„Gyöngyös (Rába)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Források: forma, portál |
|||
57. sor: | 57. sor: | ||
{{Az Országos Kéktúra 1. szakasza}}{{Az Országos Kéktúra 3. szakasza}} |
{{Az Országos Kéktúra 1. szakasza}}{{Az Országos Kéktúra 3. szakasza}} |
||
{{portál|földrajz}} |
|||
{{DEFAULTSORT:Gyo~ngyo~spatak}} |
|||
[[Kategória:Vas megye patakjai]] |
[[Kategória:Vas megye patakjai]] |
||
[[Kategória:Ausztria folyói]] |
[[Kategória:Ausztria folyói]] |
A lap 2019. május 9., 13:55-kori változata
Gyöngyös-patak | |
Güns | |
A Gyöngyös-parti sétány Szombathelyen | |
Közigazgatás | |
Országok | Ausztria, Magyarország |
Települések | Kőszeg, Szombathely, Sárvár |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 72 km |
Vízhozam | alacsony vízállás: 0,85 m³/s magas vízállás: 100 m³/s |
Torkolat | Rába |
é. sz. 47° 17′ 10″, k. h. 16° 57′ 55″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Gyöngyös-patak (németül: Güns) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak. A Kőszegi-hegység egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.[1]
A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág Alsó-Ausztria délkeleti határán ered, Zöber település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a burgenlandi Borostyánkőnél ered, a neve itt már Güns, amely azonos Kőszeg német nevével. Lékánál folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet Gencsapátiig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik Szombathelyen, majd Vasszécsenynél északkelet fordulva Sárvárnál torkollik a Rábába. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: Perint, majd Szombathelytől délre: Sorok patak. A Sorok patak Zsennyénél torkollik a Rábába.
Törtete
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már Claudius római császár idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a Savaria nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt kelta törzstől a boioktól eredhetett. A patak neve fennmaradt Szent Quirinus (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A könyvnyomtatás feltalálása után Sylvester János által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora középkorban is fennmaradt, mint Tours-i Szent Márton szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően Nagy Károly császár is felkereste a vidéket 791-ben az avarok elleni győztes hadjárata után.
Jegyzetek
- ↑ A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa (magyar nyelven). Kőszegi kistérség, Green Mountain SEE projekt, 7. o.. Hozzáférés ideje: 2014. május 12.
Források
- Tóth Endre: Savaria római topográfiája In: Vasi Szemle, 2008/6. szám.