„Gyömörey György” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
17. sor: 17. sor:


== Élete ==
== Élete ==
Az ősrégi zalai köznemesi gyömörei és teölvári [[Gyömörey család]]ban született, amely 1330-ban már földbirtokos volt [[Zalagyömörő]]n.<ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.501.o.</ref> Édesapja, gyömörei és teölvári Gyömörey Vince (1835-1917), Zala vármegye főjegyzője,<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.314.o.</ref> édesanyja, klobusiczi Blaskovits Izabella (1845-1913) volt.<ref name="Szluha Márton 2011">Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.503.o.</ref> Apai nagyszülei, gyömörei és teölvári Gyömörey György ([[1754]]-[[1816]]) és zalalövői Csapody Borbála ([[1759]]-[[1815]]) voltak. Apai nagyanyja révén, az ősrégi és tekintélyes osztopáni [[Perneszy család]] leszármazottja volt.
Az ősrégi zalai köznemesi gyömörei és teölvári [[Gyömörey család]]ban született, amely 1330-ban már földbirtokos volt [[Zalagyömörő]]n.<ref>Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.501.o.</ref> Édesapja, gyömörei és teölvári Gyömörey Vince (1835-1917), Zala vármegye főjegyzője,<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.314.o.</ref> édesanyja, klobusiczi Blaskovits Izabella (1845-1913) volt.<ref name="Szluha Márton 2011">Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.503.o.</ref> Apai nagyszülei, gyömörei és teölvári Gyömörey György ([[1754]]-[[1816]]) és zalalövői Csapody Borbála ([[1759]]-[[1815]]) voltak. Gyömörey Györgyné Csapody Borbála szülei [[Csapody József|zalalövői Csapody József]] ([[1727]]–[[1771]]) [[Somogy vármegye]] főszolgabíraja, földbirtokos, és jobaházi Dőry Anna Mária ([[1739]]-[[1805]]) voltak; a zalalövői Csapody család révén, Gyömörey György, az ősrégi és tekintélyes osztopáni [[Perneszy család]] leszármazottja volt. Apja, Gyömörey Vince lelkesen kutatta az ősrégi dunántúli Perneszy családot, és több leszármazási táblát is állított össze. "''A magvaszakadt zalalövői Csapody család története''" című tanulmányát is publikálta Gyömörey Vince a [[Turul (folyóirat)|Turulban]] [[1903]]-ban.


[[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] járt gimnáziumba, majd [[Budapest]]en szerzett [[Mérnök|gépészmérnöki]] oklevelet. [[1918]]-ig a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a vasúti és hajózási ügyeket felügyelte. [[1920]]-[[1922]] között a [[Celldömölk]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]je volt, majd rövid időre visszavonult a politikától.<ref>Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 116.o.</ref> [[1926]]. [[augusztus 14.]] és [[1935]]. [[március 8.]] között volt [[Zala vármegye]] főispánja.<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.326.o.</ref> [[1930]]. [[augusztus 17.]]-én magyar földre érkezett vonattal Aloisio Sincero bíboros, pápai legátus, aki Nagykanizsán megállt; ott impozáns fogadtatásban részesítették a pápa legátusát, amelyen [[Rott Nándor (püspök)|Rott Nándor]] veszprémi püspök, és Gyömörey György zalai főispán üdvözlő beszédeket mondtak magyarul és latinul.<ref>Friss Ujság, 1930. augusztus (35. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-17 / 186. szám</ref>
Gyömörey György [[Nagykanizsa|Nagykanizsán]] járt gimnáziumba, majd [[Budapest]]en szerzett [[Mérnök|gépészmérnöki]] oklevelet. [[1918]]-ig a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a vasúti és hajózási ügyeket felügyelte. [[1920]]-[[1922]] között a [[Celldömölk]]i kerület [[országgyűlési képviselő]]je volt, majd rövid időre visszavonult a politikától.<ref>Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 116.o.</ref> [[1926]]. [[augusztus 14.]] és [[1935]]. [[március 8.]] között volt [[Zala vármegye]] főispánja.<ref>Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.326.o.</ref> [[1930]]. [[augusztus 17.]]-én magyar földre érkezett vonattal Aloisio Sincero bíboros, pápai legátus, aki Nagykanizsán megállt; ott impozáns fogadtatásban részesítették a pápa legátusát, amelyen [[Rott Nándor (püspök)|Rott Nándor]] veszprémi püspök, és Gyömörey György zalai főispán üdvözlő beszédeket mondtak magyarul és latinul.<ref>Friss Ujság, 1930. augusztus (35. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-17 / 186. szám</ref>


A négy év alatt, mióta a főispáni méltóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok ellentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zala vármegyében életbeléptetni és az ennek alapján összeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmonikus volt. Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vasúti vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeken, ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstermelés fokozásával tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. E három cél érdekében mindent elkövetett, azonban a kormány részéről nem kapott kellő támogatást, úgy hogy eddig a vármegyére nézve életbevágóan fontos kérdések elintézve nincsenek.<ref>Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Gyömörei és teölvári Gyömörey György Zala vármegve főispánja</ref> Hogy ezt a helyzetet orvosolja, úgy döntötte a főispán, hogy közeledni fog a központi magyar kormányhoz. A [[Gömbös-kormány]]ynak [[1934]]-ben bizalmat kérő Gyömöreyt azonban a [[Pehm József]] által vezetett [[legitimizmus|legimitista]] körök közreműködésével szavazták le, ami a főispán bukását okozta; Gyömörey helyébe [[Tabódy Tibor]]t nevezte ki főispánná a kormány. Gyömörey György visszavonultan élt a földbirtokán, és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak [[1936]] után is tagja maradt.<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/framegy.htm mek.iif.hu] URL hozzáférés – 2009. február 14.</ref>
A négy év alatt, mióta a főispáni méltóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok ellentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zala vármegyében életbeléptetni és az ennek alapján összeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmonikus volt. Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vasúti vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeken, ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstermelés fokozásával tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. E három cél érdekében mindent elkövetett, azonban a kormány részéről nem kapott kellő támogatást, úgy hogy eddig a vármegyére nézve életbevágóan fontos kérdések elintézve nincsenek.<ref>Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Gyömörei és teölvári Gyömörey György Zala vármegve főispánja</ref> Hogy ezt a helyzetet orvosolja, úgy döntötte a főispán, hogy közeledni fog a központi magyar kormányhoz. A [[Gömbös-kormány]]ynak [[1934]]-ben bizalmat kérő Gyömöreyt azonban a [[Pehm József]] által vezetett [[legitimizmus|legimitista]] körök közreműködésével szavazták le, ami a főispán bukását okozta; Gyömörey helyébe [[Tabódy Tibor]]t nevezte ki főispánná a kormány. Gyömörey György visszavonultan élt a földbirtokán, és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak [[1936]] után is tagja maradt.<ref>[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/framegy.htm mek.iif.hu] URL hozzáférés – 2009. február 14.</ref>

A lap 2019. május 21., 18:14-kori változata

Gyömörey György
gyömörei és teölvári Gyömörey György zalai főispán
gyömörei és teölvári Gyömörey György zalai főispán
Született1873. december 27.
Sümeg, Zala vármegye
Elhunyt1949. augusztus 19. (75 évesen)
Gógánfa, Zala vármegye
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársakárolypatyi Károlyi Róza (1881-1953)
FoglalkozásaZala megye főispánja.
Tisztsége
Sablon • Wikidata • Segítség

Gyömörei és teölvári Gyömörey György Kálmán (Sümeg, Zala vármegye, 1873. december 27. – Gógánfa, Zala vármegye, 1949. augusztus 19.) magyar köznemes, Zala megye főispánja.

Élete

Az ősrégi zalai köznemesi gyömörei és teölvári Gyömörey családban született, amely 1330-ban már földbirtokos volt Zalagyömörőn.[1] Édesapja, gyömörei és teölvári Gyömörey Vince (1835-1917), Zala vármegye főjegyzője,[2] édesanyja, klobusiczi Blaskovits Izabella (1845-1913) volt.[3] Apai nagyszülei, gyömörei és teölvári Gyömörey György (1754-1816) és zalalövői Csapody Borbála (1759-1815) voltak. Gyömörey Györgyné Csapody Borbála szülei zalalövői Csapody József (1727–1771) Somogy vármegye főszolgabíraja, földbirtokos, és jobaházi Dőry Anna Mária (1739-1805) voltak; a zalalövői Csapody család révén, Gyömörey György, az ősrégi és tekintélyes osztopáni Perneszy család leszármazottja volt. Apja, Gyömörey Vince lelkesen kutatta az ősrégi dunántúli Perneszy családot, és több leszármazási táblát is állított össze. "A magvaszakadt zalalövői Csapody család története" című tanulmányát is publikálta Gyömörey Vince a Turulban 1903-ban.

Gyömörey György Nagykanizsán járt gimnáziumba, majd Budapesten szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1918-ig a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, a vasúti és hajózási ügyeket felügyelte. 1920-1922 között a Celldömölki kerület országgyűlési képviselője volt, majd rövid időre visszavonult a politikától.[4] 1926. augusztus 14. és 1935. március 8. között volt Zala vármegye főispánja.[5] 1930. augusztus 17.-én magyar földre érkezett vonattal Aloisio Sincero bíboros, pápai legátus, aki Nagykanizsán megállt; ott impozáns fogadtatásban részesítették a pápa legátusát, amelyen Rott Nándor veszprémi püspök, és Gyömörey György zalai főispán üdvözlő beszédeket mondtak magyarul és latinul.[6]

A négy év alatt, mióta a főispáni méltóságot betöltötte, sikerült neki kitűnő diplomatára valló lebilincselő modorával sok ellentétet kiegyenlíteni. Neki jutott a feladat, az új közigazgatási törvényt Zala vármegyében életbeléptetni és az ennek alapján összeült új törvényhatósági bizottságot ünnepélyes formák között beiktatni. Mindenkor szigorúan a törvény és jog alapján állt és a tisztviselői karral való együttműködése rendkívül harmonikus volt. Amikor főispáni állását elfoglalta, az a cél vezérelte, hogy a zalaegerszegi vasúti vonalat II. oszt. főútvonallá fejlessze, továbbá a vármegye községei részére bekötő utakat létesítsen és azokon a területeken, ahol csekély a gabonatermés, a gyümölcstermelés fokozásával tegye lehetővé a jobb és biztosabb megélhetést. E három cél érdekében mindent elkövetett, azonban a kormány részéről nem kapott kellő támogatást, úgy hogy eddig a vármegyére nézve életbevágóan fontos kérdések elintézve nincsenek.[7] Hogy ezt a helyzetet orvosolja, úgy döntötte a főispán, hogy közeledni fog a központi magyar kormányhoz. A Gömbös-kormányynak 1934-ben bizalmat kérő Gyömöreyt azonban a Pehm József által vezetett legimitista körök közreműködésével szavazták le, ami a főispán bukását okozta; Gyömörey helyébe Tabódy Tibort nevezte ki főispánná a kormány. Gyömörey György visszavonultan élt a földbirtokán, és a vármegyei törvényhatósági bizottságnak 1936 után is tagja maradt.[8]

Házassága és gyermekei

Feleségül vette 1903. június 4.-én Budapesten károlypatyi Károlyi Rózát (1881-1953), károlypatyi Károlyi Antal és nagyalásonyi Barcza Róza lányát, aki három lányt és egy fiú gyermeket adott neki.[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.501.o.
  2. ↑ Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.314.o.
  3. ↑ a b Szluha Márton (2011). Vas vármegye nemes családjai. I kötet. Heraldika kiadó.503.o.
  4. ↑ Szerk: Fatér, Horváth, Kiss, Molnár, Németh, Sütő. Zalai életrajzi kislexikon.(2005.) Zalaegerszeg. 116.o.
  5. ↑ Zala megye archontológiája 1338–2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. Zalai Gyűjtemény.326.o.
  6. ↑ Friss Ujság, 1930. augusztus (35. évfolyam, 173-197. szám)1930-08-17 / 186. szám
  7. ↑ Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)Gyömörei és teölvári Gyömörey György Zala vármegve főispánja
  8. ↑ mek.iif.hu URL hozzáférés – 2009. február 14.


Elődje:
dr. Tarányi Ferenc
Zala vármegye főispánja
1926. augusztus 14. – 1935. március 8.		Zala vármegye címere
 Utódja:
Tabódy Tibor

Irodalom

  • Zala vármegye feltámadása Trianon után. Zalai fejek. Bp. 1930.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyömörey_György&oldid=21351561”