabb mérföldkő a magyar labdarúgásban. A forradalom itt is megtette hatását. 1956 november 1-jén a ferencvárosi sportolók megszüntették a Bp. Kinizsit és visszaállították az FTC-t. Még ugyanezen a napon újjáalakult az MTK is, immár második alkalommal. 1957 januárjában, hosszas egyeztetések után a Budapesti Dózsa a korábbi UTE helyett az Újpesti Dózsa SC nevet vette fel, és egyesülnie kellett a Belügyminisztérium sportszervezeteivel.

Egyes klubok felfejlesztése, míg más klubok lezüllesztése véget vetett a háború előtt oly sikeres három csapat uralmának. Az MTK 1963-ban még KEK döntőt játszhatott, de a '60-as évek végétől a középcsapatok szintjére süllyedt, s az 1957-58-as szezonban nyert bajnoki címét csak 29 évvel később követte az újabb aranyérem, de előtte az is megesett az MTK-val, ami korábban még soha: az 1980-81-es szezonban kiesett az élvonalból, azonban egy szezont töltve a másodosztályban azonnal vissza is jutott a legjobbak közé.

A '60-as évek az FTC sikersorozatát és a Vasas legjobb évtizedét hozták. Mindkét klub négyszer lett bajnok ebben az évtizedben, és az FTC, sporttörténelmet írva, első magyar csapatként nemzetközi kupát nyert 1965-ben, a Vásárvárosok Kupáját (a mai EL elődjét), míg legendás csatáruk, Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát kapta meg 1967-ben. Az Aranylabdát annak a Ferencvárosnak az ikonja, vezére nyerte el, amely csapat 1965. és 1975. között - egyedülállóan - három nemzetközi kupadöntőt játszhatott. A már említett 1965-ös VVK győzelem mellett 1968-ban VVK ezüst, majd 1975-ben - már Albert nélkül, egy megfiatalított "csikócsapattal" - a Kupagyőztesek Európa Kupája második helyezés gazdagította tovább a Fradi történelmét és nemzetközi elismertségét.

A kor hullámvasutazását azonban az FTC sem kerülte el, amit az is mutat, hogy a '70-es és '80-as években összesen két bajnoki címet nyert.

A többi csapat gyengülése, esetleges botladozása, valamint a pártállami Belügyminisztérium kiemelt támogatása tette lehetővé az Újpesti Dózsa szárnyalását, mely az 1969 és 1980 között lejátszott tizenkét bajnokságból kilencet nyert meg, és az FTC-hez hasonlóan a nemzetközi porondon is vitézkedett, amit az 1969-es Vásárvárosok Kupája döntő, és az 1974-es BEK elődöntő fémjelez.

A '80-as évek úgy indultak, hogy a Ferencváros az 1980/81-es bajnoki címét meg tudja védeni, de a győri RÁBA ETO 1982-ben és 1983-ban is megelőzte. A '80-as évek további része a másik pártállami csapat, a Bp. Honvéd bajnoki címeit hozta. Ez alól a kivételt az 1986/87-es szezon jelentette, amikor az akkori MLSZ elnök csapata, az MTK nyerte a pontvadászatot. Ebben az évtizedben nemzetközi szinten csak a VIDEOTON ért el számottevő sikert azzal, hogy 1985-ben bejutott az UEFA Kupa döntőjébe.

A rendszerváltás után

Az 1990-es év újabb mérföldkő, 1940-hez és 1956-hoz hasonlóan, hiszen lezárta a megkopott sikerű és erejű magyar labdarúgásban a többé-kevésbé sikeres '80-as éveket. Ekkor még kijutott a válogatott világversenyre /1986, világbajnokság/, játszott magyar csapat nemzetközi kupa döntőjében /a Videoton FC az UEFA-kupa sorozatában a Real Madrid CF ellen/, de a sikerek egyre kisebbek lettek és egyre nagyobb időközökkel születtek. 1990-ben ezeknek már csak az emléke élt. A világ futballja minden mutatóban megelőzte a magyart. Technikailag, fizikálisan, mentálisan, szervezettségben, a klubok gazdasági hátterében több évtizedesre nőtt a magyar futball lemaradása.

Amíg 1990 előtt előbb az állam, majd az állam által kiválasztott gyárak, intézmények és minisztériumok tartották el a klubokat /Győr - Rába Gépgyár; Székesfehérvár - Videoton Művek; MTK - bank- és hitelintézetek; FTC - Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium; Újpesti Dózsa - Belügyminisztérium; Budapesti Honvéd - Honvédelmi Minisztérium/, addig 1990 után a klubok nyereségorientált szervezetekké váltak, magánkézbe kerültek és helyüket keresték a rendszerváltás utáni viszonyok között. Ez elengedhetetlenül a színvonal további csökkenéséhez és szervezeti káoszhoz vezetett. A klubokat többnyire kispénzű és sokszor kisstílű magánbefektetők egymás után tették tönkre. A csapatok mögött sokszor fiktív számlákon több milliós vagy milliárdos bevételekkel rendelkező cégek, fantomcégek álltak, átláthatatlan tulajdonosi viszonyokkal, ennek a helyzetnek a levét pedig mindig a klubok itták meg.

A bizonytalanság az összes klubot elérte, és teljesítményükön is nyomot hagyott. A '80-as években sorozatos bajnok Honvéd /5 bajnoki cím az évtizedben/ ugyan a Kispest nevet visszakapva még nyert két bajnoki címet az új évtized elején, de utána leszállóágba került, és története során először, természetesen az egymást váltó tulajdonosok és tulajdonosi körök "szakértő" segítségével 87 szezon után kiesett az élvonalból. A Kispesthez hasonlóan az 1989-90-es bajnok Újpesti Dózsa is elindult a lejtőn, és csak osztályozóval maradt bent 1993-ban. Az Újpest mögött 1990-ben második helyen végző MTK 1994 nyarán másodszor is kiesett az első osztályból, és csak Várszegi Gábor milliárdos vállalkozó fellépése nyomán került ismét vissza az élvonalba. Egyedül az FTC volt az, amely teljesítményében látszólag megingás nélkül vészelte át ezeket az éveket, de a csapat háza tájáról ennek ellenére baljós hírek jöttek. Bár 1990 és 2000 között mindössze kétszer nem végzett dobogón a klub /1994, 2000/, sőt első magyar csapatként a Bajnokok Ligája csoportkörébe is bejutott, a csapat folyamatosan pénzügyi gondokkal küszködött.

A magyar futball vesszőfutását legjobban a Vasas esete példázza. A klub az 1976-77-es bajnoki címe után a középmezőnybe süllyedt, és csak ritkán tudott dobogóra állni. Nem volt ez másként a '90-es években sem, még némi visszaesés is tapasztalható volt a csapat helyezéseiben. Aztán egy befektetői kör hangzatos ígéretek közepette megvásárolta a futball-szakosztályt működtető kft-t, és nagy tervekkel vágott neki a bajnokságoknak. Először úgy tűnt, hogy minden rendeben van, hiszen a klub 1997 és 2001 között háromszor is bronzérmes lett. 2001 nyarán azonban elfogyott a pénz, az egész keretet kiárusították, aminek meglett az eredménye. A Vasas olyan mély szakmai és morális válságba zuhant, hogy kérdés volt, fel tud-e állni ebből a klub. A kaotikus helyzetet jól jellemzi, hogy a csapat kispadján hat (!!) vezetőedző váltotta egymást. Ez gyaníthatóan negatív rekord a magyar futball történetében. Végül azonban a sok edzőváltás sem segített a Vasason, így 60 év után, 2002 nyarán búcsúzott az élvonaltól. A klub kétségbe esett szurkolói jelképesen el is temették csapatukat a Fáy utcában. A pénzügyi helyzet további romlását követően pedig a futball-szakosztály meg is szűnt, és csak fél évvel később éledt újjá, megvéve a Kecskeméti TE másodosztályú licencét.

Vidéki csapatok az NB I-ben

A magyar futball rákfenéje túlzott főváros-centrikussága. Vidéki csapat először 1926-ban szerepelt az első vonalban, ha nem számítjuk, hogy Újpestet és Csepelt csak 1950 január 1-jén csatolták Budapesthez, így addig kvázi vidéki csapatnak számítottak. A már említett Debreceni Bocskai mellett a korai időben Szombathely és Szeged csapata érdemel említést, különösen, hogy Szeged volt az első vidéki város, mely egyszerre két csapatot is adott az első osztálynak.

Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert, mely a második világháború határváltozásai miatt játszott a magyar bajnokságban. Ezt követően 19 évet kellett várni vidéki sikerre, ekkor, az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO nyert bajnoki címet. Újabb 20 év után ismét a Győr nyert vidéki csapatként 1982-ben, majd a következő évben megvédte címét. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát, bár a 2000-es évek közepétől Debrecen átvette a legsikeresebb vidéki csapat címét, miután 2014-ben már hetedik bajnoki címét szerezte. A klub kitüntette magát a nemzetközi porondon is, miután mind a Bajnokok Ligájában, mind az Európa Ligában bejutott egyszer a csoportkörbe.

Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Vác /1993-94/, a Dunaújváros /1999-2000/, a Zalaegerszeg /2001-02/ és a Székesfehérvár /2010-11, 2014-15/ is. A 2009-10-es szezon volt az első olyan a magyar bajnokság történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. Erre 109 évet kellett várni, majd ez a 2011-12-es idényben megismétlődött.

A lebonyolítási rendszer többször változott. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot. Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság; 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek. Ugyancsak fél évig tartott az 1945 tavaszi bajnokság is, de akkor azért, mert az 1944/45-ös idény ősszel a háborús események miatt félbeszakadt.

A labdarúgó Soproni Liga 6. fordulójának szombati játéknapján (2008. augusztus 30.) az Újpest hazai pályán 4-3-ra verte az újonc Kecskemétet. Ezen a mérkőzésen az Újpest FC történetének 2723. első osztályú mérkőzését játszotta, amivel az örökranglista első helyére lépett, megelőzve ezzel az ősi rivális Ferencvárost, amely akkor egymást követően harmadik idényében szerepelt a másodosztályban. A Ferencváros pályán elért eredmény alapján sosem esett ki az élvonalból, csak a 2006-os kizárása miatt kényszerült a másodosztályba. Jelenleg két csapat mondhatja el, hogy élvonalbeli bemutatkozása óta mindig az első osztályban maradt: a 2006-ban feljutott Paksi FC, és a 2018 óta első osztályú Kisvárda FC.

Az élvonal korábbi nevei

A bajnokság számos névváltoztatáson ment keresztül, amely 2000 óta a szponzoroktól volt függő.

• PLASZ I. osztály (1926–1935, a Professzionális Labdarúgó-alszövetség rövidítése)
• NB I (a „hagyományos” név 1935 őszétől, - az NB a „nemzeti bajnokság” rövidítése)
• Raab–Karcher NB1 (1997-1998)
• PNB (Raab–Karcher PNB: 1998–1999, PNB: 1999–2000, ami a „professzionális nemzeti bajnokság” rövidítése)
• Borsodi Liga (2001 áprilisától 2003-ig és 2005–2007-ig)
• Arany Ászok Liga (2003–2005-ig)
• Soproni Liga (2007–2010)
• Monicomp Liga (2010–2011)
• OTP Bank Liga (2011–)

Eddigi bajnoki dobogósok

Az alábbi táblázatban olvashatók az élvonalbeli magyar labdarúgó-bajnokságok dobogós csapatai, gólkirályai. A csapatokat az adott időszakban használt nevükkel jelöltük. A félkövéren írt csapatok az adott évben megnyerték a bajnokságot és a nemzeti kupát is, dőlten a kupagyőzteseket írtuk. A szürke hátterű szezonok nem hivatalosak.

• ¹ Egyes források szerint 12, más források szerint 16 gólt szerzett az idényben!
• ² Az 1926-27-es bajnoki szezon gólkirálya Horváth László volt 14 góllal. Az idény elején a Ferencvárosban szerepelt három bajnoki mérkőzésen és egy gólt szerzett. Hivatalosan a III. Kerületi TVE gólkirályának tekintik.
• ³ Tököli Attila összesen 25 gólt szerzett az 1999–2000-es idényben, de a Szeged LC ellen lőtt három gólját a szegediek későbbi kizárása miatt törölték.

Csapat	Bajnoki címek	Szezonok
Ferencvárosi TC	30	1903, 1905, 1906–07, 1908–09, 1909–10, 1910–11, 1911–12, 1912–13, 1925–26, 1926–27, 1927–28, 1931–32, 1933–34, 1937–38, 1939–40, 1940–41, 1948–49, 1962–63, 1964, 1967, 1968, 1975–76, 1980–81, 1991–92, 1994–95, 1995–96, 2000–01, 2003–04, 2015–16, 2018–19
MTK Budapest FC	23	1904, 1907–08, 1913–14, 1916–17, 1917–18, 1918–19, 1919–20, 1920–21, 1921–22, 1922–23, 1923–24, 1924–25, 1928–29, 1935–36, 1936–37, 1951, 1953, 1957–58, 1986–87, 1996–97, 1998–99, 2002–03, 2007–08
Újpest FC	20	1929–30, 1930–31, 1932–33, 1934–35, 1938–39, 1945-tavasz, 1945–46, 1946–47, 1959–60, 1969, 1970-tavasz, 1970–71, 1971–72, 1972–73, 1973–74, 1974–75, 1977–78, 1978–79, 1989–90, 1997–98
Budapest Honvéd FC	14	1949–50, 1950-ősz, 1952, 1954, 1955, 1979–80, 1983–84, 1984–85, 1985–86, 1987–88, 1988–89, 1990–91, 1992–93, 2016–17
Debreceni VSC	7	2004–05, 2005–06, 2006–07, 2008–09, 2009–10, 2011–12, 2013–14
Vasas SC	6	1957-tavasz, 1960–61, 1961–62, 1965, 1966, 1976–77
Csepel SC	4	1941–42, 1942–43, 1947–48, 1958–59
Győri ETO FC	4	1963-ősz, 1981–82, 1982–83, 2012–13
MOL Vidi FC	3	2010–11, 2014–15, 2017–18
Budapesti TC	2	1901, 1902
Nagyváradi AC	1	1943–44
Dunakanyar-Vác FC	1	1993–94
Dunaújváros FC	1	1999–00
Zalaegerszegi TE FC	1	2001–02

Klubok

1901 óta, az eddigi 118 bajnoki szezon alatt a következő 108 klub szerepelt a magyar labdarúgó első osztályban (A táblázat nem számolja bele a csapatok szezonjainak számába az 1944–45-ös négy forduló után véget ért bajnokságot, így a táblázatban az Ungvári AC csapata sem szerepel, amely ekkor szerepelt először és utoljára az élvonalban). Továbbá a táblázat nem tartalmazza az 1914 őszi, 1915 tavaszi, 1915 őszi, 1944 őszi és az 1956-os befejezetlenül véget ért bajnokság adatait sem!

A félkövérrel jelölt csapatok jelenleg is az élvonalban szerepelnek. A táblázat a 2019-2020-as idény végéig bezárólag tartalmazza az adatokat!

Szezonok	Csapat
115	Ferencvárosi TC
113	Újpest FC
107	MTK Budapest FC
104	Budapest Honvéd FC
87	Vasas SC
69	Győri ETO FC
62	Szombathelyi Haladás
54	Diósgyőri VTK
51	Csepel SC MOL Fehérvár FC
50	Pécsi Mecsek FC
46	Debreceni VSC
44	FC Tatabánya
37	Salgótarjáni BTC Zalaegerszegi TE FC
28	33 FC
27	Békéscsaba 1912 Előre
25	III. Kerületi TVE
24	Törekvés SE
23	Szegedi EAC
22	Dorogi FC Szegedi AK
21	Nemzeti SC
20	BFC Siófok Budapesti TC Dunaújváros FC
17	Magyar AC
16	Kaposvári Rákóczi FC
14	Gamma FC Paksi FC Vác FC
13	Bocskai FC Budapesti AK Nyíregyháza Spartacus FC Terézvárosi TC
12	Komlói Bányász SK
10	Budapesti VSC Elektromos SE Rákospalotai EAC Soroksár Szolnoki MÁV FC
8	FC Sopron Lombard Pápa Termál FC
7	Attila FC Kecskeméti TE
6	Budapesti Postás SE Eger SE Phöbus FC Puskás Akadémia FC Somogy FC VM Egyetértés SK1
5	1908 Szentlőrinci AC KSE Magyar Úszó Egyesület Mezőkövesdi SE Műegyetemi AFC Sabaria FC Veszprém FC Vívó és Atlétikai Club
4	BKV Előre SC Budapesti MÁVAG Nagykanizsai Olajbányász SE Ózdi Kohász SE Stadler FC
3	Erzsébeti Spartacus MTK LE FőTAXI SC Gázszer FC2 Kolozsvári AC Nagyváradi AC Pécsi VSK Szegedi Honvéd SE Székesfehérvári MÁV Előre SC Szürketaxi FC Tipográfia TE Tungsram SC Újvidéki AC Zuglói AC
2	VII. Kerületi SC Budapesti EAC Budapesti SC Kisvárda FC Pécs-Baranya FC Soproni FAC Szegedi VSE Újpesti Törekvés SE
1	Balmazújvárosi FC Budafoki MTE Dózsa MADISZ Bőripari DSE Dunaújváros PASE Erzsébeti TC Fővárosi TK Ganz-MÁVAG SE Gyirmót FC Herminamezei AC Kassai AC Kelenföldi Goldberger SE Kispesti Textil SE Kőbányai Barátság Lampart FC Miskolci VSC Perecesi TK Szeged LC Szolnoki Légierő SK Testvériség SE Tiszakécske FC Tokodi Üveggyári SC Újpesti MTE Zuglói SE

• ¹ A VM-Egyetértés az 1974-75-ös szezon során egyesült az MTK-val MTK-VM néven.
• ² A Gázszer FC az 1999-00-es szezon során eladta a tavaszi szezonra szóló licencét a PMFC-nek.

Örökmérleg

Legtöbbször szerepelt játékosok

2016. január 15-i állapotnak megfelelően.

#	Név	Időszak	Klubok	Mérk.
1.	Végh Zoltán	1989–2012	Veszprém, Rába ETO, BVSC, Vasas SC, MTK Hungária, Videoton FCF, MTK Budapest, Vasas SC, Ferencvárosi TC	570
2.	Kuttor Attila	1988–2010	Videoton SC, Győri ETO, MTK Hungária, Videoton FCF, Diósgyőri FC, MTK Hungária, Debreceni VSC, Balaton FC, Videoton FCF, BFC Siófok, Haladás	560
3.	Illés Béla	1986–2006	Haladás VSE, Kispest Honvéd, MTK Budapest	540
4.	Szabó György	1965–1983	Tatabányai Bányász	510
5.	Szűcs Lajos	1994–2015	Újpesti TE, Ferencvárosi TC, Lombard Pápa	486
6.	Szusza Ferenc	1940–1961	UTE, Újpesti Dózsa	463
7.	Kocsárdi Gergely	1994–2012	Zalaegerszegi TE	458
8.	Gass István	1970–1986	Diósgyőri VTK, Vasas, ZTE	456
	Tóth József	1969–1986	Pécsi Dózsa/PMSC, Újpesti Dózsa, MTK-VM
10.	Bíró Sándor	1927–1949	III. Kerületi TVE, Hungária FC, BKSZRT, Újpest FC, MTK, III. Kerületi TVE	450
11.	Bozsik József	1943–1962	Kispesti AC, Budapesti Honvéd SE	447
12.	Végh Tibor	1974–1990	Videoton SC, Haladás VSE, Veszprémi SE	438
13.	Dombi Tibor	1993–2014	Debreceni VSC	437
14.	Kenesei Krisztián	1996–2016	MTK Hungária, Győri ETO, Zalaegerszegi TE, Győri ETO, Vasas, Haladás, Lombard Pápa, Vasas	436
15.	Komjáti András	1972–1990	Vasas SC	433
16.	Tóth Norbert	1992–2011	Haladás, Videoton, Újpest, Vasas, Videoton, Újpest, REAC, Zalaegerszegi TE, Haladás, Újpest, Lombard Pápa	425
17.	Bene Ferenc	1961–1978	Újpesti Dózsa	418
18.	Éger László	1998–2014	Dunaferr SE, Debreceni VSC, Paksi FC	416
19.	Tököli Attila	1993–2014	Pécsi MFC, Dunaferr SE, Ferencvárosi TC, Paksi FC, Kecskeméti TE, Zalaegerszegi TE, Paksi FC	413
20.	Zámbó Sándor	1962–1980	Újpesti Dózsa	410

Félkövéren az aktív játékosokat jelöltük.

Legtöbb gólt szerző játékosok

A táblázat első 15 helyére több mint 30 éve nem került fel új játékos - 2014. október 3-i állapotnak megfelelően.

#	Név	Időszak	Klubok	Gól	Mérkőzés	Átlag
1.	Szusza Ferenc	1940–1961	UTE, Újpesti Dózsa	393	462	0,85
2.	Zsengellér Gyula	1935–1947	Salgótarjáni BTC, UTE	387	327	1,18
3.	Schlosser Imre	1906–1915,1916–1922,1926–1927	Ferencvárosi TC, MTK	361	258	1,40
4.	Takács II József	1920–1938	Vasas SC, Ferencvárosi TC	359	221	1,62
5.	Puskás Ferenc	1943–1956	Kispesti AC/Bp. Honvéd SE	358	349	1,03
6.	Sárosi György	1931–1948	Ferencvárosi TC	351	383	0,92
7.	Szilágyi I Gyula	1943–1960	Debreceni VSC, Vasas SC	313	390	0,80
8.	Deák Ferenc	1944–1954	Szentlőrinci AC, Ferencvárosi TC, Bp. Dózsa	313	232	1,31
9.	Bene Ferenc	1961–1978	Újpesti Dózsa	303	418	0,72
10.	Toldi Géza	1927–1946	Ferencvárosi TC, Gamma FC, Szegedi AK, Zuglói MADISZ	271	324	0,84
11.	Albert Flórián	1959–1974	Ferencvárosi TC	256	351	0,73
12.	Fazekas László	1965–1980	Újpesti Dózsa	251	408	0,62
13.	Kocsis Sándor	1946–1956	Ferencvárosi TC, Bp. Honvéd SE	247	249	0,99
14.	Tichy Lajos	1953–1971	Bp. Honvéd SE	247	320	0,77
15.	Kozma Mihály	1969–1984	Szegedi AK, Bp. Honvéd SE	234	384	0,61

Csapatok 2018/2019

A 2018–19-es magyar labdarúgó-bajnokság első osztályát tizenkét csapat részvételével rendezik.

A csapat teljes neve	Székhely	Stadion
Budapest Honvéd Futball Club	Budapest	Új Hidegkuti Nándor Stadion (albérlet, Budapest)
Debreceni Vasutas Sport Club	Debrecen	Nagyerdei stadion
Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorló Köre	Miskolc	DVTK-stadion
Ferencvárosi Torna Club	Budapest	Groupama Aréna
Kisvárda-Master Good	Kisvárda	Várkerti Stadion
Mezőkövesd Zsóry Futball Club	Mezőkövesd	Városi stadion
Magyar Testgyakorlók Köre Budapest Football Club	Budapest	Új Hidegkuti Nándor Stadion
Paksi Futball Club	Paks	Fehérvári úti stadion
Puskás Akadémia FC	Felcsút	Pancho Aréna
Szombathelyi Swietelsky-Haladás	Szombathely	Haladás Sportkomplexum
Újpest Football Club	Budapest	Szusza Ferenc Stadion
MOL Vidi FC	Székesfehérvár	Pancho Aréna (Albérlet, Felcsút), MOL Aréna Sóstó

Jelentős külföldi játékosok

A félkövérrel jelölt játékosok szerepeltek hazájuk felnőtt válogatott keretében labdarúgó-világbajnokságon.

• Matthew Lowton
• Paul Shaw
• Anton Powolny
• Heinrich Müller
• Herquett Rezső
• Otto Höss
• Rudolf Wagner
• Roland Lamah
• Kylian Hazard
• Đorđe Kamber
• Muhamed Bešić
• André Alves
• Bruno Moraes
• Leonardo Santiago
• Somália
• Túlio Costa
• Marek Heinz
• Marek Střeštík
• Cristian Ramírez
• Abdul Kader Keïta
• Abraham Guié Gneki
• Benjamin Angoua
• Tarmo Kink
• Adamo Coulibaly
• Joël Cantona
• Murtaz Dausvili
• Rati Alekszidze
• Souleymane Youla
• Glenn Helder
• Julian Jenner
• Luis Ramos
• Rafe Wolfe
• Honma Kazuo
• Igor Bogdanović
• Saša Stevanović
• Siflis Géza
• Vukašin Poleksić
• Francis Litsingi
• Jean-Claude Mbemba
• Foxi Kéthévoama
• Artjoms Rudņevs
• Mihails Zemļinskis
• Linas Pilibaitis
• Alekszandar Bajevszki
• André Schembri
• Mladen Božović
• Bojan Brnović
• Genito
• Benjamin Lauth
• Emeka Ezeugo
• Onyebour Monye
• Patrick Bernard Umoh
• Babatunde Fatusi
• Emiliano Bonazzoli
• Davide Lanzafame
• Giuseppe Signori
• Tommaso Rocchi
• Aníbal Godoy
• Filipe Oliveira
• Marco Caneira
• Beke Zoltán
• Bonyhádi László
• Deményi Rudolf
• Dobay István
• Farkas Gyula
• Farmati Zoltán
• Juhász Gusztáv
• Muzsnay Zsolt
• Páll Béla
• Romulus Gabor
• Schwartz Sándor
• Selymes Tibor
• Semler Gusztáv
• Simatoc Miklós
• Váczi György
• Wetzer Rudolf
• José Luque
• Juan Calatayud Sánchez
• Francisco Gallardo
• David Mateos
• Ibrahima Sidibe
• Vladan Čukić
• Mladen Lambulić
• Dušan Vasiljević
• Danko Lazović
• Dragan Vukmir
• Kamil Kopúnek
• Marek Penksa
• Pinte Attila
• Stanislav Šesták
• Tomáš Medveď
• Róbert Vittek
• Adem Kapič
• Oleg Sirinbekov
• Rácz László
• Viktor Gracsov
• Peter Vermes
• Ihor Nyicsenko
• Stopira
• Nemes Sándor
• Kalocsay Géza
• Sipos Vilmos
• Patkoló Rezső
• Barátky Gyula
• Bodola Gyula
• Kovács Miklós
• Mészáros Ferenc
• Pecsovszky József
• Spielmann Ferenc
• Ströck Albert
• Táncos Mihály
• Tóth Mátyás

Jelentős külföldi szakvezetők

Billy Hibbert Herbert Burgess Jimmy Hogan Miroslav Beránek Zdeněk Ščasný

Martti Kuusela Bernard Casoni Henk ten Cate Robert Jarni Stanko Poklepović

Eduard Geyer Michael Oenning Thomas Doll Henning Berg Aldo Dolcetti

Marco Rossi Pietro Vierchowod Paulo Sousa Jenei Imre Selymes Tibor

Joan Carrillo Michal Hipp Molnár László Pecze Károly

Jelentős külföldi játékvezetők

Alfred Haberfellner Alfred Stoll Ferdinand Marschall Friedrich Mayer Friedrich Seipelt Hugo Meisl Karl Kainer

Paul Schiller Miguel Álvaro García Alois Obtulovic Dušan Krchňák Jozef Marko Karol Galba Leo Horn

Edo Trivković Borče Nedelkovski Branislav Tešanić Konstantin Zečević Milivoje Gugulović Živko Bajić Abdulrahman Hussain

Banjar Al-Dosari Aleksander Suchanek Andrzej Libich Michał Listkiewicz Sebastian Jarzębak Tadeusz Diakonowicz Antonio Sbardella

Bruno De Marchi Carlo Gambarotta Alexandru Deaconu Sorin Corpodean Dragomir Tanović Ľuboš Micheľ Richard Havrilla

UEFA-együttható

A táblázatban a 2017–18-as európai kupákhoz használt 2016-os UEFA-együtthatók olvashatók, amelyek az országok csapatainak teljesítményét tükrözik a 2011–12-es szezontól a 2015–16-osig.

Helyezés	Szövetség	Koefficiens (együttható)
31.	Szlovákia	12,000
32.	Liechtenstein	10,500
33.	Magyarország	9,875
34.	Moldova	9,125
35.	Izland	8,750

Lásd még

• Magyar labdarúgó-válogatott
• Magyar labdarúgó-bajnokcsapatok listája
• A magyar labdarúgó-bajnokság aranyérmes játékosainak listája
• A magyar labdarúgó-bajnokságok rendszere
• A magyar labdarúgó-bajnokság (első osztály) gólkirályainak listája

Felhasznált irodalom

• Hoppe László: Labdarúgó-bajnokságaink 1901–1969 (Sport Lap- és Könyvkiadó: Budapest, 1970)
• Hoppe Pál, Szabó László: Labdarúgó-bajnokságaink [alcím: 1945–1986] (Sport Kiadó: Budapest, 1987) ISBN 963-253-610-X
• Dr. Földessy János: A magyar labdarúgás és az MLSZ 60 éve (Sport Lap- és Könyvkiadó: Budapest, 1958)
• Mező Ferenc: Futball-adattár (Sportpropaganda Vállalat: Budapest, 1987) ISBN 963-7543-32-5
• Nagy Béla: A labdarúgó MNK története (Ferencvárosi Torna Club: Budapest, 1978)

Külső hivatkozások

• Magyar Labdarúgó Szövetség
• Hírek és eredmények a magyar foci első osztályából