„Bergi Nagyhercegség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Új oldal, tartalma: „{{Történelmi ország infobox | megnevezése = Bergi Nagyhercegség | saját név = Großherzogtum Berg | státusz = | előd 1…” |
+Kategória:Észak-Rajna-Vesztfália; +Kategória:Németország történelme (a HotCattel) |
||
| 36. sor: | 36. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''Bergi Nagyhercegség''' (németül: Großherzogtum Berg) a [[Rajnai Szövetség]] egyik alapító állama volt [[1806]] és [[1813]] között a mai [[Németország]], azon belül [[Észak-Rajna-Vesztfália]] területén. |
A '''Bergi Nagyhercegség''' (németül: Großherzogtum Berg) a [[Rajnai Szövetség (1806)|Rajnai Szövetség]] egyik alapító állama volt [[1806]] és [[1813]] között a mai [[Németország]], azon belül [[Észak-Rajna-Vesztfália]] területén. |
||
==Története== |
==Története== |
||
| 57. sor: | 57. sor: | ||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
</center> |
||
[[Kategória:Észak-Rajna-Vesztfália]] |
|||
[[Kategória:Németország történelme]] |
|||
A lap 2019. május 23., 11:46-kori változata
| Bergi Nagyhercegség | |||
Großherzogtum Berg 1806. március 15. – 1813. december 1. | |||
| |||
.svg) | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Düsseldorf | ||
| Terület | 17 300 km² | ||
| Népesség | 880 000 fő | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | alkotmányos monarchia | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bergi Nagyhercegség témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
.svg){kind=small}
A Bergi Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Berg) a Rajnai Szövetség egyik alapító állama volt 1806 és 1813 között a mai Németország, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália területén.
Története
A francia forradalmi háborúk idején, 1794-ben a Jülichi Hercegség (franciául: Juliers) francia megszállás alá került, ezzel az egységes Jülich és Berg két részre szakadt, amelyek 1614 óta perszonálunióban álltak a Pfalz-neuburgi Wittelsbach ház uralma alatt. 1803-ban a bajor választófejedelem, I. Miksa, Pfalz-Neuburg örököse leválasztotta Berget a többi hercegségtől és más bajor területektől, és átadta azt az unokatestvérének, Vilmos bajor hercegnek, aki a Wittelsbach-ház egyik oldalágágának tagja volt.
1806-ban a Német-római Birodalom megszűnésegkor átszervezték a volt birodalom területét. Miksa, Bajorország királya az Ansbach Hercegségért cserébe átadta Berget Napóleonnak. 1806. március 15-én a francia császár a sógorának, Joachim Muratnak adta át Berget, beleértve a Rajna folyótól keletre fekvő egykori porosz területi szerzemányeket is. Murat uralkodása alatt egyesítették Berg (ezüst alapon vörös ágaskodó oroszlán) és Kleve (vörös alapon arany liliomos jogarcsokor) címerét, majd ezen elhelyezték a fekete horgonyt és a Bonaparte-ház címerét, amely Murat címeit (admirális és a birodalmi marsall) jelképezte. Napóleon sógoraként joga volt a császári sas használatára. 1806. július 12-én Berg csatlakozott a Rajnai Szövetségéhez és ezzel nagyhercegségre lett emelve. Ezután Berg területe tovább bővült Mark, Münster, Dortmund és egyes alsó-rajnai települések beolvasztásával.
Murat 1808-ban megkapta a Nápolyi Királyságot, ezután Berget közvetlenül Napóleon irányította. A következő évben kinevezte gyermek unokaöccsét, Napóleon Lajos herceget, aki helyett a Bergi Nagyhercegséget Pierre Louis Roederer, mint régens kormányozta. 1810 júliusában kilenc napig Lajos nagyherceg uralkodott a Holland Királyság felett perszonálunióban.
Napóleon meghiúsult kontinentális gazdasága számos felkeléshez és lázadáshoz vezetett. A nagyhercegség rövid létezése véget ért, amikor a francia erők visszahúzódtak az 1813-as Lipcsei csata során. Ezt követően a területet Poroszország annektálta, amelyet hivatalosan a bécsi kongresszus is elfogadott. Berg része lett az újonnan létrejött Cleves-Berg tartománynak, míg Münster és Mark területei Vesztfália tartomány részei lettek.
Címere
-
A Bergi Nagyhercegség címere 1809-ig. -
A Bergi Nagyhercegség címere 1809-től.
.svg)