„Szemethy Imre” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Kategória:Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai
102. sor: 102. sor:
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]
[[Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Élő személyek]]
[[Kategória:Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai]]

A lap 2019. március 12., 16:42-kori változata

Szemethy Imre
Született1945. február 28. (79 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagrafikus,
pedagógus
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1977)
SablonWikidataSegítség

Szemethy Imre (Budapest, 1945. február 28. –) Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikus. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja (1992). A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Doktori Iskolájában témavezető.

Életútja, munkássága

Felsőfokú tanulmányokat a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (1964-71) folytatott. Mesterei Barcsay Jenő, Ék Sándor és Fónyi Géza voltak. Pályakezdő éveit a Derkovits-ösztöndíj segítette. Az 1970-es években egy sajátosan ironikus, abszurd, szürreális stílust alakított ki a képtérben sűrűn szétszórt fragmentumok, tárgytöredékek segítségével (Szigeti veszedelem, 1973; Szentkuthy Miklós világa, 1975; Európa Minor I-II., 1976; Előjelek, 1985).

Az 1980-as évek végén csökkentette motívumainak számát, ugyanekkor részletgazdagabb előadásmód jellemzi (Noé füle, 1995). Az 1990-es években kifejezésmódja, stílusa egyre absztraktabbá, elvontabbá, fogalmibbá válik. A sokszorosító grafika minden ágában (rézkarc, szitanyomás, linóleummetszet, stb.) otthon van, de figyelemre méltóak finom, pontozásos módszerrel készült tusrajzai is (Csokonai-illusztrációk, 1974; Paravánjelenet, 1979).

Igen foglalkoztatott és kezdeményező könyv- és újságillusztrátor. 1996-ban Banga Ferenccel Képes Próza Tár címmel könyvsorozatot indítottak a magyar kispróza klasszikusainak képes feldolgozására, 1996 és 2002 között 8 kötetük jelent meg, köztük Dugonics András: Szittyiai történetek; Osszián énekei Kazinczy Ferenc fordításában.

A sokszorosító grafika, a könyvillusztráció mellett animációs filmeket is készít, köztük video-animációi: Intermezzo I-II. (1984); Élő piramisok (1987); Erszényes matiné (1990); Front (1997); A-mails (1998); Trisectio (2000); foglalkoztatja a videó- és multimédia-művészet. A Harsányi János Főiskola Művészeti Intézetében képi ábrázolást tanít egyetemi docensi beosztásban.[1]

Kiállításai (válogatás)[2]

Egyéni

  • 1974 • Stúdió Galéria, Budapest
  • 1975 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely
  • 1976 • Forradalmi Múzeum, Szombathely • Helikon Galéria, Budapest
  • 1977 • Magyar Intézet, Varsó
  • 1979 • Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • Magyar Kultúra Háza, Prága
  • 1980 • József Attila Könyvtár, Makó • József Attila Könyvtár, Miskolc
  • 1981 • Collegium Hungaricum, Bécs
  • 1983 • Erzsébetvárosi Kisgaléria, Budapest
  • 1984 • Újpest Galéria, Budapest
  • 1985 • Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém
  • 1987 • Újpest Galéria, Budapest
  • 1993 • Vízivárosi Galéria, Budapest (Gaál Józseffel)
  • 1995 • Vigadó Galéria, Budapest (Almásy Aladárral)
  • 1996 • Várfok 14 Galéria, Budapest
  • 1997 • Csepel Galéria, Budapest • Várfok 14 Galéria, Budapest
  • 1998 • Fehér Galéria, Budapest

Csoportos

  • 1973-1976, 1980 • Stúdió kiállítások, Budapest
  • 1973-1979, 1983-1987 • VII-X., XII-XIV. Országos grafikai biennále, Miskolc
  • 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1978 • Magyar grafika '78, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1979, 1980, 1983 • A makói művésztelep munkakiállítása, Makó
  • 1980 • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest
  • 1982, 1986-1994, 1998 • I., III-VII., IX. Országos Rajzbiennále, Salgótarján
  • 1983 • Mai magyar grafika és rajzművészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1984 • Szürrealista grafika, Óbuda Galéria, Budapest
  • 1995 • Vallomások a vonalról, Magyar Grafikusok Szövetsége kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest
  • 2009 • Anno 1968, Művésztelepi Galéria (Ferenczy Múzeum), Szentendre • Gigantprint - Fürjesi Csaba, Pató Károly, Sánta László, Szemethy Imre, Szepessy Béla, Szőcs Géza - a Cered-Salgótarján Nemzetközi Művésztelep kiállítása, Duna Galéria, Budapest

Albumaiból[3]

  • 15 handpulled lithographs : (etchings) / Imre Szemethy. Budapest : Hungarian National Gallery : Central Bank of Exchange and Credit LTD., 1984. [4] p., 15 t. fol. : rézkarc, barna-drapp ; 43x32 cm
  • Pest-budai históriák / Szemethy Imre 12 eredeti rézkarcával ; A tört. Don Péter válogatta, [albumterv] Fellegvári Tibor. Budapest : Auktor könyvkiadó, 1998. [1, [12], [12] t. fol. : rézkarc, barna-fehér ; 42x34 cm

Illusztrált könyveiből

  • Vizek, halak, emberek / Vigh József ; ill. Szemethy Imre. Budapest : Natura, 1974. 332 p.
  • Holt lelkek / Nyikolaj Vasziljevics Gogol ; ford. Devecseriné Guthi Erzsébet ; ill. Szemethy Imre. Budapest : M. Helikon : Európa, 1974. 430 p.
  • Kreutzer-szonáta / Lev Tolsztoj ; fordította Németh László / illusztrálta Szemethy Imre. Budapest : M. Helikon, 1978. 117 p.
  • A megbabonázott puding : Ír tündérmesék és babonák / W. B. Yeats gyűjtése nyomán vál. és ford. Rakovszky Zsuzsa / [az illusztrációkat Szemethy Imre készítette]. Budapest : Helikon, 1983. Nyomda: Gyomaendrőd : Kner. 196 p., 8 t. fol. : ill., színes.
  • Animus regis : Mátyás király a kortársak szemével / [vál., utószó Komlóssy Gyöngyi] ; [ill. Banga Ferenc, Szemethy Imre]. Budapest : Petőfi Irodalmi Múzeum, 2008. 199 p. ill., színes.

Díjak, elismerések

Források

  1. Harsányi János Főiskola Művészeti Intézete, 2010[halott link]
  2. Listák www.artportal.hu nyomán
  3. Könyvlisták az OSZK elektronikus katalógusa nyomán.

Kapcsolódó információk

  • 6. Országos Rajzbiennále : Schmal Károly kamarakiállítása, Szemethy Imre kamarakiállítása : Salgótarján, 1992. szept. 26-nov. 21., Nógrádi Történeti Múzeum / [fotó: Buda László]. Salgótarján : Nógrádi Történeti Múzeum, 1992. 170 p. ill.