„Unna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Városszerkezet: link egyértelműsítés AWB |
a felesleges unicode karakter ki AWB |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
* [[Kessebüren]] |
* [[Kessebüren]] |
||
|} |
|} |
||
Massen és Königsborn ipari és bányászati |
Massen és Königsborn ipari és bányászati terület, a többi terület vidékies jellegű. |
||
== Történet == |
== Történet == |
||
A lap 2019. május 7., 11:49-kori változata
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Unna | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Észak-Rajna-Vesztfália | ||
| Kerület | Arnsberg | ||
| Járás | Unna | ||
| Alapítás éve | 1032 | ||
| Polgármester | Werner Kolter (SPD) | ||
| Irányítószám | 59423, 59425, 59427 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | UN, LÜN | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 60 892 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 667 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 100 m | ||
| Terület | 88,53 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 51° 32′ 05″, k. h. 7° 41′ 20″Koordináták: é. sz. 51° 32′ 05″, k. h. 7° 41′ 20″ | |||
 Unna
Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén | |||
| Unna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Unna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Unna város, 67.000 ember otthona Észak-Rajna-Vesztfália területén, Németországban. Ez a város ad helyet az Unna járásnak.
Földrajz
Unna egy régi sókereskedelmi útvonalon található, Dortmund központjától 15 km-re (8 mérföldre).
Városszerkezet
Unna részei:
|
Massen és Königsborn ipari és bányászati terület, a többi terület vidékies jellegű.
Történet
Unna történelme során nagyon sok háború, járvány, és tűzvész pusztított.
A neolitikus korban már lakott terület volt, azonban később Hellweg városrészévé vált. A név először egy 1032-es egyházi dokumentumban szerepel. A következő néhány száz évben a város többször is harcolt, leégett több alkalommal le is égett. A 14. században a város gazdag lett, ez 1952-ben ásatások során talált nagy mennyiségű aranypénzből is megállapítható. Az érmék különböző országokból származnak, és úgy gondolják, hogy 1375 körül temették el az ott felfedezetteket. A 15. század közepén a város jelentős kereskedelmi központtá nőtte ki magát. 1597-ben több mint a lakosság mintegy fele meghalt a pestisjárvány során.
A 17. század elején a város többször gazdát cserélt vallási háborúk miatt, majd 1666-ban Poroszország fennhatósága alá került.
A lakosság létszáma 2500 főre nőtt a 19. században, 1900-ban pedig 15.000 főre. A régi városrészben sok favázas épület épült a 16. és a 19. század között.
Unna mezőgazdasági alapú város volt egészen a 19. századig, amikor már ipari jellegű lett. A szénbányászat 1870-ben kezdődött, az ipar függött tőle.
A második világháború után a bombázást túlélő kézművesek elkezdték helyreállítani az itt lévő sérült épületeket.
Kultúra
Unna rendezi a legnagyobb olasz fesztivált Észak-Olaszországban kétévente. Hasonlóan a többi német városhoz, Unnában készítenek hagyományos növényi italt, a "Herting Porter"-t, amelyet a város kapujánál árulnak a városba látogató turistáknak.
Testvérvárosai
|
.svg){kind=small}
Források
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)