„Fehér sás” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
DanjanBot (vitalap | szerkesztései)
a Jegyzetek szakasz elhelyezése AWB
36. sor: 36. sor:
==Élőhelye==
==Élőhelye==
Elegyes karszterdők jellemzője. [[Dunántúli-középhegység]], [[Sopron]]: Szárhalmi-erdő, [[Kisalföld]]: [[Szigetköz]], [[Bükk-vidék]], [[Gödöllői-dombvidék]].
Elegyes karszterdők jellemzője. [[Dunántúli-középhegység]], [[Sopron]]: Szárhalmi-erdő, [[Kisalföld]]: [[Szigetköz]], [[Bükk-vidék]], [[Gödöllői-dombvidék]].

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==

A lap 2019. március 19., 15:56-kori változata

Fehér sás
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Csoport: Commelinidae
Rend: Perjevirágúak (Poales)
Család: Palkafélék (Cyperaceae)
Nemzetség: Sás (Carex)
L.
Faj: C. alba
Tudományos név
Carex alba
Scop.
Szinonimák
  • Carex ajanensis Vorosch.
  • Carex alba f. aprica Kük.
  • Carex argentea J.F.Gmel. [Illegitimate]
  • Carex argentea Vill.
  • Carex inclusa Turcz. ex Boott
  • Carex nemorosa Schrank
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér sás témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér sás témájú médiaállományokat és Fehér sás témájú kategóriát.

A fehér sás (Carex alba) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába és a sás (Carex) nemzetségbe tartozó, Magyarországon védett növény.

Elterjedése

Közép- és Kelet-Európában, részben Ázsiában fordul elő. Magyarországon többek közt a Gödöllői-dombság területén él.[1]

Leírása

Kúszó gyöktörzsű, 10–25 centiméter magas tarackos növény. A tarackot barna pikkelyszerű allevelek borítják. Hajtásai ritkásan, sorokban fejlődnek. Szára mereven felálló, tompán háromélű, gyengén érdes vagy sima. Tövén az allevelek sárgásbarnák. A levéllemez max. 1,5 milliméter széles, körülbelül fele olyan hosszú, mint a szár, élénkzöld, serteszerűen begöngyölődött, röviden kihegyezett, érdes. A virágzat 1 porzós és 1-3 termős füzérkéből áll, ezek kissé eltávolodnak egymástól, a porzós füzérkét a termősek gyakran túlnövik. A porzós füzérke 0,5-1,5 centiméter hosszú, szálas-lándzsás. A termős füzérke 0,5–1 centiméter hosszú, szálas, 2-6 ritka virágú, kanyargós tengelyű. Nyele vékony és egyenes, max. 3 cm hosszú. A virágzati murvalevél pelyvaszerű (zöld középérrel), hüvelye legfeljebb 1 centiméter hosszú, barnászöld, felül hártyás. A porzós pelyva lándzsás, tompa, fehér hártyás. A termős pelyva visszás tojásdad, hegyes, rövidebb a tömlőnél, fehér vagy halványbarna, hártyás, zöld középsávval. A tömlő gömbös, elliptikus vagy visszástojásdad, lekerekített-háromélű, 3,5–4 milliméter hosszú, szalmasárga-sötétbarna, fényes, sima, erezett, ülő, többé-kevésbé fokozatosan keskenyedik a vékony-kúpos, ferdén levágott csőrbe. A bibék száma 3. A termés tojásdad, háromélű, érés után majdnem fekete. Április-májusban virágzik.

Élőhelye

Elegyes karszterdők jellemzője. Dunántúli-középhegység, Sopron: Szárhalmi-erdő, Kisalföld: Szigetköz, Bükk-vidék, Gödöllői-dombvidék.

Jegyzetek

  1. Florisztikai adatok a Gˆdˆllıi-dombs·g ter¸letÈrıl I.. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)

Források