„Köpeczi Bócz István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
sablon le
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:


A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.
A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.

== Emlékezete ==
== Emlékezete ==
Sírja a Farkasréti temető|Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) <ref>http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/kopeczi-bocz-istvan-bocz-istvan-kopeczi-k-bocz-istvan/ </ref>
Sírja a Farkasréti temető|Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) <ref>http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/kopeczi-bocz-istvan-bocz-istvan-kopeczi-k-bocz-istvan/ </ref>


== Díjai, elismerései ==
== Díjai, elismerései ==

* Az [[újvidék]]i III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv [[triennálé]] aranyérme.
* 1941 • A budapesti állatkert plakátpályázatának III. díja
* Jászai-díj (1969)
* 1943 • ENIT, III. díj
* 1969 • Jászai Mari-díj
* 1972 • Nemzetközi színpadművészeti kiállítás I. díja, Újvidék (SRB)
* Az [[újvidék]]i III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv [[triennálé]] aranyérme

==Egyéni kiállítások==
* 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest
* 1964, 1969 • Madách Színház előcsarnoka, Budapest.

==Válogatott csoportos kiállítások==
* 1931 • Magyar Újságrajzoló Művészek Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
* 1943 • Magyar művészek olasz tárgyú képei, Nemzeti Szalon, Budapest
* 1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
* 1949 • Moszkva (RUS)
* 1949 • Ipari kiállítás
* 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
* 1953 • Békeplakát és az 5 éves terv, Ernst Múzeum, Budapest
* 1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
* 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
* 1956 • II. Magyar Plakátkiállítás
* 1957 • Magyar plakátkiállítás, Berlin (D)
* 1958 • Sportkarikatúra kiállítás; Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum, Budapest
* 1960 • Magyar Plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
* 1961 • IV. Magyar plakát kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
* 1965 • Színpadképek, MÉMOSZ, Budapest
* 1976 • Quadriennálé, Prága (CZ).


== Írásai ==
== Írásai ==
27. sor: 54. sor:
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kopeczi-bocz-istvan-766EC/ Magyar életrajzi lexikon]
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/k-760F2/kopeczi-bocz-istvan-766EC/ Magyar életrajzi lexikon]
* Művészeti lexikon. Budapest, 1966. 2. kötet 706. old.
* Művészeti lexikon. Budapest, 1966. 2. kötet 706. old.
* [https://artportal.hu/lexikon-muvesz/kopeczi-bocz-istvan-771/ Artportal]


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
39. sor: 67. sor:
* Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).
* Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).


[[Kategória:Magyar festők]]
[[Kategória:Magyar grafikusok]]
[[Kategória:Magyar díszlettervezők]]
[[Kategória:Magyar jelmeztervezők]]
[[Kategória:1919-ben született személyek]]
[[Kategória:1919-ben született személyek]]
[[Kategória:1978-ban elhunyt személyek]]
[[Kategória:1978-ban elhunyt személyek]]

A lap 2019. március 23., 14:58-kori változata

Köpeczi Bócz István (Budapest, 1919. november 11. – Budapest, 1978. március 30.) magyar díszlet- és jelmeztervező, festőművész, grafikus, Jászai-díjas (1969).

Életpályája

Az Iparművészeti Iskolán grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Bernáth Aurél, valamint Szőnyi István [1] és Aba Novák Vilmos[2] voltak a mesterei. Ezzel egyidejűleg művészettörténetet is hallgatott az egyetemen. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ig bélyegtervezéssel is foglakozott, ettől kezdve főleg színpadképeket, díszleteket és jelmezeket tervezett. 1951-ben az Úttörő Színháznál dolgozott. 1952-54-ben az Ifjúsági Színház, 1954-56-ban a Petőfi Színház, 1956-tól haláláig pedig a Madách Színház tagja volt.

A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.

Emlékezete

Sírja a Farkasréti temető|Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) [3]

Díjai, elismerései

  • 1941 • A budapesti állatkert plakátpályázatának III. díja
  • 1943 • ENIT, III. díj
  • 1969 • Jászai Mari-díj
  • 1972 • Nemzetközi színpadművészeti kiállítás I. díja, Újvidék (SRB)
  • Az újvidéki III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv triennálé aranyérme

Egyéni kiállítások

  • 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1964, 1969 • Madách Színház előcsarnoka, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1931 • Magyar Újságrajzoló Művészek Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1943 • Magyar művészek olasz tárgyú képei, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1949 • Moszkva (RUS)
  • 1949 • Ipari kiállítás
  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1953 • Békeplakát és az 5 éves terv, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1956 • II. Magyar Plakátkiállítás
  • 1957 • Magyar plakátkiállítás, Berlin (D)
  • 1958 • Sportkarikatúra kiállítás; Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum, Budapest
  • 1960 • Magyar Plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1961 • IV. Magyar plakát kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1965 • Színpadképek, MÉMOSZ, Budapest
  • 1976 • Quadriennálé, Prága (CZ).

Írásai

Szakcikkeket közölt a Színház című lapban, társszerzője volt a diákszínjátszásról (Bp., 1959) című könyvnek.

Színpadtervei

  • Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok,
  • III. Richárd,
  • Minden jó ha a vége jó;
  • Molière: Dandin György;
  • Németh László: A két Bolyai;
  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei;
  • Szomory Dezső: Hermelin.

Források

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

További információk

  • György András: A rohanó ember képtára (Film, Színház, Muzsika, 1961. 49. sz.);
  • Székely András: K. B. I. kiállítása és a színházi képzőművészet (Színház, 1970. 2. sz.);
  • Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).