„Astacopsis gouldi” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta14) |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
*[http://www.ifs.tas.gov.au/ifs/IFSDatabaseManager/SpeciesDatabase/giant-freshwater-lobster Inland fisheries, fact sheet] |
*[http://www.ifs.tas.gov.au/ifs/IFSDatabaseManager/SpeciesDatabase/giant-freshwater-lobster Inland fisheries, fact sheet] |
||
*[http://www.arkive.org/giant-freshwater-crayfish/astacopsis-gouldi/ Tasmanian giant freshwater crayfish media at ARKive] |
*[https://web.archive.org/web/20151211143724/http://www.arkive.org/giant-freshwater-crayfish/astacopsis-gouldi/ Tasmanian giant freshwater crayfish media at ARKive] |
||
{{Taxonbar}} |
{{Taxonbar}} |
||
{{Portál|Biológia}} |
{{Portál|Biológia}} |
||
A lap 2019. április 12., 11:30-kori változata
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szárított példány az Oxfordi Egyetem múzeumában
| ||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Astacopsis gouldi Clark, 1936 | ||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (manapság, csak a sziget északi részén él)
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Astacopsis gouldi témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Astacopsis gouldi témájú kategóriát. |
Az Astacopsis gouldi a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályának a tízlábú rákok (Decapoda) rendjébe, ezen belül a Parastacidae családjába tartozó faj.
Neve
A tudományos fajnevét, azaz a gouldi-t, John Gould angol természettudósról kapta.
Előfordulása
Az Astacopsis gouldi Tasmania endemikus rákfaja. Ez az állat kizárólag Tasmania északra folyó, azaz a Bass-szorosba ömlő folyóban található meg. Csak tengerszint fölötti 400 méteres magasságig, tiszta vizekben található meg.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint veszélyeztetett fajnak számít, mivel súlyosan érinti az élőhelyeinek az elvesztése, a vízszennyezés és a túlhalászása, továbbá az is, hogy folyókból, patakokból kiveszik a beléjük dőlt fákat és ágakat - az még nem ismert, hogy a rák e faanyagokkal, vagy a belőlük táplálkozó baktériumokkal, algákkal és gerinctelenekkel táplálkozik-e.[1] 1995-ben, Ausztrália sebezhető fajnak nyilvánította és betiltotta a befogását. A begyűjtéséhez engedély szükséges; aki nem tartja be a tilalmat 10 ezer ausztrál dolláros büntetésben részesül.
Megjelenése
Ez a rákfaj a világ legnagyobb édesvízi ízeltlábúja. Korábban a legnagyobb példányok 80 centiméteresek és 5 kilogrammosak voltak, azonban manapság a 2 kilogrammos példányok is ritkák.[2] Az élő állat kékes-zöldes árnyalatú.
Életmódja
Az árnyékos és lassú folyású folyók és patakok lakója. A magas oxigénszintű szakaszokat kedveli. A vízhőmérséklet legfeljebb 18 Celsius-fokos kell, hogy legyen.[3] Azokat a helyeket választja élőhelyül ahol természetes mélyedések és vízbe dőlt fák vannak. Tápláléka elbomló faanyag és kisebb gerinctelen állat, néha döghús is. A hím területvédő; a területén néhány nőstényből háremet tart.[3][4][5][6]
Legfőbb természetes ellenségei a kacsacsőrű emlős (Ornithorhynchus anatinus), a sárgahasú úszópatkány (Hydromys chrysogaster) és a Gadopsis marmoratus nevű sügéralkatú. A fiatalokra az idősebb példányok is vadászhatnak.
Hosszú életű ízeltlábú, amely 40 évig is élhet.[3]
Szaporodása
Az ivarérettséget a nőstény 9, míg a hím 14 évesen éri el. A nőstény csak kétévente szaporodik egyszer.[4] A párzási időszak ősszel van. A peték az anyjuk úszólábai közé tapadnak, egészen a következő nyárig, amikor kikelnek belőlük a 6 milliméteres lárvák. Egyrészt ez a hosszú gondoskodás jól jön, mivel a kifejlett példánynak alig van ellensége,[4] másrészt, ha az anyaállatot begyűjti az ember, nemcsak azt a példányt, hanem egy nemzedéket pusztít el.[5]
Jegyzetek
- ↑ T. Walsh & N. Doran: 'Astacopsis gouldi'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 3.1. International Union for Conservation of Nature, 2015. (Hozzáférés: 2010. október 5.)
- ↑ Tasmanian Giant Freshwater Lobster (Astacopsis gouldi)'. Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts, 2007. február 9. (Hozzáférés: 2010. március 16.)
- ↑ a b c The Giant Tasmanian Freshwater Lobster. [2003. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
- ↑ a b c ADW: Astacopsis gouldi: Information. Animal Diversity Web. University of Michigan Museum of Zoology. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ a b Threatened species and ecological communities publications - Biodiversity. Australian Government – Department of the Environment and Heritage. [2004. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ (Factsheet). Inland Fisheries Service. (Hozzáférés: 2004. szeptember 1.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Tasmanian giant freshwater crayfish című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
