„Pszichodráma” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Butie (vitalap | szerkesztései)
→‎Gyökerei, kialakulásának története: Nagyobb definíciós pontosítás, szerkesztési hibák kijavítása
Butie (vitalap | szerkesztései)
definíció kiegészítés
7. sor: 7. sor:


A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát.
A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát.

A pszichodráma elmélete "az embert, a személyes külső és belső történéseket azzal a társas közeggel való kölcsönhatásban vizsgálja, melyben élünk, melynek sajátos törvényszerűségei vannak a szociális atomtól kezdve, a szerepelméleteken keresztül, a "közösségek rejtett hálózatán" át a morenoi értelemben használt transzcendensig. Ez az elméleti megközelítése ad a kezünkben" folyamatok "kezeléséhez eszközöket, melyekkel nemcsak az egyéni patológiákat tudjuk gyógyítani, de hatékonyabbá tudjuk tenni a társashelyzeteknek a működését, ahol az emberek egymásra hatásának szerepe van." Vikár A. (2000): Pszichodáma In: Szőnyi G., Harmatta J. (szerk): ''A pszichoterápia tankönyve'', Medicína


==Gyökerei, kialakulásának története==
==Gyökerei, kialakulásának története==

A lap 2007. szeptember 16., 19:20-kori változata

Terápiás, majd személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul.

A pszichodráma eredetileg Jacob L. Moreno által a század első felében kidolgozott akcióelvű, cselekvésközpontú, tüneti- és feltáró jellegű csoportpszichoterápiás módszer, melyet Mérei Ferenc honosított meg Magyarországon az 1970-es évek elején. Moreno a módszer kidolgozása során az aktív, cselekvő, spontán önkifejezés felszabadítására törekedett, miközben elsősorban nem az egyént, hanem az egyénekből összetevődött csoportot helyezte a figyelem és a pszichoterápia középpontjába. Moreno elméleti rendszere három nagy ismeretanyagból áll; a szociometria, a csoportpszichoterápia és a szociodráma illetve pszichodráma területeiből.

Ez utóbbi alapgondolata, hogy az emberi spontaneitás és kreativitás a cselekvésbe ágyazódva érvényesül, s a cselekvésbe ágyazott helyzetet képes az egyén tudatosítani.

A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tudatosít, testi-fizikai szintű átéléssel, és teszi ezek által lehetővé a verbális és preverbális szintekkel való egyidejű terápiás munkát.

A pszichodráma elmélete "az embert, a személyes külső és belső történéseket azzal a társas közeggel való kölcsönhatásban vizsgálja, melyben élünk, melynek sajátos törvényszerűségei vannak a szociális atomtól kezdve, a szerepelméleteken keresztül, a "közösségek rejtett hálózatán" át a morenoi értelemben használt transzcendensig. Ez az elméleti megközelítése ad a kezünkben" folyamatok "kezeléséhez eszközöket, melyekkel nemcsak az egyéni patológiákat tudjuk gyógyítani, de hatékonyabbá tudjuk tenni a társashelyzeteknek a működését, ahol az emberek egymásra hatásának szerepe van." Vikár A. (2000): Pszichodáma In: Szőnyi G., Harmatta J. (szerk): A pszichoterápia tankönyve, Medicína

Gyökerei, kialakulásának története

A módszertan elsősorban Jacob L. Moreno nevéhez fűződik, gyökerei a színjátszásba, a rögtönzések színházába és a közösségi alkalmakba, a közösségi ünnepségekbe és szertartásokba nyúlnak vissza.

1932-ben, az Amerikai Pszichiátriai Társaság Philadelphiai kongresszusán főleg erre a módszerre értették az ott elsőként alkalmazott "csoportterápia" és "csoport-pszichoterápia" kifejezéseket. Az 1930-as évek közepén kialakuló főleg verbális technikával dolgozó analitikus csoport is ebbe a kategóriába tartozik, a későbbi egyre inkább akcióelvű és művészeti alapokon álló tánc- és mozgásterpiás formákkal egyetemben.

1936-ban nyitott meg az első olyan klinika, mely önálló pszichodráma színpaddal rendelkezett Beacon Hill-ben (New York állam), és ettől az évtől kezdve indul be a pszichodráma oktatása is.

1937-ban indult el az első szakmai folyóirat, a Sociometry: A Journal of Interpersonal Relations.

1942-ben Jacob L. Moreno megalakította az American Society for Group Psychotherapy and Psychodramat, mely a csoportterapeuták első szakmai szervezete.

A pszichodrámát az 1940-es évektől alkalmazzák a szociometriaval és a csoport-pszichoterápiával együtt környezetben és egyre több céllal, így iskolákban, szabadidő központokban, szellemi fogyatékosok rehabilitációjában, a személyiségfejlesztésben, a vezetőképzésben, és a szakemberek képzésében.

Források

Magyar Pszichodráma Egyesület

Blatner, A., (2004): A pszichodráma alapjai, Animula