„Kultsár István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: portál |
a kékít |
||
51. sor: | 51. sor: | ||
* Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest. |
* Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest. |
||
* [[Waldapfel József]] 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest. |
* [[Waldapfel József]] 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest. |
||
* [[Dezsényi Béla]]-[[Nemes György]] 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest. |
* [[Dezsényi Béla]]-[[Nemes György (író)|Nemes György]] 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest. |
||
* [[Nagydiósi Gézáné]]: K. I. A Könyvtáros 1960. |
* [[Nagydiósi Gézáné]]: K. I. A Könyvtáros 1960. |
||
A lap 2019. június 7., 19:49-kori változata
Kultsár István | |
Született | 1760. szeptember 16. Komárom |
Elhunyt | 1828. március 28. (67 évesen) Pest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | író, szerkesztő, kiadó, színigazgató |
Iskolái | Pannonhalmi Bencés Főapátság (1780–1781) |
Sírhelye | Belvárosi plébániatemplom |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16. – Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.
Élete
Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.
A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Ujság[1] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.
A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.
Emléke
- Kultsár István Könyvtár, Komárom
- K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
- Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
- Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány
Művei
- Bajnoknék levelei Ovidiusból. Komárom, 1789.
- B. Laudonnak nándorfejérvári győzelme. Szombathely, 1790.
- Törökországi levelek, melyekben a II. Rákóczi Ferencz fejedelemmel bujdosó magyarok történetei más egyéb emlékezetes dolgokkal együtt barátságosan eléadatnak (Mikes Kelemen). Szombathely, 1794.
- Főtiszt. Práy György Magyarország történetírójának emlékezete. Pest, 1801.
- Hiradás Gebhardi Lajosnak Magyarország Historiájáról. Pest, 1802.
- Krónika : a Mohátsi veszedelemtől a bétsi békülésig Magyar Országban, Erdélyben, Havasalföldon és Moldovában történt dolgokról. Pest, 1805.
- Hiradás a Hazai Tudósítások eránt. Pest, 1806.
- Hazafiúi javallás magyar nemzeti theátrom építéséről, mely egyszersmind a fejedelmi szövetség győzelmének és a három felség Pesten létének emlékeztető jele legyen. Pest, 1814.
- Buzdítás a nemzeti theátrom felépítésére. Pest, 1815. Online
Irodalom
- Papp Miklós 1874: Egy irodalomtörténeti emlék Kulcsár Istvántól. Történeti Lapok 1874/1, 20.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
- Alapy Gyula 1911: K. I. Komárom.
- Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest.
- Waldapfel József 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest.
- Dezsényi Béla-Nemes György 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest.
- Nagydiósi Gézáné: K. I. A Könyvtáros 1960.
Jegyzetek
Források
- Magyar életrajzi lexikon 1000-1990
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4