„Köpeczi Bócz István” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
2. sor: | 2. sor: | ||
== Életpályája == |
== Életpályája == |
||
Az [[Iparművészeti Főiskola|Iparművészeti Iskolán]] grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán [[Bernáth Aurél]], valamint [[Szőnyi István]] <ref> A Magyar életrajzi lexikon szerint</ref> és [[Aba |
Az [[Iparművészeti Főiskola|Iparművészeti Iskolán]] grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán [[Bernáth Aurél]], valamint [[Szőnyi István]] <ref> A Magyar életrajzi lexikon szerint</ref> és [[Aba-Novák Vilmos]]<ref>A Művészeti lexikon szerint</ref> voltak a mesterei. Ezzel egyidejűleg [[művészettörténet]]et is hallgatott az egyetemen. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ig bélyegtervezéssel is foglakozott, ettől kezdve főleg színpadképeket, díszleteket és jelmezeket tervezett. 1951-ben az [[Úttörő Színház]]nál dolgozott. 1952-54-ben az [[Ifjúsági Színház]], 1954-56-ban a [[Petőfi Színház]], 1956-tól haláláig pedig a [[Madách Színház]] tagja volt. |
||
A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett. |
A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett. |
A lap 2019. március 23., 19:40-kori változata
Köpeczi Bócz István (Budapest, 1919. november 11. – Budapest, 1978. március 30.) magyar díszlet- és jelmeztervező, festőművész, grafikus, Jászai-díjas (1969).
Életpályája
Az Iparművészeti Iskolán grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Bernáth Aurél, valamint Szőnyi István [1] és Aba-Novák Vilmos[2] voltak a mesterei. Ezzel egyidejűleg művészettörténetet is hallgatott az egyetemen. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ig bélyegtervezéssel is foglakozott, ettől kezdve főleg színpadképeket, díszleteket és jelmezeket tervezett. 1951-ben az Úttörő Színháznál dolgozott. 1952-54-ben az Ifjúsági Színház, 1954-56-ban a Petőfi Színház, 1956-tól haláláig pedig a Madách Színház tagja volt.
A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.
Emlékezete
Sírja a Farkasréti temető|Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) [3]
Díjai, elismerései
- 1941 • A budapesti állatkert plakátpályázatának III. díja
- 1943 • ENIT, III. díj
- 1969 • Jászai Mari-díj
- 1972 • Nemzetközi színpadművészeti kiállítás I. díja, Újvidék (SRB)
- Az újvidéki III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv triennálé aranyérme
Egyéni kiállítások
- 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest
- 1964, 1969 • Madách Színház előcsarnoka, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
- 1931 • Magyar Újságrajzoló Művészek Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1943 • Magyar művészek olasz tárgyú képei, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
- 1949 • Moszkva (RUS)
- 1949 • Ipari kiállítás
- 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1953 • Békeplakát és az 5 éves terv, Ernst Múzeum, Budapest
- 1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
- 1956 • II. Magyar Plakátkiállítás
- 1957 • Magyar plakátkiállítás, Berlin (D)
- 1958 • Sportkarikatúra kiállítás; Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum, Budapest
- 1960 • Magyar Plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
- 1961 • IV. Magyar plakát kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
- 1965 • Színpadképek, MÉMOSZ, Budapest
- 1976 • Quadriennálé, Prága (CZ).
Írásai
Szakcikkeket közölt a Színház című lapban, társszerzője volt a diákszínjátszásról (Bp., 1959) című könyvnek.
Színpadtervei
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok,
- III. Richárd,
- Minden jó ha a vége jó;
- Molière: Dandin György;
- Németh László: A két Bolyai;
- Brecht: Kurázsi mama és gyermekei;
- Szomory Dezső: Hermelin.
Források
- Magyar életrajzi lexikon
- Művészeti lexikon. Budapest, 1966. 2. kötet 706. old.
- Artportal
Jegyzetek
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon szerint
- ↑ A Művészeti lexikon szerint
- ↑ http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/kopeczi-bocz-istvan-bocz-istvan-kopeczi-k-bocz-istvan/
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- György András: A rohanó ember képtára (Film, Színház, Muzsika, 1961. 49. sz.);
- Székely András: K. B. I. kiállítása és a színházi képzőművészet (Színház, 1970. 2. sz.);
- Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).