„Han Vu-ti kínai császár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Link kékítés
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor: 34. sor:
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnám]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád {{kínai|[[Hsziungnuk|xiongnu]]|[[Hsziungnuk|hsziungnu]]}}kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő {{kínai|[[Kusánok|yuezhi]]|[[Kusánok|jüecsi]]}} néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi kínai császár|Kangxi]]|[[Kang-hszi kínai császár|Kang-hszi]]}}ig.
Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai [[Kirgizisztán]]ig, északkeleten [[Észak-Korea|Észak-Koreáig]], délen Észak-[[Vietnám]]ig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád {{kínai|[[Hsziungnuk|xiongnu]]|[[Hsziungnuk|hsziungnu]]}}kat, és [[i. e. 139]]-ben elküldte követét, {{kínai|[[Csang Csien|Zhāng Qiān]]|[[Csang Csien]]}}t, hogy szövetséget kössön a mai [[Üzbegisztán]] területén élő {{kínai|[[Kusánok|yuezhi]]|[[Kusánok|jüecsi]]}} néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a [[konfucianizmus]]ra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő {{kínai|[[Kang-hszi kínai császár|Kangxi]]|[[Kang-hszi kínai császár|Kang-hszi]]}}ig.


A történészek megítélése nem egyforma. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a {{kínai|xiongnu|hsziungnu}} fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják {{kínai|[[Csin Si Huang-ti|Qin Shi Huang Di]]|Csin Si Huang-ti}}hez.<ref>[http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html Zizhi Tongjian, vol. 22] {{Wayback|url=http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html |date=20010415084221 }}.</ref> Hozzá hasonlóan {{kínai|Wu|Vu}} is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.<ref>Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3</ref>
A történészek megítélése nem egyforma. {{kínai|Wu császár|Vu császár}} megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a {{kínai|xiongnu|hsziungnu}} fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják {{kínai|[[Csin Si Huang-ti|Qin Shi Huang Di]]|[[Csin Si Huang-ti|Csin Si Huang-ti]]}}hez.<ref>[http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html Zizhi Tongjian, vol. 22] {{Wayback|url=http://www.yifan.net/yihe/novels/history/zztjssmgzb/zztj022.html |date=20010415084221 }}.</ref> Hozzá hasonlóan {{kínai|Wu|Vu}} is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.<ref>Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3</ref>


== Költészete ==
== Költészete ==

A lap 2019. június 13., 12:27-kori változata

Liu Csö
Vezetéknév: Liu (劉)
Utónév: Csö[1] (彘), később Cse[2] (徹)
Tiszteletbeli név: Tong[3]
Halál utáni név: Vu

Kína császára
Vu-ti
Uralkodási ideje
i. e. 141. március 9. i. e. 87. március 29.
ElődjeJǐngdì
UtódjaZhāodì
Életrajzi adatok
UralkodóházNyugati Han
Születetti. e. 156
Csangan
Elhunyt87. március 29.
Csangan
ÉdesapjaCsing Ti
ÉdesanyjaVang Cse
Testvére(i)
  • Princess Pingyang
  • Princess Nangong
  • Princess Longlü
  • Jin Su
  • Liu Rong
  • Liu Pengzu
  • Liu Cheng
  • Liu Ji
  • Liu De
  • Liu Fa
  • Liu Shun
  • Liu Yue
  • Liu Eyu
  • Liu Fei, Prince of Jiangdu
  • Liu Sheng
  • Liu Yu
  • Liu Duan
HázastársaCsen Csiao
HázastársaVej Ce-fu
GyermekeiVej Csang (衛長公主)
Jang Si (陽石公主)
Csu Ji (諸邑公主)
Li Taj (戾太子劉據)
Liu Po (昌邑哀王劉髆)
Liu Hung (齊懷王劉閎)
Liu Tan (燕刺王劉旦)
Liu Hszü (廣陵厲王劉胥)
Csao (昭帝劉弗陵)
A Wikimédia Commons tartalmaz Liu Csö témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Han Vu-ti (hagyományos kínai: 漢武帝, egyszerűsített kínai: 汉武帝, pinjin: Hàn Wǔdì, i. e. 156[4]i. e. 87. március 29.), személynevén Liu Csö (劉徹) a Han-dinasztia hetedik uralkodója. Leginkább a nyugat felé terjeszkedésről és az általa megszervezett erős konfuciánus államról emlékeznek rá. Dinasztiája legnagyobb és a kínai történelem egyik legnagyobb császárának tartják. Kormányzása alatt a han kori Kína a világ egyik legnagyobb hatalmú országává vált.[5]

Hadjáratai révén kiterjesztette Kína határait, a birodalom az ő uralma alatt érte el legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Kirgizisztánig, északkeleten Észak-Koreáig, délen Észak-Vietnámig. Sikeresen elűzte a Kína északi részén portyázó nomád hsziungnukat, és i. e. 139-ben elküldte követét, Csang Csient, hogy szövetséget kössön a mai Üzbegisztán területén élő jüecsi néppel. Központosított, autokratikus államot szilárdított meg, melyet eszmeileg a konfucianizmusra alapozott. Ez nagy hatással volt Kína és a környező államok jövőjére is. Vu császár 54 évig uralkodott, hosszabb ideig, mint bármelyik másik császár, egészen a több mint 1800 évvel később hatalomra kerülő Kang-hsziig.

A történészek megítélése nem egyforma. Vu császár megkétszerezte ugyan a birodalom területét és megóvta országát a hsziungnu fenyegetéstől, egyben jelentőssé tette a konfucianizmust, ami egészen 1911-ig uralkodó eszmerendszer maradt Kínában; másfelől viszont kritizálják költekezése, babonássága és a törvényei által az alattvalókra kényszerített nehéz terhek miatt. Gyakran hasonlítják Csin Si Huang-tihez.[6] Hozzá hasonlóan Vu is jutalmakra és büntetésekre alapuló legalista felfogás szerint kormányzott, a vélt hűtlenségeket kegyetlenül megtorolta. Összesen tizenkét miniszterelnöke közül hármat még hivatala betöltésekor, egyet már visszavonulása után kivégeztetett, két másik miniszterelnökét és utolsó királynéját is öngyilkosságra kényszerítette. Börtöneiben kétszázezren sínylődtek.[7]

Költészete

Bár sok történész nem költőként ismeri, Vu császár több verset is írt. A következőt egy kedvenc ágyasa haláláról írta:[8]

LI ASSZONY SIRATÁSA

Selyemruhája többé nem zizeg.
Márványlépcsőjét por lepi. Nem él.
Üres szobája csöndes és hideg.
Künn ajtajánál száradó levél.
Ki csöndesíti el a bús szivet,
mely egyre vágyik és remél?
(Kosztolányi Dezső fordítása)

Jegyzetek

  1. Apja álmot látott, melyben az elhunyt Kao Cu javasolta ezt a nevet, ami disznót jelent
  2. Akkor változtatta erre a, amikor i. e. 150 áprilisában hivatalosan kinevezték trónörökössé.
  3. Hszün Ju feljegyzései alapján; más források nem említik.
  4. néhol augusztus 27. szerepel születési dátumaként
  5. Bo Yang kommentárja a Zizhi Tongjian, vol. 7 mai kiadásában és Zhao Yi (趙翼) kommentárja ugyanott.
  6. Zizhi Tongjian, vol. 22 Archiválva 2001. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. Zhao Yi's 廿二史劄記, vol. 3
  8. Morton, W. Scott. China: "Its History and Culture", 54. o.. ISBN 0-07-043424-7 

Források

Commons:Category:Vu kínai császár
A Wikimédia Commons tartalmaz Han Vu-ti kínai császár témájú médiaállományokat.

Lásd még


Előző uralkodó:
Csing-ti
Kínai császár
Kr. e. 141Kr. e. 87
A Csing-dinasztia zászlója
Következő uralkodó:
Csao-ti