„Pukánszky Béla (irodalomtörténész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
28. sor: 28. sor:
*A magyarországi német irodalom története (Budapest, 1926)
*A magyarországi német irodalom története (Budapest, 1926)
*A százéves magyar irodalomtudomány (Szeged, 1928)
*A százéves magyar irodalomtudomány (Szeged, 1928)
*A német irodalom kis tükre (Budapest, 1930)
*[http://real-eod.mtak.hu/7757/ A német irodalom kis tükre] (Budapest, 1930)
*Hegel és magyar közönsége (Budapest, 1932)
*Hegel és magyar közönsége (Budapest, 1932)
*A mai osztrák irodalom (Budapest, 1937)
*A mai osztrák irodalom (Budapest, 1937)

A lap 2019. június 11., 16:24-kori változata

Pukánszky Béla
Született1895. december 22.
Pozsony
Elhunyt1950. október 26. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaPukánszkyné Kádár Jolán (1924. február 15. – 1950. október 26.)[1]
Foglalkozásairodalomtörténész,
egyetemi tanár
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1918, bölcsészettudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (34/2-1-55)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Pukánszky Béla (Pozsony, 1895. december 22.Budapest, 1950. október 26.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Pályája

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána német nyelvi lektorként működött. 1927-től magántanár, 1936-tól a budapesti tudományegyetemen a német irodalomtörténet tanára volt. 1932-ben az MTA levelező tagja lett. 1941. április 26-án a debreceni egyetem német tanszékének élére nevezték ki, és haláláig az egyetem professzora maradt. Német irodalomtörténetet és német nyelvtant tanított. Az 1947/48-as tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja, a következő tanévben az egyetem rektora volt. 1947-től felesége, Pukánszkyné Kádár Jolán nyug. levéltárnok, a neves színháztörténész is előadásokat tartott az egyetemen.

1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, és azt csak negyven évvel később – jóval halála után –, 1989-ben állították vissza.[4]

Pukánszky Béla egyik legfőbb érdeme, hogy a tudomány megkaphatta a magyarországi német irodalom történetének rendszeres feldolgozását. A példás körültekintéssel kidolgozott mű biztos alapul és szilárd kiindulópontul szolgált minden további részletes kutatás számára.

Főbb munkái

  • Herder hazánkban (Budapest, 1918)
  • A magyarországi német irodalom története (Budapest, 1926)
  • A százéves magyar irodalomtudomány (Szeged, 1928)
  • A német irodalom kis tükre (Budapest, 1930)
  • Hegel és magyar közönsége (Budapest, 1932)
  • A mai osztrák irodalom (Budapest, 1937)
  • Német polgárság magyar földön (Budapest, 1940)
  • Erdélyi szászok és magyarok (Budapest, 1942)

Források

Külső hivatkozások