„Móricz Virág” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a {{Újkori magyar irodalom}} eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
Voxfax (vitalap | szerkesztései)
71 768 szerkesztés
27. sor: 27. sor:
==Életpályája==
==Életpályája==


Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait [[Bécs]]ben és [[Berlin]]ben végezte. A budapesti egyetemen [[1932]]-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. [[1931]]–[[1932]] között a Nyugat titkára, majd filmsegédrendező. [[1936]]-ban ''Bukaresti éjszaka'' című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb [[Kolos Richárd|Koch Richárd]] okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.<ref>A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.</ref> (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)<ref>42804/1945.II a BM sz.</ref>
Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait [[Bécs]]ben és [[Berlin]]ben végezte. A budapesti egyetemen [[1932]]-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. [[1931]]–[[1932|32]]-ben a [[Nyugat (folyóirat)]] titkára, majd filmsegédrendező. [[1936]]-ban ''Bukaresti éjszaka'' című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb [[Kolos Richárd|Koch Richárd]] okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.<ref>A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.</ref> (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)<ref>42804/1945.II a BM sz.</ref>


Első nagyobb terjedelmű műve, az ''Apám regénye'' (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' (1967) és ''Tíz év'' (1981) című könyveiben - mintegy az ''Apám regényét'' folytatva - Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz - egy ideig Babits Mihállyal együtt - a [[Nyugat (folyóirat)|Nyugatot]] szerkesztette.
Első nagyobb terjedelmű műve, az ''Apám regénye'' (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' (1967) és ''Tíz év'' (1981) című könyveiben – mintegy az ''Apám regényét'' folytatva – Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A ''Móricz Zsigmond szerkesztő úr'' apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz – egy ideig [[Babits Mihály|Babits Mihállyal]] együtt – a Nyugatot szerkesztette.
Regényeiben - mint novelláiban is - az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író ''Kis falu a világ végén'' (1938) című regényét.
Regényeiben – mint novelláiban is – az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író ''Kis falu a világ végén'' (1938) című regényét.


Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található 38. parcella, 1-29/30. Lányai Kolos Virág és Kolos Réka.
Sírja a [[Farkasréti temető]]ben található (38. parcella, 1-29/30). Lányai Kolos Virág és Kolos Réka.
{{csonk-szakasz}}
{{csonk-szakasz}}


A lap 2019. május 1., 11:41-kori változata

Móricz Virág
Móricz Virág: álló sor, középen, világos ruhában (1930)
Móricz Virág: álló sor, középen, világos ruhában (1930)
Élete
Született1909. szeptember 23.
Budapest
Elhunyt1995. szeptember 9. (85 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
SzüleiMóricz Zsigmond
HázastársaKolos Richárd
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Virág témájú médiaállományokat.

Dr. Móricz Virág (Budapest, 1909. szeptember 23. – Budapest, 1995. szeptember 9.) írónő. Móricz Zsigmond legidősebb lánya, a Nyugat titkára, filmes segédrendező és írónő.

Életpályája

Móricz Zsigmond és Holics Eugénia Margit lányaként született, vallása evangélikus. Tanulmányait Bécsben és Berlinben végezte. A budapesti egyetemen 1932-ben művészettörténetből és esztétikából oklevelet szerzett. 1931–32-ben a Nyugat (folyóirat) titkára, majd filmsegédrendező. 1936-ban Bukaresti éjszaka című novellájával elnyerte a Nyugat pályázatának díját. 1937. december 31-én Budapesten férjhez ment a nála öt évvel idősebb Koch Richárd okleveles gépészmérnökhöz, Koch Móric és Hoffmann Erzsébet fiához.[1] (Férje 1945-ben a nevét Kolosra változtatta.)[2]

Első nagyobb terjedelmű műve, az Apám regénye (1953), ami jelentős forrástanulmány apja életművéhez is. Apja irodalmi hagyatékának gondozójaként több drámáját vitte színpadra. A Móricz Zsigmond szerkesztő úr (1967) és Tíz év (1981) című könyveiben – mintegy az Apám regényét folytatva – Móricz Zsigmond életéről, munkásságáról közölt újabb dokumentumokat bő, elemző kommentárokkal. A Móricz Zsigmond szerkesztő úr apja életének azt a négy esztendejét tárja a közönség elé, amikor Móricz – egy ideig Babits Mihállyal együtt – a Nyugatot szerkesztette. Regényeiben – mint novelláiban is – az akkori kor kérdései foglalkoztatták. Korának átalakuló világáról, különösen az akkori lányok, asszonyok életéről, problémáiról szól. Regények, novellák mellett útirajzokat is írt. Lakó Györggyel közösen lefordította Arvi Jӓrventus finn író Kis falu a világ végén (1938) című regényét.

Sírja a Farkasréti temetőben található (38. parcella, 1-29/30). Lányai Kolos Virág és Kolos Réka.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Művei

Móricz Virág sírja Budapesten. Farkasréti temető: 38-1-29/30.
  • Szárnyas oltárok a bártfai Szent Egyed templomban (1932) doktori értekezés
  • Első szemeszter (1933) kisregény
  • Bukaresti éjszaka (1936) novella
  • Zichy Mihály (1944) (életrajz)
  • Apám regénye (1953)
  • Szerencse (1954) regény
  • Rosta (1955) regény
  • Küszöb (1956)
  • Pókháló (1958)
  • Balga szüzek (1961) karrier-regény
  • Kaland (1963)
  • Suomiban jártam (1965)
  • Móricz Zsigmond szerkesztő úr (1967)
  • Gúnyos mosoly (1968)
  • Napnyugaton jártam (1970)
  • Fasor (1973)
  • Hiába (1975)
  • Tíz év (1981)
  • Illúzió (1983)
  • Nehéz az élet (1984)
  • Aranynap (1985)
  • Mexikói szerelem (1987)
  • Anyám regénye (1988)

Jegyzetek

  1. ↑ A házasságkötés bejegyezve A Bp. II. ker. polgári házassági akv. 633/1937. folyószáma alatt.
  2. ↑ 42804/1945.II a BM sz.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Móricz_Virág&oldid=21281892”