„Bírósági titkár” változatai közötti eltérés
Bírósági titkár, új szócikk kezdete Címke: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve |
(Nincs különbség)
|
A lap 2019. április 16., 15:23-kori változata
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A bírósági titkár egy jogi szakvizsgát igénylő foglalkozás. A bírósági titkár igazságügyi alkalmazott.[1]
A jogvégzett bírósági titkár a jogi gyakorlat ismereteit sajátítja el, ezáltal válik alkalmassá a bírósági tevékenységre. Szakvizsgáinak letétele után bírósági titkár lehet, illetve újabb gyakorlat és újabb szakvizsga után bírói kinevezést kaphat.[2]
A bírósági titkár nem lehet tagja pártnak, és nem folytathat politikai tevékenységet.
Bírósági titkári kinevezést az kaphat, aki
- cselekvőképes
- magyar állampolgár
- jogi egyetemi diplomával rendelkezik
- jogi szakvizsgával rendelkezik
- érvényes pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel és
- érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik.
A bírósági titkár kinevezése határozatlan időre vagy legfeljebb 5 évig tartó határozott időre szólhat.
Feladatai
- A bírósági titkár valamennyi (polgári, büntető, közigazgatási vagy munkaügyi) ügyszakban eljárhat.
- Feladatainak részét képezi a bírák munkájának segítése, melyet a bírói hivatásra való felkészülés keretében végez. Ennek érdekében a bírósági titkárt az általa választott ügyszakban ítélkező bíró mellé osztják be és a bíró utasításának megfelelően, a bíró irányítása és felügyelete mellett jár el.
- A bírósági titkári teendők másik részében bírósági titkár törvény alapján önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni (kijelölt bírósági titkár). Ezek olyan ügyek, amelyeket a törvény ugyan bírói hatáskörbe utal, ám lehetővé teszi, hogy ezekben az ügyekben a bíró hatáskörében bírósági titkár járjon el. Ilyen ügyek tipikusan: a szabálysértési ügyek, a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek, a magánvádas eljárásokban hozható egyes döntések, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, a csőd- és felszámolási ügyek.
A jogállásukat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) szabályozza.
Joggyakorlata
A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon fogalmazók működnek.[3] A bírósági fogalmazó részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A fogalmazó önálló hatáskörét törvény állapítja meg.[4] A joggyakorlat ideje 3 év.[5]
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Ügyészségi fogalmazói pályázati kiírás
- 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról
- 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról és ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról
kat1_draviczki_lajos_09_munka.jpgA bírósági titkár feladatai:
A bírósági titkár valamennyi ügyszakban – polgári, büntető, közigazgatási és munkaügyi – eljárhat. Feladatainak részét képezi a bírák munkájának segítése, melyet a bírói hivatásra való felkészülés keretében végez. Ennek érdekében a bírósági titkár az általa választott ügyszakban ítélkező bíró mellé kerül beosztásra, ahol a bíró utasításának megfelelően, a bíró irányítása és felügyelete mellett jár el.
A bírósági titkári teendők másik részét azon ügyek önálló intézése teszi ki, amelyekben a bírósági titkár törvény alapján önállóan, önálló aláírási joggal jogosult eljárni (kijelölt bírósági titkár). Ezek olyan ügyek, amiket a törvény bírói hatáskörbe utal, azonban lehetővé teszi, hogy a bíró hatáskörében bírósági titkár eljárjon. Ide tartoznak tipikusan: a szabálysértési ügyek, a bírósági végrehajtással kapcsolatos ügyek, a magánvádas eljárásokban hozható egyes döntések, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárások, a csőd- és felszámolási ügyek.
A jogállásukat az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) szabályozza.
Joggyakorlata
A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati ismeretek megszerzése végett a bíróságokon bírósági tikárok működnek.[1] A bírósági titkár részére a joggyakorlat keretében biztosítani kell, hogy minden bírósági szinten és ügyszakban megfelelő gyakorlatot szerezzen, határozattervezeteket készítsen, jegyzőkönyvet vezessen, az ügyfelek fogadásán részt vegyen. A bírósági titkár önálló hatáskörét törvény állapítja meg.[2] A joggyakorlat ideje 3 év.[3]
Kinevezésének feltételei
Feltételei:
- magyar állampolgárság,
- büntetlen előélet,
- egyetemi jogi végzettség.
Feladatai
Források
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Ügyészségi fogalmazói pályázati kiírás
- 1997. évi LXVIII. törvény az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról (Iasz.)
- 7/2009. (IV. 8.) IRM rendelet A bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről szóló 11/1999. (X. 6.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról és ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról