„Lenin egy gomba” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
11. sor: 11. sor:


Kurjohin egy interjúban elmondta:<ref>https://www.skeptik.net/prikol/lenin_gr.htm</ref> a tévétréfára ihletet egy összeesküvés-elméletre épülő televíziós adásból nyert. Ebben a készítők azt bizonygatták, hogy Szergej Jeszenyin költő 1925-ben nem öngyilkos lett, hanem megölték. "Bizonyítékképp" pedig a temetésén készült fotókat mutatták, a hangalámondás pedig ilyesmit sulykolt: "Látják? Ez az ember nem abba az irányba néz, ahová a többiek! Ebből az következik, hogy Jeszenyint megölték..." Kurjohin levonta a végkövetkeztetést: ezzel a "módszerrel" bármiről bármit be lehet bizonyítani, s a felkészületlen médiafogyasztóval bármit el lehet hitetni. Ennek nyomán született meg a ''Lenin – egy gomba''.
Kurjohin egy interjúban elmondta:<ref>https://www.skeptik.net/prikol/lenin_gr.htm</ref> a tévétréfára ihletet egy összeesküvés-elméletre épülő televíziós adásból nyert. Ebben a készítők azt bizonygatták, hogy Szergej Jeszenyin költő 1925-ben nem öngyilkos lett, hanem megölték. "Bizonyítékképp" pedig a temetésén készült fotókat mutatták, a hangalámondás pedig ilyesmit sulykolt: "Látják? Ez az ember nem abba az irányba néz, ahová a többiek! Ebből az következik, hogy Jeszenyint megölték..." Kurjohin levonta a végkövetkeztetést: ezzel a "módszerrel" bármiről bármit be lehet bizonyítani, s a felkészületlen médiafogyasztóval bármit el lehet hitetni. Ennek nyomán született meg a ''Lenin – egy gomba''.

A témát búvárlók szerint az ötlet előképe lehetett Szolzsenyicin ''Vörös kerék'' (''Krasznoje koleszo'') c. regényfolyama, amely pont 1991 táján kezdett megjelenni a Szovjetunióban. Ennek egyik epizódjában hasonlítja az író Lenint gombához.<ref>Dmitrij Galkovszkij [http://www.ng.ru/ng_exlibris/2004-04-29/3_grib.html 2004-es cikke]</ref>


==Koncepciója==
==Koncepciója==

A lap 2019. február 26., 21:51-kori változata

Lenin egy gomba
1991-es szovjet televíziós műsor
Műfajáldokumentumfilm
Gyártás
Ország Szovjetunió
Nyelvorosz
Forgalmazás
Bemutató1991. május 1.
SablonWikidataSegítség

A Lenin egy gomba! (Lenyin – grib!, oroszul: Ленин – гриб!) 1991-es orosz nyelvű szovjet televíziós műsor, Szergej Kurjohin[1] (1954-1996) és Szergej Solohov[2] (1958-) áldokumentumfilmje, egy médiahoax.

A közel egyórás produkció Vlagyimir Iljics Lenin életét, az 1917-es Nagy Októberi Szocialista Forradalomban betöltött szerepét parodizálja. Alapvető célkitűzése bebizonyítani: egyfelől a bolsevik forradalom vezére és teoretikusa hallucinogén "varázsgombákon" élt, s az 1917-es kaotikus események egyfajta pszichedelikus mozgalomnak foghatóak föl. Másfelől pedig annyit evett a szerből, hogy a tudattágítás eredményeképp végül maga is gombává lett...

Becslések szerint első alkalommal mintegy 11-12 millió ember látta. A jól fölépített adásmenet évtizedes szovjet politikai bálványokat fricskáz, az áltudományos gondolatmenet egyszersmind a tömegmédia (televíziózás) közvéleményre kifejtett hatását is kifigurázza. Többek szerint a tévés produkció jelentette szimbolikusan is a peresztrojka győzelmét, az igazi szabadság eljövetelét (közéleti tabudöngetés), ami nemsokára meghozta a Szovjetunió szétesését is.

Létrejötte

A nem sokkal korábban fölvett anyagot[3] 1991. május 17-én adták le a leningrádi tévében. Egy másik nézet szerint már 1991 januárjában sugározták a Szovjetunióban: az eltérés oka lehet, hogy a Lenyin – gribnek kétféle változata ismert (egy 32 perces és egy 60 perces). A Kurjohin rendezte műsor premierére az Ötödik kerék (Pjatoje koleszo) tévéadás keretében került sor, és óriási visszhangot kapott. (A városi legenda[4] szerint másnap idős bolsevikok küldöttsége követelt magyarázatot az illetékes leningrádi pártszervnél: valóban gombává lett-é Lenin? Az egyszavas "Nem." válasz nem elégítette ki őket, így a párttitkár hosszabban is kifejtette: "Nem, mert az emlősök nem lehetnek növények!" Ez a válasz magukat az alkotókat is sokkolta...)[5]

Kurjohin egy interjúban elmondta:[6] a tévétréfára ihletet egy összeesküvés-elméletre épülő televíziós adásból nyert. Ebben a készítők azt bizonygatták, hogy Szergej Jeszenyin költő 1925-ben nem öngyilkos lett, hanem megölték. "Bizonyítékképp" pedig a temetésén készült fotókat mutatták, a hangalámondás pedig ilyesmit sulykolt: "Látják? Ez az ember nem abba az irányba néz, ahová a többiek! Ebből az következik, hogy Jeszenyint megölték..." Kurjohin levonta a végkövetkeztetést: ezzel a "módszerrel" bármiről bármit be lehet bizonyítani, s a felkészületlen médiafogyasztóval bármit el lehet hitetni. Ennek nyomán született meg a Lenin – egy gomba.

A témát búvárlók szerint az ötlet előképe lehetett Szolzsenyicin Vörös kerék (Krasznoje koleszo) c. regényfolyama, amely pont 1991 táján kezdett megjelenni a Szovjetunióban. Ennek egyik epizódjában hasonlítja az író Lenint gombához.[7]

Koncepciója

A kis költségvetéssel készült produkcióról az elején megtudjuk, hogy egy új televíziós műsorsorozat első darabja: a Szenzációk és hipotézisek úgymond közismert jelenségeket jár körül új szemszögből, titkokat tár fel.

Az ál-dokumentumfilm valójában egyfajta abszurd hoax, amelynek főbb állításai: a) az 1917-es bolsevik forradalom fő oka Lenin hallucinogén gombák iránti vonzalmában keresendő, b) a túlzott gombafogyasztás oda vezetett, hogy idővel Lenin maga is gombává alakult, c) mindezt eddig eltitkolták a nép elől, d) a jelenség és okozati láncolata "nyilvánvaló", csak a megfelelő bizonyítékokat kell felsorakoztatni.

A két főszereplő többször többnyire komoly képpel adja elő a tömény sületlenségeket. Néhányszor azonban elnevetik magukat az adásmenetben, ezzel is hiteltelenítve az általuk elmondottakat, ám enélkül is "kilóg a lóláb". A műsor állításai alapjáraton is nehezen elfogadhatóak, ám annak idején, 1991-ben sokan komolyan vették... Ennek oka, hogy az 1985-ben indult peresztrojka dacára a Szovjetunió médiája meglehetősen központosított volt, s a közönség túlnyomó többsége évtizedeken át ahhoz szokott, hogy amit a hivatalosság közzétesz, azt feltétel nélkül el kell fogadni (vö. "de hiszen az újság is megírta!").

Tartalma

A nagy leleplezés központi figurája Kurjohin, aki saját nevén szerepel, mint ismert politikai aktivista és filmszínész. A beszélgetés során hangsúlyozza: nagy tisztelője az 1917-es forradalomnak, Lenin rajongója, és ezért is kezdett el foglalkozni a témával, nemrég tért vissza Mexikóból. Az általa elővezetett újonnan feltárt tudományos eredmények egy meghökkentő, ám összességében hihető elmélethez vezettek. Amely hipotézis a bizonyítékok fényében megállja ugyan a helyét, de természetesen szívesen vesz bármely kritikát, hátha más is szolgál új tényekkel, melyek tovább árnyalják a képet.

Kurjohin a komoly és megalapozott kutató szerepében lép fel, Solohov pedig az érdeklődő riportert alakítja, aki rendre alákérdez interjúalanyának. A tudományos hihetőség kedvéért az interjú helyszíne egy könyvekkel zsúfolt szoba, a témában nyilatkozó szakértő beszédét kéretlen telefoncsörgések szakítják meg, amelyeket azonnal leszerel, mert semmi sem lehet fontosabb az igazság feltárásánál, a riporter időközben szemüveget vesz föl (a komolyságot, olvasottságot sugallandó) stb. A konkrét politikai események taglalásán túl a szovjet forradalom szimbolikájára is kitérnek, a munkás-paraszt szövetséget jelképező sarló és kalapácsra (ezek többek közt a szovjet címerben is helyet kaptak). Állításuk szerint Vera Muhina 1936-os, gigantikus méretű szobra, a Munkás és kolhozparasztnő[8] eredeti koncepciója is más alapokra épült. A megvalósult változatban a munkás kezében pörölyt tart, a kolhoznyica pedig sarlót – a két tárgy eredetileg gomba és kés lett volna, amellyel az erdőjáró gombászok a gombák begyűjtésekor átvágják annak tönkjét. A szimbolika egyértelmű...

A két "oknyomozó" azt bizonygatja, hogy Vlagyimir Iljics – az utóbb Carlos Castaneda nyomán szélesebb körben is megismert – pszichotróp gombák fogyasztása révén robbantotta ki a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. Elég megnézni a régmúlt korok mexikói indián kultúráinak fennmaradt művészi emlékeit. Az ott freskókon ábrázolt mozgalmasság – amely a transzba esett indiánok (vö. pszichedelikus sámánizmus) tömeges ábrázolásában érhető tetten – kísértetiesen emlékeztet az 1917-es szentpétervári események kaotikusságára. Mindkét jelenség alapvető jellemzője, hogy primitív fegyverekkel felszerelt, vezetőik ellen lázadó dühödt tömeget ábrázol, s így a mexikói freskók nyilvánvaló analógiául szolgálnak az 1917-es oroszországi eseményeknek. Amerikai akusztikai kutatásokra hivatkozva közli: a gomba ugyanolyan hangokat ad ki, mint a rádióhullámok, tehát a gomba valójában rádióhullám (és így persze Lenin is az)! A Korán is szóba kerül, amely a zsidóknak éppenséggel szombaton engedélyezi a gombák fogyasztását – ugye, milyen érdekes? És így tovább...

A koncepció alátámasztására rengeteg "bizonyítékot" vonultatnak föl, kezdve a Leninre vonatkozó kitalált életrajzi vonatkozásoktól és (hangalámondással) manipulált archív filmfelvételektől, ill. a Lenin környezetében felbukkanó figurák "átszabásától", holmi "hiteles szakértők" megszólaltatásán át célzatosan bevágott játékfilm-részletekig és gombás ételek emlegetéséig. Külön kiemelve hogy a Lenin mozgalmi álnév, a 'lenyin' orosz hangsor visszafelé olvasva 'ninyel', ami egy ízletes francia gombás előétel neve etc. (Ami nem igaz, viszont a Ninyel egy a szovjet időkben létező női keresztnév volt, ami valóban a Lenin névalak visszafelé olvasásán alapult. Idővel számos hölgy megváltoztatta effajta keresztnevét, legtöbbnyire Nellyre.) Ezenfelül fontos tudnivaló, hogy a gombák maguk is bírnak személyiséggel, akárcsak az ember, ám a világforradalom vezére olyan sok gombát (többek közt légyölő galócát) evett, hogy a gomba személyisége kiszorította belőle az emberit. Így Lenin minden tekintetben "meggombásodott".

Az adás mondhatni csúcspontja, midőn Kurjohin egy szemléltető rajz segítségével bebizonyítja: a bolsevik vezérhez köthető egyik legismertebb toposz sem más, mint az "elgombásodó Lenin" figurájának soron következő állomása. A "Lenin egy páncélautó tetejéről beszédet intéz a forradalmi tömeghez" alapos elemzés után feltárja valódi jelentését: a speciális harci jármű alakjának oldalmetszete megtévesztésig úgy néz ki, mint a gombák föld alatti tenyészteste – ámde ez még nem fedi le az egész élőlényt, mert valami még hiányzik. A talaj fölötti termőtest! Ami maga Lenin. Tehát ha a páncélautó (földalatti tenyésztest) tetejére helyezzük a termőtestet (Lenin), megkapjuk egy gomba (konkrétabban: légyölő galóca, "muhomor") teljességét!

A két főszereplő (Kurjohin és Solohov) a mindvégig szellemes és hihetőnek beállított groteszk átverés-láncolat szófolyamát interjúkkal, filmbejátszásokkal, fotók bemutatásával tarkítják. A "szenzációs tényeket" magától értetődőnek veszik, "cáfolhatatlan bizonyítékokkal" (filmbejátszások, Lenin írásaiból vett idézetek, fehérköpenyes "tudós" által elővezetett valótlanságok stb.) támasztják alá. Slusszpoén gyanánt pedig maga Lenin is feltűnik egy rövid snitt erejéig: az őt alakító színész – háttérben légyölő galócákkal... – arról nyilatkozik, hogy "Szeretem begyűjteni a gombákat, szeretem pucolni őket, szeretem elkészíteni őket és szeretem megenni!"

Utóélete

A televíziós adás hamarost kultikus státuszba emelkedett, a "Lenin egy gomba!" kitétel jóformán egész Oroszországban ismert lett. Az internetes korban pedig sorra jelennek meg mémek a témában (Lenin és bármiféle gomba-motívum kreatív kapcsolata, lásd pl. az orosz mémpédiát).[9]

Idővel saját honlapot is kapott[10] (a kezdőképen Lenin-szobrok előterében látható, különálló betűkből összemontázsolt felirat jelentése: "Lenin nem vezér, hanem egy gomba").

A Lenyin – grib c. dalt (Jaroszlav Mandrika szerzeménye, 2012-es felvétel) is a tévéműsor ihlette.[11]

Jegyzetek


Források

További információk