„Békás (Magyarország)” változatai közötti eltérés

	Békás
	; Békás címere
	; Békás címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Dunántúl
Vármegye	Veszprém
Járás	Pápai
Jogállás	község
Polgármester	Farkasné Csendes Tímea (független)
Irányítószám	8515
Körzethívószám	89
	Népesség
Teljes népesség	211 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	29,91 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	6,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 17° 21′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 59″, k. h. 17° 21′ 11″
	Békás Pozíció Veszprém vármegye térképén
	Békás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Békás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2019. március 31., 17:25-kori változata

Békás község Veszprém megyében, a Pápai járásban.

Fekvése

A legközelebbi vasútállomás a Győr–Celldömölk-vasútvonalon Mezőlak, kb. 2 km)

Története

Békás Árpád-kori település. Nevét valószínűleg a település melletti kis Békás nevű érről kaphatta. Nevét 1367-ben Becas néven említették először egy határjárási leírásban, de környéke valószínűleg már a római korban is lakott hely lehetett, amit a területén talált római kori cseréptöredékek is bizonyítanak, de több Árpád-korból való lelet is napvilágra került itt, köztük köztük fogaskerék és pálcikás díszítésű fazéktöredékek is. A település birtokosai a középkortól kezdve a Békássy család tagjai voltak. A család nevét e Békás nevű településtől kapta, a család címeres nemeslevelét 1417. augusztus 15-én kapta Zsigmond királytól.

A falu a 18. században közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne birtokrészeket, de legnagyobb része továbbra is a Békási család bírtoka volt. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adót fizettek. A török időkben nagyrészt elpusztult, 1531-re telkeinek 81 %-a lett a tűz martaléka, 1544-re pedig depopulálták. A visszatérő lakosságot 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alkalommal hat lakosát is elhurcolta, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A 17. század közepén a Marcalon átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	216	206	204	215	204	211
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,5% németnek, 3,7% cigánynak, 0,9% ukránnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 6,4%, evangélikus 8,2%, felekezeten kívüli 3,2% (19,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei

Jegyzetek

↑ Békás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
↑ Békás Helységnévtár

További információk

Sablon:Veszprém megye helységei

Földrajzportál
Magyarország-portál

[1] Békás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)

[d165e31c3798774bae30be3e817f3c7ad8a8aff4-2] Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

[3] Békás Helységnévtár

[1]

[2]

[3]

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 '''Békás''' [[Árpád-kor]]i település. Nevét valószínűleg a település melletti kis Békás nevű érről kaphatta. Nevét 1367-ben '''Becas''' néven említették először egy határjárási leírásban, de környéke valószínűleg már a [[Római birodalom|római korban]] is lakott hely lehetett, amit a területén talált római kori cseréptöredékek is bizonyítanak, de több [[Árpád-kor]]ból való lelet is napvilágra került itt, köztük köztük fogaskerék és pálcikás díszítésű fazéktöredékek is. A település birtokosai a [[középkor]]tól kezdve a Békássy család tagjai voltak. A család nevét e Békás nevű településtől kapta, a család címeres nemeslevelét 1417. augusztus 15-én kapta [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]]tól.
-A falu a [[18. század]]ban közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne birtokrészeket, de legnagyobb része továbbra is a Békási család bírtoka volt. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adót fizettek. A török időkben nagyrészt elpusztult, 1531-re telkeinek 81 %-a lett a tűz martaléka, 1544-re pedig depopulálták. A visszatérő lakosságot 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alkalommal hat lakosát is elhurcolta, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A [[17. század]] közepén a [[Marca]]on átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.
+A falu a [[18. század]]ban közbirtok lett, különböző jogcímeken a Sándor, Tatlián és Esterházy családok szereznek benne birtokrészeket, de legnagyobb része továbbra is a Békási család bírtoka volt. 1488-ban jobbágyait 11 forint országos adót fizettek. A török időkben nagyrészt elpusztult, 1531-re telkeinek 81 %-a lett a tűz martaléka, 1544-re pedig depopulálták. A visszatérő lakosságot 1553—1556 között a török többször megrohanta, kirabolta, egy alkalommal hat lakosát is elhurcolta, így a jobbágyok félelmükben, 1556-ban ismét üresen hagyják a falut. 1567-ben alávetik magukat a töröknek, uralma alatt állanak 1592-ben is. Ezután hosszabb ideig prédium, csak 1603-tól fizet ismét adót. A [[17. század]] közepén a [[Marcal]]on átkelő csavargók fosztogatták a jobbágyokat. Ennek következtében népe megfogyatkozott és elszegényedett, dézsmájának árendája 1660-ban csupán tíz forint volt. 1672-ben a bírót leszámítva 23 gazda adott tizedet.
 == Népesség ==