Szabadgondolkodó

Fájl:Giordano Bruno Campo de' Fiori in Rome.jpg

Giordano Bruno szobra a Campo de' Fiori téren Rómában.
Giordano Bruno különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett

Az „αθεοι” (atheoi) görög szó, jelentése aki Isten nélkül él

A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és a kritikátlanul elfogadott hittől függetlenül alakítja ki. A vallás tekintetében a szabadgondolkodók általában úgy vélik, hogy nincs elegendő természettudományos bizonyíték a természetfeletti jelenségek valódiságának támogatására, szerintük senki sem lehet szabadon gondolkodó ember, aki vallási irodalom szerint gondolkodik vagy egyéb hitvallást követ. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, a zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.

A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó, a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára. A német freidenker kifejezés jelentése az, hogy a szabadgondolkodók olyan emberek, akik a felvilágosodás alapján független és öntudatos életstílust hirdetnek, és elutasítják a vallásokat, az egyházi dogmákat, ugyanakkor elfogadják az ateistákat, az agnosztikusokat, a szkeptikusokat és a világi humanistákat.

Története

Híres német szabadgondolkodók: Moses Mendelssohn, Gotthold Ephraim Lessing, Johann Kaspar Lavater

Kerti árvácska, hagyományosan a szabad gondolkodás szimbóluma angol nyelvterületen

A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs) inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.

Magyarországon az 1911-ben induló polgári radikális, baloldali és szabadkőműves szellemiségű Szabadgondolat című folyóiratban így fogalmazott a programadó cikk írója: „Mig a körülöttünk levő világ összefüggéseit nem ismertük, nem voltunk szabadok. A gondolkodás akkor szabadult fel, mikor a természeti tények szigorú megismerése s okszerű kapcsolatai új világot tártak fel a sötétben tapogatódzó ember előtt s összes eddigi tudását halomra döntötték.” Ugyanebben a folyóiratban Messinger Simon jogi doktor, a szabadkőműves Deák páholy főmestere arra biztatja a szabadgondolkodókat, hogy egy szabadgondolkodó nem lehet fanatikus, mert meggyőződésének forrása a független egyéni bírálat és így következetesen tiszteletben kell tartania azoknak a meggyőződését is, akik ugyancsak független egyéni szellemi munka útján az övétől eltérő eredményhez jutnak.

Források

• Bokor József (szerk.). Szabad gondolkodó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. december 10. 
• Szabadgondolkodó, szabadgondolkodo.hu

További információk

• Szabadgondolkodás
• Szkeptikusok szótára
• Néhány magyar szobor, amit a francia szabadgondolkodók szerint azonnal el kell bontani, valasz.hu
• Szabad gondolkodók, ujember.hu

Kapcsolódó szócikk

• Szkepticizmus