„Lengyelország” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(→‎Államszervezet és közigazgatás: miniszterelnök aktualizálása)
[[Fájl:RzeczpospolitaII.png|thumb|right|250px|A második Lengyel Köztársaság ([[1919]]–[[1939]])]]
[[Fájl:Jozef Pilsudski.jpg|thumb|left|180px|[[Józef Piłsudski]] tábornok]]
[[Fájl:Bundesarchiv Bild 146-1979-056-18A, Polen, Schlagbaum, deutsche Soldaten.jpg|thumb|left|180px|A második világháború kezdetét Németország Lengyelország elleni támadása jelentette 1939. szeptember elsején.]]
[[Fájl:Curzon line en.svg|thumb|right|250px|A II. világháború után a szürke terület a [[Szovjetunió]] része lett, a rózsaszín terület pedig [[Németország]]tól Lengyelországhoz került]]
 
Az [[első világháború]] alatt az antant hatalmai megállapodtak abban, hogy Lengyelországot helyre kell állítani, de lényegében ezért semmit sem tettek, azt a lengyel hadsereg vívta ki, Tuhacsevszkij hadseregének legyőzésével.
 
Nem sokkal a [[németek|német]] fegyverletétel után, [[1918]] novemberében, Lengyelország visszanyerte függetlenségét ''([[második Lengyel Köztársaság]])'', [[1919]]. évi [[lengyel–szovjet háború]]. Ezután az egymást követő lengyel kormányok általában nem töltötték ki idejüket, jellemzően egy éven belül megbuktak. Ezt elégelte meg a hadsereg és [[1926]]-ban [[Józef Piłsudski]], a függetlenségi harcok hőse, a vidéki kúriájához vonuló tisztek kérésére átvette a hatalmat és puccsot hajtott végre. Így alakult ki a szanációs rendszer. Ettől kezdve katonai diktátorok váltották egymást, egészen a második világháborúig.
 
[[Fájl:Curzon line en.svg|thumb|right|250px|A II. világháború után a szürke terület a [[Szovjetunió]] része lett, a rózsaszín terület pedig [[Németország]]tól Lengyelországhoz került]]
 
A [[második világháború]] a Lengyelország ellen [[1939]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-jén indított német támadással kezdődött. Szeptember 17-én csatlakozott a németekhez [[Szovjetunió]]. A lengyel kormány sohasem ismerte el a két totalitárius diktatúra által elért győzelmet, és külföldről irányította tovább a harcot. Az elkövetkező hat év Lengyelországra rettenetes szenvedést hozott. A világháborúban részt vett valamennyi ország közül Lengyelország vesztette el polgárait a legnagyobb arányban: a hatmilliós veszteség felét [[zsidók]] tették ki. Varsó elestével nem szűnt meg a lengyelek németellenes harca. A különböző hazai [[partizán]]mozgalmak mellett a szövetségesek oldalán a negyedik legnagyobb katonai kontingenst állították ki: lengyel katonák harcoltak a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]], a brit és az amerikai hadsereg kötelékében. A magyar területre rendezetten visszavonuló lengyel csapatok ellátását (illetmény és egyéb járandóságok tekintetében) és a Balkánon keresztül külföldre távozását a magyar kormány (a német nyomás miatt titokban, de) hatékonyan segítette. Ebben az időben egyedül Magyarországon működött lengyel gimnázium, az általa kiállított érettségit a lengyel állam elismerte.

Navigációs menü