„Kultsár István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: portál
a kékít
51. sor: 51. sor:
* Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest.
* Alapy Gyula 1928: K. I. és könyvtára. Budapest.
* [[Waldapfel József]] 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest.
* [[Waldapfel József]] 1935: Ötven év Buda és Pest irodalmi életéből. Budapest.
* [[Dezsényi Béla]]-[[Nemes György]] 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest.
* [[Dezsényi Béla]]-[[Nemes György (író)|Nemes György]] 1954: A magyar sajtó 250 éve. Budapest.
* [[Nagydiósi Gézáné]]: K. I. A Könyvtáros 1960.
* [[Nagydiósi Gézáné]]: K. I. A Könyvtáros 1960.



A lap 2019. június 7., 19:49-kori változata

Kultsár István
Született1760. szeptember 16.
Komárom
Elhunyt1828. március 28. (67 évesen)
Pest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaíró,
szerkesztő,
kiadó,
színigazgató
IskoláiPannonhalmi Bencés Főapátság (1780–1781)
SírhelyeBelvárosi plébániatemplom
A Wikimédia Commons tartalmaz Kultsár István témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kultsár István (Komárom, 1760. szeptember 16.Pest, 1828. március 28.) író, szerkesztő, kiadó és színigazgató.

Élete

Nemesi származású iparoscsaládból származott. Apja jómódú csizmadia. 1770-1778 között Komáromban végezte iskoláit, később bencés papnövendék lett. 1780–81-ben Pannonhalmán bölcseletet, 1782-ben Pozsonyban teológiát tanult. A rend feloszlatásakor 1786-ban elhagyta a papi pályát és tanár lett a komáromi (1788–1789), a szombathelyi (1789–96), majd az esztergomi (1796–1799) gimnáziumban. Szombathelyen 1794-ben kiadta Mikes Kelemen addig ismeretlen leveleskönyvét (Törökországi levelek). 1799-ben lemondott tanári állásáról és hat évig gróf Festetics György László fia mellett, majd a gróf Viczay családnál volt nevelő. 1802-ben a jénai mineralógiai társaság tagja lett. 1806-ban Pestre költözött.

A magyar irodalmi élet és színészet lelkes szervezője volt. Megindította és haláláig szerkesztette a pesti Hazai Tudósításokat (1808-tól Hazai és Külföldi Tudósítások), amellyel a magyar nyelv, irodalom, művelődés és színészet ügyét szolgálta. Halála után özvegye vette át az újságot, és 1848-ig Nemzeti Ujság[1] néven élt a lap. Munkáját eleinte maga Kazinczy buzdította, és írt a lapjába is. 1813-tól 1815-ig a pesti magyar színtársulat igazgatója és támogatója. 1817-ben elindította a Hasznos Mulatságok című melléklapot. Pesti háza a korabeli írók találkozóhelye, az irodalmi élet fontos központja volt. Számos író munkáját saját költségén jelentette meg. Ismertette a róla elnevezett kódexet. Négyezer kötetes értékes könyvtárát 1827-ben Komáromnak ajándékozta, és kezelésére alapítványt tett. 1827–1828-ban részt vett az MTA alapszabályait kidolgozó bizottság munkájában.

A Belvárosi plébániatemplom sírboltjában nyugszik, ahol fehér márványból Ferenczy István által készített emlékkő állít neki emléket. Folyóiratai kiadását felesége folytatta.

Emléke

  • Kultsár István Könyvtár, Komárom
  • K-EMÖ Kultsár István Szakközépiskolája és Szakiskolája
  • Komárom Város Kultsár István Ügyviteli-Gazdasági Szakközépiskola
  • Kultsár István Társadalomtudományi és Kiadói Alapítvány

Művei

Irodalom

Jegyzetek

Források