Obwalden kanton

Obwalden kanton
Obwalden kanton címere Obwalden kanton zászlaja
Közigazgatás
Ország	Svájc
Kanton	Svájc
Gépkocsijel	OW
Népesség
Teljes népesség	37 841 fő (2018. dec. 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	473 m
Terület	491 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′, k. h. 8° 02′46.866666666667, 8.0333333333333
Obwalden kanton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Obwalden kanton témájú médiaállományokat.

Obwalden Svájc egyik kantonja, itt található az ország földrajzi középpontja. Székhelye Sarnen.

Története

Obwalden a mai Nidwaldennel együtt egészen 1798-ig Unterwalden kantont alkotta, amelyet aztán kettéválasztottak két félkantonra. Az 1999-es alkotmány megszüntette a félkantoni státuszt, de a Svájci Államtanácsban továbbra is közös a képviseletük Nidwaldennel és csak fél szavazattal bírnak.

Az ember legkorábbi nyoma a kanton területén egy i.e. 8. évezredből származó kőkés. Az i.e. 4. évezredből két neolitikus, a Horgen kultúrából származó lelőhelyre bukkantak a régészek. A későbbiekben fokozatosan benépesült a kanton; a korai bronzkort egy sír képviseli és feltételezik, hogy ekkoriban létezett egy település a Sarnen-tó partján. A Rengg-hágónál 3-3,5 ezeréves házakat találtak. Alpnachban egy i.sz. 1. századból származó római udvarházat ástak ki, melyet 270 körül tűz pusztított el.

700 körül a romanizált gall lakosság mellé elkezdtek betelepülni a germán alemannok. A két népcsoport a 8-11. században elkeveredett és egyöntetűen német nyelvűvé vált. A 9. századtól a kanton területe a Burgundiai Királysághoz tartozott, majd II. Konrád császár 1032-es hadjáratát követően a Német-római Birodalomhoz csatolták. A császár az aargaui Lenzburg grófoknak adományozta Obwaldent, majd a család kihalása után a Habsburg-dinasztia örökölte birtokaikat.

A morgarteni csata

A kora középkorban a földterület jelentő részét különböző kolostorok birtokolták (pld. a murbachi és a beromünsteri apátság), amelyek templomokat emeltek a falvakban és kinevezték azok papjait. Sarnent önálló politikai entitásként először egy 1247-es pápai bulla említi, melyben Schwyz lakosaival együtt kiközösítette őket, mert hűbéruruk, Habsburg-Laufenburg Rudolffal szemben II. Frigyes császárt támogatták. A későbbi kanton 13. századi földbirtokosai jellemzően kisnemesek voltak, akik nem tudtak túlzott politikai hatalomra szert tenni és a helyi közösségek autonómiájuk nagy részét megtarthatták. 1291-ben azonban ez megváltozott, amikor I. Rudolf császár megvásárolta a murbachi apátság unterwaldeni (Obwalden és Nidwalden együttesen) földjeit és egy erős grófi - sőt császári - központi hatalom jelent meg. Jogaik védelmében 1291. augusztus 1-én a polgárok szövetséget kötöttek Uri és Schwyz kantonokkal, ami aztán a későbbiekben a Ósvájci Konföderáció magját alkotta. 1304-ben formálisan is egyesítették a obwaldeni és nidwaldeni völgyeket és politikai szabadságaikat a Luxemburgi-házhoz tartozó VII. Henrik császár is megerősítette.

1314-ben megkezdődött a bajor IV. Lajos és a Habsburg Szép Frigyes harca a császári koronáért, melyben a svájciak konföderációja Lajost támogatta. A következő évben a kantonok (közte az unterwaldeniek) csapatai döntő győzelmet értek el a Habsburgok ellen a morgarteni csatában; ezzel sikeresen megerősítették függetlenségüket. Unterwalden részt vett a Svájci Konföderáció háborúiban, mint a sempachi csatában (1386), Ticino, Aargau, Thurgau és Locarno elfoglalásában, de területét soha nem sikerült növelnie.

1481-ben a belső feszültségek és viták miatt majdnem szétesett a Konföderáció és a polgárháború elkerülhetetlennek látszott. Egy obwaldeni remete, Flüei Szent Miklós elérte, hogy Stanban gyűlést hívjanak össze és tanácsaival (melynek részletei nem ismertek) lehűtötte a hangulatot és helyreállította a békét.

Az obwaldeni tartományi gyűlés határozottan elleneszegült a reformációnak és 1528-ban csapatokat is küldtek a Berni kantonba, hogy kikényszerítsék a katolikus vallás megtartását. A protestáns és katolikus többségű kantonok közötti feszültség vezetett az első, majd a második kappeli háborúhoz (utóbbiban esett el a neves zürichi prédikátor, Huldrych Zwingli is). A vallás a későbbiekben is feszítő erő maradt a Konföderáció kantonjai között; az Unterwaldenhez hasonló katolikus kantonok gyakran hittestvéreikkel, Franciaországgal és Spanyolországgal kötöttek szövetséget.

A kanton székhelye, Sarnen

Az 1798-as francia invázió idején Obwalden franciapártinak mutatkozott és a helyi papság is a vallás védelmezőjeként üdvözölte a párizsi kormányt. 1798. április 1-én a régi kantonok közül Obwalden elsőként ismerte el a Helvét Köztársaságot, bár aztán szomszédai nyomására csatlakozott a franciaellenes felkeléshez. A lázadás leverése után a régi erdőkantonokat Waldstätten kantonban egyesítették; ezen belül Obwalden a Sarneni kerületet alkotta. A Helvét Köztársaság felbomlása után 1803-ban Unterwaldent két félkantonra bontották. 1815-ben az engelbergi apátságot és a hasonló nevű kerületet Obwaldenhez csatolták, amely így exklávét alkotott, nem lévén földrajzi kapcsolatban a kanton fő területével. 1843-ban Obwalden más katolikus és konzervatív vezetésű kantonokkal együtt megalkotta a Sonderbundot, amely 1847-ben fegyveres felkeléssel próbált ellenállni a Szövetségi Gyűlés reformjainak.

1850-ben egyedül a katolikus vallást ismerték el a kantonban, de 1867-ben teljesen átírták az alkotmányt, amely megfelelő jogokat (pld. iskolák fenntartását) adott a református egyháznak is. 1902-ben ismét átdolgozták a kanton alkotmányát, melyben lehetőséget adtak a polgároknak a törvények népszavazáson való megváltoztatására. Az alkotmány utolsó teljes revíziójára 1968-ban került sor, de jelentős változtatások nem történtek benne. A nők először 1972-ben szavazhattak a kantoni választásokon.

Földrajza

Obwalden területe 490,59 km², legmagasabb pontja a 3238 m magas Titlis-csúcs, legalacsonyabb pontja a 434 méteren fekvő Vierwaldstätti-tó. Északon és nyugaton Luzern, délen Bern, keleten Nidwalden (és Engelbergnél Uri) kantonokkal határos. Engelberg község exkláveként elkülönül a kanton fő, történelmi területétől. Főbb tavai a Vierwaldstättersee, Sarnersee, Lungerersee, Wichelsee, Tannensee és Melchsee. 2006-ban területének 40,2%-át (197,3 km²-t) erdő borította, 37,9%-át pedig mezőgazdaságilag hasznosították. További 3,2%-ot foglalnak el az utak és épületek, 18,7%-ot pedig folyók, hegyek és gleccserek.

Politika és közigazgatás

Obwalden községei

A Svájci Államszövetségben Obwalden képviseletileg félkantonnak számít. Jogai és kötelezettségei megegyeznek más kantonokéival, de csak egy képviselőt küld az Államtanácsba és kanton tanácsa is csak öt tagból áll. A 2011-es szövetségi választásokon a Keresztényszocialista Párt 56,9%-ot, míg a Svájci Néppárt 43,1%-ot kapott.

Obwaldent mindössze hét község (önkormányzat) alkotja: Sarnen, Kerns, Sachseln, Alpnach, Giswil, Lungern és Engelberg. A községek jelentős autonómiával bírnak, a helyben befolyt adók kétharmadával maguk rendelkeznek, így például központi támogatás nélkül tudják fenntartani az iskolákat.

Lakosság

Obwalden kantonnak 2013 decemberében 36 507 lakosa volt. A 2010-es adatok szerint 12,9%-uk volt külföldi születésű. 2000-2010 között a népesség 8,7%-kal nőtt, ebből a bevándorlás 5,7%-ot, míg a természetes növekedés 2,5%-ot tett ki. A lakosok 92,3%-ának a német az anyanyelve, míg a második az albán (1,4% vagy 452 fő) a harmadik pedig a szerb-horvát(1,2% vagy 399 fő).

2000-ben 12 445 háztartás volt a kantonban, háztartásonként átlagosan 2,5 fővel. 3 835 háztartás volt egyszemélyes, 1 349 pedig öt vagy több főből állt.

2000-ben a lakosok 80,2%-a a római katolikus, 7,0%-a pedig a református vallást követte. 464-en az ortodox, 511-en pedig egyéb keresztény egyházakhoz tartoztak; 985-en muszlimnak, 41-en buddhistának, 82-en hindunak, öten pedig zsidónak vallották magukat. Az ateisták és agnosztikusok száma 1 212 (3,74%) volt, míg 1 109-en (3,42%) nem válaszoltak a kérdésre.

Gazdaság

A kanton legmagasabb pontja, a 3238 m-es Titlis

Obwalden gazdasága döntő részben kis- és közepes vállalatokból áll. Az olyan csúcstechnológiai tevékenységek mellett mint a miniatűr motorok, műanyagok, orvosi felszerelések és nanotermékek gyártása mellett a gazdaság fontos ágazata az erdészet és a családi gazdaságok uralta mezőgazdaság (főleg szarvasmarhatenyésztés).

2008-ban 1 871-en dolgoztak a gazdaság elsődleges (kitermelő, mezőgazdasági) szektorában, 6 499-en az iparban, a harmadlagos, szolgáltató szektorban pedig 10 037-en. A munkanélküliség 1,5% (2010).

Fontos gazdasági ágazat a turizmus. Obwalden a Svájci Alpok központi részén fekszik így számos lehetőséget nyújt síelésre, snowboardozásra, nyáron a hegymászásra, túrázásra. Elsősorban a Pilátus- és Titlis-hegy vonz sok látogatót. Közvetlenül vagy közvetetten a munkavállalók egynegyede érintett a turisták ellátásában.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Obwalden kanton témájú médiaállományokat.

• Arealstatistik Standard - Kantonsdaten nach 4 Hauptbereichen
• Swiss Federal Statistics Office – STAT-TAB Ständige und Nichtständige Wohnbevölkerung nach Region, Geschlecht, Nationalität und Alter
• Obwalden Historisches Lexikon der Schweitz
• Kanton Obwalden

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Obwalden című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.