„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és a kritikátlanul elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], a [[zen]] vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai. |
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és a kritikátlanul elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], a [[zen]] vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai. |
||
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de még magát a [[tudomány]]t, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.<ref>[http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php A tudományos módszer], szabadgondolkodo.hu</ref> |
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az [[racionalizmus|észszerűségre]] alapozva kell kialakítaniuk, mivel a [[kinyilatkoztatás]]okat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az [[Igazság (filozófia)|igazság]] garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó, a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a [[tudományos módszer]]tant követik, de még magát a [[tudomány]]t, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.<ref>[http://www.szabadgondolkodo.hu/ismeretterjesztes/tudomanyos-modszer.php A tudományos módszer], szabadgondolkodo.hu</ref> |
||
A német ''freidenker'' kifejezés jelentése az, hogy a szabadgondolkodók olyan emberek, akik a [[felvilágosodás]] alapján független és öntudatos életstílust hirdetnek, és elutasítják a vallásokat, az egyházi dogmákat, ugyanakkor elfogadják az [[ateizmus|ateistákat]], az [[Agnoszticizmus|agnosztikusokat]], a [[szkepticizmus|szkeptikusokat]] és a [[világi humanizmus|világi humanistákat]].<ref>[http://www.freidenker.org/ Deutscher Freidenker-Verband e.V.], freidenker.org</ref> |
A német ''freidenker'' kifejezés jelentése az, hogy a szabadgondolkodók olyan emberek, akik a [[felvilágosodás]] alapján független és öntudatos életstílust hirdetnek, és elutasítják a vallásokat, az egyházi dogmákat, ugyanakkor elfogadják az [[ateizmus|ateistákat]], az [[Agnoszticizmus|agnosztikusokat]], a [[szkepticizmus|szkeptikusokat]] és a [[világi humanizmus|világi humanistákat]].<ref>[http://www.freidenker.org/ Deutscher Freidenker-Verband e.V.], freidenker.org</ref> |
||
A lap 2019. március 25., 11:35-kori változata
Giordano Bruno különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett[1]
A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról megfogalmazott véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és a kritikátlanul elfogadott hittől függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, a zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. Hitük szerint az érzékelhető természeten túl nincs semmi, azaz nem léteznek természetfeletti dolgok, ezért a hívő emberrel szemben a szabadgondolkodó, a saját maga istene. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.[2] A német freidenker kifejezés jelentése az, hogy a szabadgondolkodók olyan emberek, akik a felvilágosodás alapján független és öntudatos életstílust hirdetnek, és elutasítják a vallásokat, az egyházi dogmákat, ugyanakkor elfogadják az ateistákat, az agnosztikusokat, a szkeptikusokat és a világi humanistákat.[3]
Története
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[5] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
Magyarországon az 1911-ben induló polgári radikális, baloldali és szabadkőműves szellemiségű Szabadgondolat című folyóiratban így fogalmazott a programadó cikk írója: „Mig a körülöttünk levő világ összefüggéseit nem ismertük, nem voltunk szabadok. A gondolkodás akkor szabadult fel, mikor a természeti tények szigorú megismerése s okszerű kapcsolatai új világot tártak fel a sötétben tapogatódzó ember előtt s összes eddigi tudását halomra döntötték.” Ugyanebben a folyóiratban Messinger Simon jogi doktor, a szabadkőműves Deák páholy főmestere arra biztatja a szabadgondolkodókat, hogy egy szabadgondolkodó nem lehet fanatikus, mert meggyőződésének forrása a független egyéni bírálat és így következetesen tiszteletben kell tartania azoknak a meggyőződését is, akik ugyancsak független egyéni szellemi munka útján az övétől eltérő eredményhez jutnak.[6]
Jegyzetek
- ↑ Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám
- ↑ A tudományos módszer, szabadgondolkodo.hu
- ↑ Deutscher Freidenker-Verband e.V., freidenker.org
- ↑ The Pansy of Freethought, leicestersecularsociety.org.uk
- ↑ A Le Droit Humain Rend története, droit-humain.hu
- ↑ Szabadgondolat 1911 01, mtdaportal.extra.hu
Források
- Bokor József (szerk.). Szabad gondolkodó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. december 10.
- Szabadgondolkodó, szabadgondolkodo.hu
További információk
- Szabadgondolkodás
- Szkeptikusok szótára
- Néhány magyar szobor, amit a francia szabadgondolkodók szerint azonnal el kell bontani, valasz.hu
- Szabad gondolkodók, ujember.hu