„Sőtér István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 22. sor: | 22. sor: | ||
|PORT.hu= |
|PORT.hu= |
||
}} |
}} |
||
'''Sőtér István''' ([[Szeged]], [[1913]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[október 7.]]) [[Kossuth-díj]]as író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, [[Jász Veronika]] grafikus-iparművész. |
'''Sőtér István''' ([[Szeged]], [[1913]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[október 7.]]) [[Kossuth-díj]]as író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, [[Jász Veronika]] grafikus-iparművész volt. |
||
==Életpályája== |
== Életpályája == |
||
Apja, nagybátyja az |
Apja, nagybátyja az [[első világháború]]ban meghalt, anyja és nagyanyja nevelte. Középiskoláit a [[Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)|szegedi piarista gimnáziumban]] végezte. 1931–1935 között a budapesti [[Eötvös József Collegium|Eötvös Collegium]] tagja, francia–magyar–német szakon. 1935–36-ban a [[párizs]]i [[École Normale Supérieure]] ösztöndíjasa, 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt. 1936-1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jétől]] a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, [[1947]]. [[június 1.|június 1-jétől]] pedig vezetője. 1948–1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az [[1960-as évek]] végéig az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] tanszékvezető egyetemi tanára, 1953–1956, 1963–1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszterhelyettesként dolgozott. 1957–1983 között, nyugállományba vonulásáig az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt, ehhez kapcsolódóan az 1974-ben indított [[Literatura (folyóirat, 1974–)|Literatura]] című irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként (1974–1985) is működött. 1960–1969 között a [[Magyar PEN Club]] elnöke, 1970–1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a [[Sorbonne]] tiszteletbeli doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949–1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a [[Válasz]]ban, [[esszé]]istaként a [[Magyar Szemle|Magyar Szemlében]] és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját, 1947-ben. A Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a [[Veszprémi Petőfi Színház]] vitte színre [[1985]]. [[március 22.|március 22-én]]. Fordította [[Ernest Hemingway|Hemingway]], [[Emily Brontë]], [[Graham Greene (író)|Graham Greene]], [[Thyde Monnier]] regényeit. |
||
==Művei== |
== Művei == |
||
* ''A XVII. századi francia rhetorikák stílus-szemlélete''; Dunántúl Ny., Bp., 1936 |
* ''A XVII. századi francia rhetorikák stílus-szemlélete''; Dunántúl Ny., Bp., 1936 |
||
* ''La doctrine stylistique des rhétoriques du XVIIe siècle''; Eggenberger, Bp., 1937 (''Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest'') |
* ''La doctrine stylistique des rhétoriques du XVIIe siècle''; Eggenberger, Bp., 1937 (''Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest'') |
||
| 54. sor: | 54. sor: | ||
* Édenkert (elbeszélés, 1960) |
* Édenkert (elbeszélés, 1960) |
||
* Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987) |
* Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987) |
||
* [[A magyar irodalom története (Sőtér)|A magyar irodalom története |
* [[A magyar irodalom története (Sőtér)|A magyar irodalom története I–VI.]] 1964–1966 |
||
* Álom a történelemről. [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] és Az ember tragédiája (1965) |
* Álom a történelemről. [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] és Az ember tragédiája (1965) |
||
* Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966) |
* Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966) |
||
| 74. sor: | 74. sor: | ||
* ''Világos után. Nemzet és haladás: Aranytól Madáchig''; Szépirodalmi, Bp., 1987 ''(Sőtér István művei)'' |
* ''Világos után. Nemzet és haladás: Aranytól Madáchig''; Szépirodalmi, Bp., 1987 ''(Sőtér István művei)'' |
||
* ''Bárányt szoptató Oroszlán. Regény''; Szépirodalmi, Bp., 1988 |
* ''Bárányt szoptató Oroszlán. Regény''; Szépirodalmi, Bp., 1988 |
||
* A magyar irodalom története |
* A magyar irodalom története 1945–1975 (ún. „SÓSKA” mint szerkesztő) 1981–1988 |
||
==Műfordításai== |
== Műfordításai == |
||
*{{CitLib|aut=[[Emily Brontë]] |tit=Üvöltő szelek |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1940}} |
*{{CitLib|aut=[[Emily Brontë]] |tit=Üvöltő szelek |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1940}} |
||
*{{CitLib|aut=[[Graham Greene (író)|Graham Greene]] |tit=Hatalom és dicsőség |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1941}} |
*{{CitLib|aut=[[Graham Greene (író)|Graham Greene]] |tit=Hatalom és dicsőség |loc=Budapest |red=Athenaeum |ann=1941}} |
||
| 85. sor: | 85. sor: | ||
*{{CitLib|aut=[[William Makepeace Thackeray|W. M. Thackeray]] |tit=Hiúság vására |loc=Budapest |red=Szépirodalmi |ann=1950}} |
*{{CitLib|aut=[[William Makepeace Thackeray|W. M. Thackeray]] |tit=Hiúság vására |loc=Budapest |red=Szépirodalmi |ann=1950}} |
||
==Díjai, kitüntetései== |
== Díjai, kitüntetései == |
||
* Magyar Köztársasági Érdemrend (1948) |
* Magyar Köztársasági Érdemrend (1948) |
||
* [[Kossuth-díj]] (1954) |
* [[Kossuth-díj]] (1954) |
||
* Munka Érdemrend arany fokozata (1963) |
* Munka Érdemrend arany fokozata (1963) |
||
* |
* Az Ordre des Arts et Lettres tiszti fokozata (1974) |
||
* A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983) |
* A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983) |
||
* [[József Attila-díj]] (1985) |
* [[József Attila-díj]] (1985) |
||
| 96. sor: | 96. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
==Források== |
== Források == |
||
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek {{ISBN|963-8607-10-6}} |
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek {{ISBN|963-8607-10-6}} |
||
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 {{ISBN|9-638157-91-7}} |
* Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 {{ISBN|9-638157-91-7}} |
||
A lap 2019. március 7., 21:53-kori változata
| Sőtér István | |
 | |
| Az 1977-es Körkép antológiában megjelent portréja | |
| Született | Sőtér István 1913. június 1. Szeged |
| Elhunyt | 1988. október 7. (75 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar[1] |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Jász Veronika |
| Foglalkozása | író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1954) József Attila-díj (1985) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (10/2-1-75)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sőtér István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sőtér István (Szeged, 1913. június 1. – Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár. Felesége, Jász Veronika grafikus-iparművész volt.
Életpályája
Apja, nagybátyja az első világháborúban meghalt, anyja és nagyanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931–1935 között a budapesti Eötvös Collegium tagja, francia–magyar–német szakon. 1935–36-ban a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasa, 1936-ban az Eötvös Collegium francia előadója és könyvtárosa volt. 1936-1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől pedig vezetője. 1948–1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953–1956, 1963–1966 között rektora volt. 1956-ban oktatásügyi-miniszterhelyettesként dolgozott. 1957–1983 között, nyugállományba vonulásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója volt, ehhez kapcsolódóan az 1974-ben indított Literatura című irodalomelméleti folyóirat első szerkesztőjeként (1974–1985) is működött. 1960–1969 között a Magyar PEN Club elnöke, 1970–1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonne tiszteletbeli doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949–1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját, 1947-ben. A Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.
Művei
- A XVII. századi francia rhetorikák stílus-szemlélete; Dunántúl Ny., Bp., 1936
- La doctrine stylistique des rhétoriques du XVIIe siècle; Eggenberger, Bp., 1937 (Bibliothèque de l'Institut Français à l'Université de Budapest)
- Fellegjárás (regény, 1939, 1977)
- Francia szellem a régi Magyarországon (tanulmány, 1940)
- Kelet és nyugat határán (Kodolányi Jánossal és Várkonyi Nándorral, 1941)
- Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
- Jókai Mór (1941)
- A templomrabló (regény, 1943)
- L'esprit français en Hongrie; Officina, Bp., 1944 (Officina Hungarica)
- Két iskola (esszé, 1944)
- A kísértet (regény, 1945)
- Magyar-francia kapcsolatok (monográfia, 1946)
- Játék és valóság (esszék, 1946)
- Budai átkelés (elbeszélés, 1946)
- Bűnbeesés (regény, 1947)
- Hídszakadás (regény, 1948)
- Négy nemzedék (antológia, 1948)
- Sötétkamra (elbeszélés, 1948)
- Egy özvegyasszony élete (elbeszélés, 1951)
- A szegedi textilkombinát (elbeszélés, 1951)
- Eötvös József (tanulmány, 1951, monográfia, 1953)
- Romantika és realizmus (válogatott tanulmányok, 1956)
- Világtájak (tanulmány, 1957)
- Madártávlat (útirajzok, 1959)
- Édenkert (elbeszélés, 1960)
- Nemzet és haladás. Irodalmunk Világos után (monográfia, 1963; 2. kiadás: Világos után, 1987)
- A magyar irodalom története I–VI. 1964–1966
- Álom a történelemről. Madách Imre és Az ember tragédiája (1965)
- Tisztuló tükrök. A magyar irodalom a két világháború között (tanulmány, 1966)
- Eötvös József; Akadémiai, Bp., 1967
- Vacsora Carmelben (útinapló, 1968)
- Az ember és műve (tanulmány, 1971)
- Az elveszett bárány (regény, 1974)
- A sas és a serleg. Akadémiai arcképek (tanulmány, 1975)
- Bakator (összegyűjtött kisregények, elbeszélések és drámák, 1975)
- Werthertől Szilveszterig (tanulmány, 1976)
- Évgyűrűk (visszaemlékezés, 1976)
- Tiszta Emma (elbeszélés, 1978)
- Budai Oroszlán (regény, 1978)
- Félkör. Tanulmányok a XIX. századról; Szépirodalmi, Bp., 1979
- Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról; Szépirodalmi, Bp., 1980
- Komoly ének; Szépirodalmi, Bp., 1984 (Sőtér István művei)
- A templomrabló. Júdás; Szépirodalmi, Bp., 1985 (Sőtér István művei)
- Szeged könyve [minikönyv]; szerk. Péter László; Szegedi Nyomda, Szeged, 1986
- Világos után. Nemzet és haladás: Aranytól Madáchig; Szépirodalmi, Bp., 1987 (Sőtér István művei)
- Bárányt szoptató Oroszlán. Regény; Szépirodalmi, Bp., 1988
- A magyar irodalom története 1945–1975 (ún. „SÓSKA” mint szerkesztő) 1981–1988
Műfordításai
- Emily Brontë: Üvöltő szelek. Budapest: Athenaeum. 1940.
- Graham Greene: Hatalom és dicsőség. Budapest: Athenaeum. 1941.
- Charles Dickens: Nehéz idők. Budapest: Franklin. 1942.
- Ernest Hemingway: Akiért a harang szól. Budapest: Révai. 1945.
- Pearl S. Buck: Sárkányivadék. Budapest: Palladis. 1946.
- Thornton Wilder: Sorsom az ég. Budapest: Élet. 1947.
- W. M. Thackeray: Hiúság vására. Budapest: Szépirodalmi. 1950.
Díjai, kitüntetései
- Magyar Köztársasági Érdemrend (1948)
- Kossuth-díj (1954)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1963)
- Az Ordre des Arts et Lettres tiszti fokozata (1974)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1983)
- József Attila-díj (1985)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Ferenczi László: Sőtér István; Akadémiai, Bp., 1979 (Kortársaink)
- Sőtér István irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia; összeáll. Csiszár Jolán; II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1988
