„Purgly Emil” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Források: Kategória hozzáadása
102. sor: 102. sor:


[[Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei]]
[[Kategória:Magyarország földművelésügyi miniszterei]]
[[Kategória:Battonyaiak]]
[[Kategória:Csanád vármegye főispánjai]]
[[Kategória:Csanád vármegye főispánjai]]
[[Kategória:1880-ban született személyek]]
[[Kategória:1880-ban született személyek]]

A lap 2019. március 10., 01:37-kori változata

Purgly Emil
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő
1932. február 4. – október 1.
ElődIvády Béla
UtódKállay Miklós

Született1880. február 19.
Battonya
Elhunyt1964. május 13. (84 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető

Foglalkozáspolitikus
IskoláiSZE Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar
Vallásevangélikus kereszténység
A Wikimédia Commons tartalmaz Purgly Emil témájú médiaállományokat.

Vitéz jószáshelyi Purgly Emil Lajos Károly Benedek (Tompapuszta, 1880. február 19.Budapest, 1964. május 13.) földbirtokos, politikus, főispán, miniszter, Purgly Magdolna kormányzóné unokatestvére.

Élete

Evangélikus, kisnemesi, földbirtokos családba született Purgly Lajos és Constantiny Berta ifjabbik gyermekeként. A Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémia növendéke volt, oklevelet is szerzett, majd a fővárosban jogi tanulmányokat folytatott. Nem sokkal később már Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye életébe is bekapcsolódott. Az első világháborúban a szerb és az olasz fronton szolgált. Tagja lett Csanád vármegye törvényhatósági bizottságának, 1922-ben előbb Csanád és Arad vármegye, majd 1923-tól Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye főispánjává nevezték ki, e tisztét több mint 8 évig viselte. 1925-ben a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara elnöki székébe került. E minőségében jelentős lépéseket tett a szikes talaj javítása, a lecsapolás és a tanyák ügyében. 1932-ben Károlyi Gyula kormányában az Egységes Párt színeiben a földművelésügyi tárcát vezette. Miniszterként jelentős kedvezményeket adott a mezőgazdaságnak és az őstermelőknek. Bevezette a gabonajegyet, csökkentette, sőt részben el is engedte a földadót, csökkentette továbbá a közmunkaváltságot is, de egyéb adókedvezményeket is bevezetett. A terményexport előmozdítása érdekében tárgyalásokat folytatott Ausztriával és Németországgal is. Az Országos Mezőgazdasági Kamara küldötteként 1929 és 1944 között a Felsőház tagja.

Tevékenységeinek elismeréséül Horthy Miklós 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkeresztet a csillaggal adta neki, majd 1932-ben az I. osztályú Magyar Érdemkeresztet is elnyerte. Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjává és a Csanád-Csongrádi evangélikus esperesség világi felügyelőjévé is kinevezte a kormányzó.

Családja

1903-ban feleségül vette dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Ignác államtitkár és csengeri Háczky Ilona leányát, dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Máriát (18811962), négy gyermekük született:

  • Emília Ludovika Benediktina (1904–1959); első férje: szentmiklósi Szentmiklóssy Andor (1893–1944); második férje: gróf Hessenstein Sándor (1905–?); harmadik férje: Markó Dezső
  • Mária Georgina Benediktina (1905–1989); férje: nagysarlói Magyary-Kossa Péter (1888–1989)
  • Lajos János József Benedek (1906–1983); neje: velikei és bessenyői Skublics Lívia (1918–1997)
  • János (1909–?); neje: lázi és berniczei báró Ghillány Theodóra (1919–?)

Források

Elődje:
Ivády Béla
Magyarország földművelésügyi minisztere
1932. február 4.október 1.
Utódja:
Kállay Miklós