„Munkanélküliség” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
4 291 bájt hozzáadva ,  10 hónappal ezelőtt
Visszavontam 195.199.193.179 (vita) szerkesztését (oldid: 21049903)
(xd)
(Visszavontam 195.199.193.179 (vita) szerkesztését (oldid: 21049903))
Címke: Visszavonás
{{nincs forrás}}
Xd
'''Munkanélkülinek''' (állástalannak) hívunk minden olyan személyt, aki egy adott időpontban képes és akar is dolgozni, mégsem talál munkát. A [[közgazdaságtan]] megfogalmazása szerint a munkanélküliek és a foglalkoztatottak, vagyis a [[munkaerőpiac|munkaerő piacán]] jelen lévők együttesen alkotják a ''munkaerő-állományt.'' A ''munkanélküliségi ráta'' nem más, mint a munkanélküliek számának és a munkaerő-állománynak a hányadosa, százalékos formában kifejezve.
 
Különbséget kell tennünk a ''regisztrált'' és a ''nem regisztrált'' munkanélküliek között. Előbbiek az illetékes állami hatóságnál – [[Magyarország]]on a lakóhelyükhöz tartozó [[munkaügyi hivatal]]nál – bejelentkezve, egyrészt az [[állam]] számára is figyelemmel kísérhetőek, másrészt jogosultak az úgynevezett munkanélküli-ellátás(ok) igénybevételére. Utóbbiak ezzel szemben nem regisztráltatják magukat sehol, így támogatást sem vehetnek igénybe és számuk sem határozható meg pontosan.
 
A munkanélküliség mind az állástalan személy, mind pedig az egész [[Gazdasági rendszer|gazdaság]] és a [[társadalom]] szempontjából súlyos probléma, ami ellen küzdeni kell, piaci és állami eszközökkel egyaránt.
[https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_alapt%C3%B6rv%C3%A9nye Magyarország Alaptörvényének] XII. cikk rögzíti hogy:
''„(2) Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.”'' Továbbá a XVIII. cikkben az áll, hogy:
''„(2) Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.”''
Valamint a XIX. cikk szerint: ''„(1)Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson. Anyaság, betegség, rokkantság, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.”''
 
== A munkanélküliség gazdasági okai ==
 
A közgazdászok túlnyomó többsége egyetért abban, hogy piacgazdasági rendszerekben a munkanélküliség bizonyos mértéke természetesnek mondható. Számos ember dönt úgy önszántából, hogy állást változtat – ezek a személyek néhány hétre vagy hónapra munkanélkülivé válhatnak, de létbiztonságukat ez a rövid állapot nem veszélyezteti. Ugyanez az úgynevezett ''súrlódásos'' (frictional) ''munkanélküliség'' érintheti a szakképzésből éppen kikerült fiatalokat is. Másrészt, a gazdaságban megfigyelhető strukturális átalakulások (például a fejlett országokban a [[mezőgazdaság]] visszaszorulása, ugyanakkor egyes [[Harmadlagos szektor|szolgáltatások]] – [[informatika]], [[távközlés]] stb. – gyors fejlődése) is eredményeznek kisebb-nagyobb munkanélküliséget, ami egészen addig fennmarad, amíg a leépülő területekről elbocsátottakat át nem képzik, és nem alkalmazzák máshol ''(strukturális munkanélküliség).'' A „természetes munkanélküliségi rátát” a közgazdászok többnyire 5 és 6% közé helyezik.
 
A természetestől eltérő munkanélküliségi ráta, a [[mikroökonómia]] logikájából kiindulva, akkor lép fel, ha a munkaerő [[kereslet]]e nem egyezik meg a [[kínálat]]ával. Hosszú távon ennek a különbségnek a bérek igazodása, az átképzések stb. révén elméletileg ki kell egyenlítődnie; rövid távon azonban súlyos gazdasági és társadalmi problémákat eredményezhet.
 
Általában elmondható, hogy a munkanélküliség úgy egy-egy szektorban, mint az egész nemzetgazdaságban a gazdaság növekedésével fordított arányban változik: a [[GDP]] növekedése csökkenti, a recesszió (visszaesés) pedig növeli az állástalanok számát. [[Arthur Melvin Okun|Arthur Okun]] amerikai közgazdász ezt a tapasztalati tényt [[modell (tudomány)|modellformába]] öntötte. Véleménye szerint a GDP-nek a potenciális GDP-től (attól a GDP-től, ami akkor állna fenn, ha a gazdaságban nem lennének ingadozások) való 3%-os eltérése 1%-os, ellentétes irányú elmozdulást okoz a munkanélküliségi rátában.
 
== A munkanélküli ==

Navigációs menü