„Rainer M. János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a a
kieg. (a már megadott és hozzáadott források alapján)
1. sor: 1. sor:
{{Személy infobox
{{Tudós infobox
|név=Rainer M. János
|név = Rainer M. János
|kép =
|kép=<!--A WP:NEMSZABAD szerint nem helyezhető el jogvédett kép (filmkocka, poszter, stb) élő személy esetén -->
|képméret=
|képméret =
|képaláírás=
|képaláírás =
|ismeretes mint = történész
|születési név=
|születés dátuma = {{életkor-élő-dátummal|1957|7|8}}
|születési hely=[[Budapest]]
|születés helye = [[Budapest]]
|születési dátum= [[1957]]. [[július 8.]] {{Életkor-élő|1957|07|08}}
|felsőoktatási intézmény = [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]]
|halál helye=
|szakterület = jelenkori magyar történelem
|halál dátuma=
|kutatási terület = Magyarország a [[második világháború]] után, [[1956-os forradalom]]
|nemzetiség= [[Magyarok|magyar]]
|tudományos fokozat = akadémiai doktor (2002)
|házastárs=
|felsőoktatási munkahely1 = [[Eszterházy Károly Egyetem]]
|szakma=történész <br />levéltáros <br />főiskolai tanár
|felsőoktatási beosztás1 = egyetemi tanár
|aláírás=
|más munkahelyek = [[Országos Széchényi Könyvtár|OSZK]] 1956-os Intézet–Oral History Archívum
|tudományos publikációk száma =
|szakmai kitüntetések = [[Széchenyi-díj]] (2010)
|akadémiai tagság = levelező tag (2019)
}}
}}


'''Rainer M. János''' (''Rainer-Micsinyei János'', [[Budapest]], [[1957]]. [[július 8.]] –) [[Széchenyi-díj]]as történész, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja.
'''Rainer M. János''' (''Rainer-Micsinyei János'', [[Budapest]], [[1957]]. [[július 8.]] –) [[Széchenyi-díj]]as történész, levéltáros, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja. 1999-től az 1956-os Intézet főigazgatója, illetve az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ba való integrációja után osztályvezetője. Kutatási területe a [[második világháború]] utáni magyar történelem, ezen belül kiemelten az [[1956-os forradalom]]. [[Rainer-Micsinyei Nóra]] színésznő édesapja.


==Életútja==
== Életútja ==
Felsőfokú tanulmányait az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Karán végezte 1976 és 1981 között történelem–könyvtár szakon. [[PhD]]-fokozatát 1997-ben szerezte történettudományból.


1971-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a fővárosi [[Fazekas Mihály Gyakorlógimnázium]]ban, ahol 1975-ben érettségizett. A [[sorkatonai szolgálat]] teljesítését követően az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] Bölcsészettudományi Kar történelem–könyvtár szakának hallgatója lett. Tanári diplomáját 1981-ben szerezte meg. Diplomájának megszerzését követően a [[Fővárosi Levéltár]] segédlevéltárosaként kezdett el dolgozni, később levéltárosi kinevezést kapott. 1986-ban átkerült az MTA Történettudományi Intézetének lett tudományos segédmunkatársa, majd tudományos munkatársa. Emellett 1991-től az [[1956-os Intézet]] munkatársaként is dolgozni kezdett másodállásban (az intézettel már annak 1989-es megalapításakor is kapcsolatban állt). 1993-ban az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 1997-ben az intézet igazgatásával bízták meg, majd 1999-ben pályázat útján az 56-os Intézet Közalapítvány igazgatójaként vezette az intézetet. Pozícióját 2011 végéig töltötte be, amikor a közalapítvány megszűnt. Az intézetet az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ba integrálták, ekkor lett az OSZK 1956-os Intézet–Oral History Archívum osztályvezetője. Intézeti munkája mellett a felsőoktatásban is aktívan bekapcsolódott: először a [[Századvég Politikai Iskola]] oktatója volt 1991 és 1994 között, majd 1997 és 2002 között különböző jogcímeken volt az ELTE BTK megbízott oktatója. 2005 és 2010 között a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem]] oktatója volt, ahol modern kori történelmet és oral history-t oktatott. 2009-ben kezdett el tanítani az [[Eger|egri]] [[Eszterházy Károly Egyetem]] Bölcsészettudományi Kar új- és jelenkori történeti tanszékén. 2010-ben [[habilitáció|habilitált]], ezt követően kapta meg [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezését.
1981-től 1986-ig a [[Fővárosi Levéltár]] levéltárosaként, majd 1999-ig az [[A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete|MTA Történettudományi Intézetének]] munkatársaként dolgozott. A Történettudományi Bizottság tagja, 1999 óta a Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány ([[1956-os Intézet]]) főigazgatója. Az [[Eger|egri]] [[Eszterházy Károly Főiskola]] Modernkori Magyar Történelem Tanszékének tanára. 2019-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagjává választották.

1996-ban ismertette el 1988-as egyetemi doktori értekezését, [[PhD]]-fokozatát 1997-ben kapta meg. Akadémiai doktori értekezését 2002-ben védte meg. Az MTA Történettudományi Bizottságának lett tagja. 2007 és 2010 között a [[Magyar Tudományos Akadémia]] doktori közgyűlési képviselője. 2019-ben az Akadémia levelező tagjává választották. Akadémiai tevékenysége mellett több társadalmi megbízással is bírt: 1995 és 1996 között a [[Belügyminisztérium]] iratfeltáró bizottságának munkájában vett részt, valamint 1996 és 2011 között az oktatásért felelős minisztérium levéltári kutatások kuratóriumának tagja, 2003 és 2009 között elnöke volt. Emellett 1999-ben a Magyar Történeti Film Alapítvány (amely 2006-ban [[közalapítvány]]i formát öltött) kuratóriumának is tagja volt. Tisztségét a közalapítvány 2011-es megszűnéséig töltötte be. 1995-ben a ''[[Rubicon (folyóirat)|Rubicon]]'' című folyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült, valamint 2005 és 2012 között a ''[[Mozgó Világ]]'' munkatársa volt.

== Kutatási területe ==


==Munkássága==
Szakterülete a [[második világháború]] utáni magyar történelem. Az [[1956-os forradalom]]mal és az azt követő megtorlásokkal kapcsolatos kutatásai nemzetközi hírnevet hoztak számára. Elsőként írt monográfiát [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imréről]].
Szakterülete a [[második világháború]] utáni magyar történelem. Az [[1956-os forradalom]]mal és az azt követő megtorlásokkal kapcsolatos kutatásai nemzetközi hírnevet hoztak számára. Elsőként írt monográfiát [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imréről]].


Kezdetben az magyar irodalmi sajtó 1956-os forradalom előtti vitáival foglalkozott, emellett a forradalom utáni megtorlással, valamint az ebben az időszakban született játékfilmek társadalomképét vizsgálta. Egyes munkáit témájuk miatt csak külföldön, illetve [[szamizdat]]ban tudta megjelentetni. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után a második világháború utáni politikatörténet került érdeklődése középpontjába, valamint magának az 1956-os forradalomnak a története. Jelentős munkája a [[Nagy Imre (miniszterelnök)|Nagy Imréről]] szóló kétkötetes monográfiája, ami akadémiai doktori értekezésének az alapját adta. Emellett a második világháborút követő, Magyarországot érintő szovjet politika történetéről is kutatott. A [[2000-es évek]]től a [[Kádár-korszak]]kal is foglalkozott, több kutatási programot indított a korszakról az 1956-os Intézet keretein belül. E kutatások során kötetet jelentetett meg az állambiztonságról, a [[historiográfia|historiográfiáról]], valamint a magyar jobboldal 1945 utáni helyzetéről. Történészi munkája mellett a Mozgó Világban könyvrecenziókat és ismertetéseket írt.
Publikációi egy időben [[Fényes Elek]] álnéven jelentek meg.

Tudományos publikációit magyar és angol nyelven adja közre. Szamizdatban megjelent munkái '''Fényes Elek''' álnéven jelentek meg.

⚫
== Díjai, elismerései ==


⚫
==Díjai, elismerései==
* Károlyi Mihály-díj (1990)
* Károlyi Mihály-díj (1990)
* [[Akadémiai Ifjúsági Díj]] (1991)
* [[Akadémiai Ifjúsági Díj]] (1991)
36. sor: 45. sor:
* [[Széchenyi-díj]] (2010)
* [[Széchenyi-díj]] (2010)


==Főbb művei==
== Főbb publikációi ==
===Monográfiák===
===Monográfiák===

* ''Az író helye. Viták a magyar irodalmi sajtóban 1953–1956.'' Budapest, Magvető, 1990.
* ''Az író helye. Viták a magyar irodalmi sajtóban 1953–1956.'' Budapest, Magvető, 1990.
* ''Az 1956-os magyar forradalom. Reform – felkelés – szabadságharc – megtorlás.'' Budapest, Tankönyvkiadó, 1991.
* ''Az 1956-os magyar forradalom. Reform – felkelés – szabadságharc – megtorlás.'' Budapest, Tankönyvkiadó, 1991.
47. sor: 57. sor:
* ''Az 1956-os magyar forradalom. Bevezetés''; Osiris, Bp., 2016
* ''Az 1956-os magyar forradalom. Bevezetés''; Osiris, Bp., 2016
* ''Nagy Imre''; 2. jav., bőv. kiad.; Nagy Imre Alapítvány, Bp., 2016
* ''Nagy Imre''; 2. jav., bőv. kiad.; Nagy Imre Alapítvány, Bp., 2016
* ''Századosok''; Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 2018


===Kötetszerkesztések===
===Kötetszerkesztések===

*''„Hatvanas évek” Magyarországon.'' (Tanulmányok) Budapest, 1956-os Intézet, 2004.
*''„Hatvanas évek” Magyarországon.'' (Tanulmányok) Budapest, 1956-os Intézet, 2004.
*''A demokrácia reménye. Magyarország, 1945.'' Budapest, 1956-os Intézet, 2005. (Standeisky Évával)
*''A demokrácia reménye. Magyarország, 1945.'' Budapest, 1956-os Intézet, 2005. (Standeisky Évával)
63. sor: 75. sor:
*''Magyarok 1945-ben''; szerk. Rainer M. János; OSZK–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2015
*''Magyarok 1945-ben''; szerk. Rainer M. János; OSZK–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2015


==Források==
== Források ==

* [http://tortenelem.uni-eger.hu/hu/tort/munkatarsaink/dr-rainer-m-janos Adatlapja az Eszterházy Károly Főiskola honlapján]
* [http://tortenelem.uni-eger.hu/hu/tort/munkatarsaink/dr-rainer-m-janos Adatlapja az Eszterházy Károly Főiskola honlapján]
* [http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=15982 Adatlapja az MTA honlapján]
* [http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=15982 Adatlapja az MTA honlapján]
* [https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10010710 Publikációs lista a Magyar Tudományos Művek Tárában]
* [http://www.mult-kor.hu/20100315_szechenyidijat_kapott_rainer_m_janos_tortenesz Széchenyi-díjat kapott Rainer M. János történész.] ''Múlt-kor.hu,'' 2010. március 15.
* [http://www.mult-kor.hu/20100315_szechenyidijat_kapott_rainer_m_janos_tortenesz Széchenyi-díjat kapott Rainer M. János történész.] ''Múlt-kor.hu,'' 2010. március 15.
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/r/i010773.htm Kortárs magyar írók 1945-1997]
* [http://mek.niif.hu/00000/00019/html/r/i010773.htm Kortárs magyar írók 1945-1997]

A lap 2019. május 11., 23:08-kori változata

Rainer M. János
Életrajzi adatok
Született1957. július 8. (66 éves)
Budapest
Ismeretes minttörténész
GyermekekRainer-Micsinyei Nóra
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		Eötvös Loránd Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületjelenkori magyar történelem
Kutatási területMagyarország a második világháború után, 1956-os forradalom
Tudományos fokozatakadémiai doktor (2002)
Munkahelyek
Eszterházy Károly Egyetemegyetemi tanár
Más munkahelyekOSZK 1956-os Intézet–Oral History Archívum
Szakmai kitüntetések
Széchenyi-díj (2010)
Akadémiai tagságlevelező tag (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Rainer M. János témájú médiaállományokat.

Rainer M. János (Rainer-Micsinyei János, Budapest, 1957. július 8. –) Széchenyi-díjas történész, levéltáros, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1999-től az 1956-os Intézet főigazgatója, illetve az Országos Széchényi Könyvtárba való integrációja után osztályvezetője. Kutatási területe a második világháború utáni magyar történelem, ezen belül kiemelten az 1956-os forradalom. Rainer-Micsinyei Nóra színésznő édesapja.

Életútja

1971-ben kezdte meg középiskolai tanulmányait a fővárosi Fazekas Mihály Gyakorlógimnáziumban, ahol 1975-ben érettségizett. A sorkatonai szolgálat teljesítését követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem–könyvtár szakának hallgatója lett. Tanári diplomáját 1981-ben szerezte meg. Diplomájának megszerzését követően a Fővárosi Levéltár segédlevéltárosaként kezdett el dolgozni, később levéltárosi kinevezést kapott. 1986-ban átkerült az MTA Történettudományi Intézetének lett tudományos segédmunkatársa, majd tudományos munkatársa. Emellett 1991-től az 1956-os Intézet munkatársaként is dolgozni kezdett másodállásban (az intézettel már annak 1989-es megalapításakor is kapcsolatban állt). 1993-ban az intézet tudományos igazgatóhelyettesévé nevezték ki. 1997-ben az intézet igazgatásával bízták meg, majd 1999-ben pályázat útján az 56-os Intézet Közalapítvány igazgatójaként vezette az intézetet. Pozícióját 2011 végéig töltötte be, amikor a közalapítvány megszűnt. Az intézetet az Országos Széchényi Könyvtárba integrálták, ekkor lett az OSZK 1956-os Intézet–Oral History Archívum osztályvezetője. Intézeti munkája mellett a felsőoktatásban is aktívan bekapcsolódott: először a Századvég Politikai Iskola oktatója volt 1991 és 1994 között, majd 1997 és 2002 között különböző jogcímeken volt az ELTE BTK megbízott oktatója. 2005 és 2010 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatója volt, ahol modern kori történelmet és oral history-t oktatott. 2009-ben kezdett el tanítani az egri Eszterházy Károly Egyetem Bölcsészettudományi Kar új- és jelenkori történeti tanszékén. 2010-ben habilitált, ezt követően kapta meg egyetemi tanári kinevezését.

1996-ban ismertette el 1988-as egyetemi doktori értekezését, PhD-fokozatát 1997-ben kapta meg. Akadémiai doktori értekezését 2002-ben védte meg. Az MTA Történettudományi Bizottságának lett tagja. 2007 és 2010 között a Magyar Tudományos Akadémia doktori közgyűlési képviselője. 2019-ben az Akadémia levelező tagjává választották. Akadémiai tevékenysége mellett több társadalmi megbízással is bírt: 1995 és 1996 között a Belügyminisztérium iratfeltáró bizottságának munkájában vett részt, valamint 1996 és 2011 között az oktatásért felelős minisztérium levéltári kutatások kuratóriumának tagja, 2003 és 2009 között elnöke volt. Emellett 1999-ben a Magyar Történeti Film Alapítvány (amely 2006-ban közalapítványi formát öltött) kuratóriumának is tagja volt. Tisztségét a közalapítvány 2011-es megszűnéséig töltötte be. 1995-ben a Rubicon című folyóirat szerkesztőbizottságába is bekerült, valamint 2005 és 2012 között a Mozgó Világ munkatársa volt.

Kutatási területe

Szakterülete a második világháború utáni magyar történelem. Az 1956-os forradalommal és az azt követő megtorlásokkal kapcsolatos kutatásai nemzetközi hírnevet hoztak számára. Elsőként írt monográfiát Nagy Imréről.

Kezdetben az magyar irodalmi sajtó 1956-os forradalom előtti vitáival foglalkozott, emellett a forradalom utáni megtorlással, valamint az ebben az időszakban született játékfilmek társadalomképét vizsgálta. Egyes munkáit témájuk miatt csak külföldön, illetve szamizdatban tudta megjelentetni. A rendszerváltás után a második világháború utáni politikatörténet került érdeklődése középpontjába, valamint magának az 1956-os forradalomnak a története. Jelentős munkája a Nagy Imréről szóló kétkötetes monográfiája, ami akadémiai doktori értekezésének az alapját adta. Emellett a második világháborút követő, Magyarországot érintő szovjet politika történetéről is kutatott. A 2000-es évektől a Kádár-korszakkal is foglalkozott, több kutatási programot indított a korszakról az 1956-os Intézet keretein belül. E kutatások során kötetet jelentetett meg az állambiztonságról, a historiográfiáról, valamint a magyar jobboldal 1945 utáni helyzetéről. Történészi munkája mellett a Mozgó Világban könyvrecenziókat és ismertetéseket írt.

Tudományos publikációit magyar és angol nyelven adja közre. Szamizdatban megjelent munkái Fényes Elek álnéven jelentek meg.

Díjai, elismerései

Főbb publikációi

Monográfiák

  • Az író helye. Viták a magyar irodalmi sajtóban 1953–1956. Budapest, Magvető, 1990.
  • Az 1956-os magyar forradalom. Reform – felkelés – szabadságharc – megtorlás. Budapest, Tankönyvkiadó, 1991.
  • Nagy Imre. Politikai életrajz I–II. Budapest, 1956-os Intézet, 1996–1999.
  • Ötvenhat után (Tanulmányok) Budapest, 1956-os Intézet, 2003
  • Jelentések hálójában. Antall József és az állambiztonság emberei 1957–1989; 1956-os Intézet, Bp., 2008
  • Imre Nagy. A biography; angolra ford. Lyman H. Legters; Tauris, London–New York, 2009 (Communist lives, 2.)
  • Bevezetés a kádárizmusba; 1956-os Intézet–L'Harmattan, Bp., 2011
  • Az 1956-os magyar forradalom. Bevezetés; Osiris, Bp., 2016
  • Nagy Imre; 2. jav., bőv. kiad.; Nagy Imre Alapítvány, Bp., 2016
  • Századosok; Országos Széchényi Könyvtár, Bp., 2018

Kötetszerkesztések

  • „Hatvanas évek” Magyarországon. (Tanulmányok) Budapest, 1956-os Intézet, 2004.
  • A demokrácia reménye. Magyarország, 1945. Budapest, 1956-os Intézet, 2005. (Standeisky Évával)
  • A monori tanácskozás 1985. június 14–16. Budapest, 1956-os Intézet, 2005.
  • Ezerkilencszázötvenhat az újabb történeti irodalomban. (Tanulmányok) Budapest, 1956-os Intézet, 2007. (Gyáni Gáborral)
  • Közelítések a kádárizmushoz; szerk. Germuska Pál, Rainer M. János; 1956-os Intézet, Bp., 2008
  • A felügyelt (mozgás)tér. Tanulmányok a szovjet típusú rendszer hazai történetéből; szerk. Rainer M. János; Akadémiai, Bp., 2011 (Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei)
  • Megértő történelem. Tanulmányok a hatvanéves Gyarmati György tiszteletére; szerk. Baráth Magdolna, Bánkuti Gábor, Rainer M. János; L'Harmattan, Bp., 2011
  • "...nem leleplezni, hanem megismerni és megérteni". Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére; szerk. Gebei Sándor, ifj. Bertényi Iván, Rainer M. János; EKF Líceum, Eger, 2011
  • Búvópatakok, a feltárás; szerk. Rainer M. János; OSZK–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2012
  • Esemény és narratíva. Történetiség, elbeszélés(ek), interpretáció; szerk. Kötél Emőke, Rainer M. János; Bibliotheca Nationalis Hungariae–Gondolat, Bp., 2013 (Bibliotheca scientiae & artis)
  • Búvópatakok, széttekintés; szerk. Rainer M. János; OSZK–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2013
  • Búvópatakok, mélyfúrások. Magyar jobboldal – 1945 után; szerk. Rainer M. János; OSZK–1956-os Intézet Alapítvány–Gondolat, Bp., 2014
  • Magyarok 1945-ben; szerk. Rainer M. János; OSZK–1956-os Intézet Alapítvány, Bp., 2015

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rainer_M._János&oldid=21320754”