„KDE” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
részben aktualizálás, részben helyesírás javítás, szöveg átfogalmazás (pl.: Célok fejezetnél javítottam a kissé reklámszerű megfogalmazáson és könnyebben értelmezhető formába is hoztam. 'Idővonal' (elem nélküli) fejezet eltávolítása a jobb átláthatóságért. 'Kiadási ciklusok és verziószámok' fejezet -> 'Verziótörténet' és táblázat lett (a ciklusidőt eddig sem jelezte, így a fejezet címe félrevezető volt). Még további frissítésre/bővítésre szorul, ezért az erre vonatkozó sablont meghagytam...
14. sor: 14. sor:
}}
}}


A '''KDE''' (Eredetileg '''Kool Desktop Environment''', majd '''K Desktop Environment''', később '''KDE Software Compilation''') egy [[grafikus felhasználói felület]] Unix-szerű [[operációs rendszer]]ekhez. A [[GNOME]] mellett a legnagyobb tudású nyílt forráskódú grafikus felhasználói felület. Számos [[Linux-disztribúció]] [[alapértelmezett]] felülete. A projekt célja, hogy az asztali felhasználók számára egy alapvető funkciókat és alkalmazásokat tartalmazó grafikus felületet készítsen, valamint, hogy a fejlesztők számára eszközöket és dokumentációkat tartalmazzon a további alkalmazások megírásához. A KDE projekt számos KDE technológiára alapuló alkalmazást tartalmaz, ilyenek például a [[KOffice]], [[KDevelop]], [[Amarok (szoftver)|Amarok]], és a [[K3b]]. A KDE-t a Qt eszközkészlet felhasználásával írták. Az eszközkészlet [[GPL]] verziója csak [[X11]] platformra volt elérhető, de a Qt 4 megjelenésével elérhetővé váltak [[LGPL]] verziók minden platformra. Ez tette lehetővé, hogy a Qt 4-alapú KDE 4-et [[Windows|Microsoft Windows]]ra és [[Mac OS X]]-re is átültessék.
A '''KDE''' (eredetileg '''Kool Desktop Environment''', majd '''K Desktop Environment''', később '''KDE Software Compilation''') egy [[grafikus felhasználói felület]] Unix-szerű [[operációs rendszer]]ekhez. Az egyik legnagyobb tudású nyílt forráskódú grafikus felhasználói felület, melyet számos [[Linux-disztribúció]] [[alapértelmezett]]<nowiki/>en alkalmaz. A projekt célja, hogy az asztali környezetet használók számára egy alapvető funkciókat és alkalmazásokat tartalmazó grafikus felületet készítsen, valamint, hogy a fejlesztők számára eszközöket és dokumentációkat tartalmazzon a további alkalmazások megírásához. A KDE projekt számos KDE technológián alapuló alkalmazást tartalmaz, ilyenek például a [[KOffice]], [[KDevelop]], [[Amarok (szoftver)|Amarok]], és a [[K3b]]. A KDE-t a Qt eszközkészlet felhasználásával írták. Az eszközkészlet [[GPL]] verziója csak [[X11]] platformra volt elérhető, de a Qt 4 megjelenésével elérhetővé váltak [[LGPL]] verziók minden platformra. Ez tette lehetővé, hogy a Qt 4-alapú KDE 4-et [[Windows|Microsoft Windows]]ra és [[Mac OS X]]-re is átültessék.


== Története ==
== Története ==
A fejlesztést a [[Tübingeni Egyetem|tübingeni Eberhard Karls Egyetem]] egyik diákja, [[Matthias Ettrich]] indította el [[1996]]-ban. Bizonyos dolgok a [[Unix]] asztalban nem tetszettek neki. Zavarta például az, hogy szinte minden fontos alkalmazás más grafikai elemkészletet használt, nem volt egységes a működésük és kinézetük. Tervei közt nemcsak az alkalmazások készítése volt, hanem egy teljes asztali környezet, mely kinézetre, érzetre és munkára egyaránt egységes és következetes. Ugyanakkor céljai közt szerepelt, hogy egyszerűen használható legyen, mivel barátnője nem tudta használni az akkori alkalmazásokat. A [[Usenet]]-en megjelent felhívása sokak érdeklődését felkeltette, így született meg a KDE projekt.
=== A kezdetek ===


Matthias Ettrich a Qt eszközkészletet választotta a KDE projekthez. A programozók hamar elkezdtek KDE/Qt alkalmazásokat írni, így [[1997]]-re már néhány alkalmazás meg is jelent.
A fejlesztést a [[Tübingeni Egyetem|tübingeni Eberhard Karls Egyetem]] egyik diákja, [[Matthias Ettrich]] indította el [[1996]]-ban. Bizonyos dolgok a [[Unix]] asztalban nem tetszettek neki. Zavarta például az, hogy szinte minden fontos alkalmazás más grafikai elemkészletet használt, nem volt egységes a működésük és kinézetük. Tervei közt nemcsak az alkalmazások készítése volt, hanem egy teljes asztali környezet, mely kinézetre, érzetre és munkára egyaránt egységes és következetes. Ugyanakkor céljai közt szerepelt, hogy egyszerűen használható legyen, mivel barátnője nem tudta használni az akkori alkalmazásokat. A [[Usenet]]-en megjelent felhívása sokak érdeklődését felkeltette, így megszületett a KDE projekt.


1998. július 12-én jelent meg a KDE 1.0 kiadás. A kiadási közleményben a KDE csapat körvonalazta a projekt működését, célját és létrejöttének okát.[[Fájl:KDE 1.0.jpg|bélyegkép|KDE 1.0]]
Matthias Ettrich a Qt eszközkészletet választotta a KDE projekthez. A programozók hamar elkezdtek KDE/Qt alkalmazásokat írni, így [[1997]]-re már néhány alkalmazást meg is jelent.
<br />

=== Első széria ===
[[Fájl:KDE 1.0.jpg|bélyegkép|KDE 1.0]]
1998. július 12-én jelent meg a KDE 1.0 kiadás. A kiadási közleményben a KDE csapat körvonalazta a projekt működését, célját és létrejöttének okát.


== Célok ==
== Célok ==
{{rajongó}}
A KDE grafikus környezet fejlesztését egy nemzetközi csapat koordinálja. A csapat egy olyan ingyenes és szabadon felhasználható környezet kialakítását tűzte ki célul, amely lehetővé teszi a számítógép erőforrásainak könnyű kihasználását.
A KDE grafikus környezet fejlesztését egy nemzetközi csapat koordinálja. A csapat egy olyan ingyenes és szabadon felhasználható környezet kialakítását tűzte ki célul, amely lehetővé teszi a számítógép erőforrásainak könnyű kihasználását.


Ezt szolgálja többek között az ablakok egységes grafikai megjelenése, az egyszerű adatátvitel, vagy például a rendszerbeállítások nagymértékű testreszabhatósága a grafikus felületen.
A KDE lehetővé teszi, hogy a nagy teljesítményű [[Unix-szerű]] [[platform]]ok használatát. A KDE segítségével a UNIX parancsok mélyebb ismerete nélkül lehet kezelni a számítógépet, a következő lehetőségek felhasználásával: az alkalmazások közötti egyszerű adatátvitellel, a komponensalapú felépítéssel, a [[fogd és vidd]] módszerrel, az egységes grafikai megjelenéssel.


Utóbbi jól jöhet, például ha egy bemutatón, a kivetített monitor képen az egérkattintást animálni szeretnénk, vagy pl. a képen valamit aláhúznánk a hallgatóság figyelmét felhívva rá. (ezek a funkciók is megtalálhatóak pl. a KDE 5.12-ben, de már régebb óta a rendszer részei)
A KDE-vel kiegészítve a Unix-szerű végre nem csak a számítógépes rendszergazdáknak és a tudományos kutatóknak nyújt segítséget, hanem az otthoni, irodai felhasználók számára is hozzáférhetővé válik.

A KDE-vel a nagy teljesítményű [[Unix-szerű]] operációs rendszerek használata a UNIX parancsok ismerete nélkül is könnyű.


Összefoglalva a KDE egy grafikus felhasználói felület saját [[Library|könyvtárakkal]] és kiterjedt [[Alkalmazások|alkalmazáskészlettel]]. A [[GPL]]-es licencű [[Qt]] [[Library|könyvtárra]] épül (ezért kereskedelmi KDE-s programok csak jogdíj ellenében készíthetők, szemben az [[LGPL]]-es licencű [[GTK]] [[elemkészlet]]en alapuló [[GNOME]]-mal).
Összefoglalva a KDE egy grafikus felhasználói felület saját [[Library|könyvtárakkal]] és kiterjedt [[Alkalmazások|alkalmazáskészlettel]]. A [[GPL]]-es licencű [[Qt]] [[Library|könyvtárra]] épül (ezért kereskedelmi KDE-s programok csak jogdíj ellenében készíthetők, szemben az [[LGPL]]-es licencű [[GTK]] [[elemkészlet]]en alapuló [[GNOME]]-mal).
42. sor: 40. sor:
Akik még nem szeretnének egy Unix rendszert telepíteni otthoni számítógépükre, de azért szeretnék kipróbálni azt, letölthetnek egy LiveCD-t,<ref>{{Cite web |url=http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/13.10/release/# |title=http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/dapper/flight-6/ |accessdate=2013-10-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131021231418/http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/13.10/release/# |archivedate=2013-10-21 }}</ref> amelyet a számítógépbe helyezve, és arról indítva a gépet kipróbálhatják azt.
Akik még nem szeretnének egy Unix rendszert telepíteni otthoni számítógépükre, de azért szeretnék kipróbálni azt, letölthetnek egy LiveCD-t,<ref>{{Cite web |url=http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/13.10/release/# |title=http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/dapper/flight-6/ |accessdate=2013-10-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131021231418/http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/13.10/release/# |archivedate=2013-10-21 }}</ref> amelyet a számítógépbe helyezve, és arról indítva a gépet kipróbálhatják azt.


A következő tulajdonságlista a KDE '''KDE 3.3''' (2004. augusztus 19.) verziójára vonatkozik.
A következő tulajdonságlista a '''KDE 3.3''' -as verziójára (2004. augusztus 19.) vonatkozik.
További részleteket a KDE programok leírásánál olvasható.
További részleteket a KDE programok leírásánál olvasható.


58. sor: 56. sor:
Hasonlóan sok [[nyílt forráskód]]ú/[[szabad software]] projekthez, a KDE-nek is szüksége van [[önkéntes anyagi ajánlás]]okra, olyan különböző cégektől, mint a [[Novell]] (a [[SuSE]]-n keresztül), a [[Trolltech]] és [[Mandrake]], akik fejlesztőket foglalkoztatnak, hogy dolgozzanak a projekten.
Hasonlóan sok [[nyílt forráskód]]ú/[[szabad software]] projekthez, a KDE-nek is szüksége van [[önkéntes anyagi ajánlás]]okra, olyan különböző cégektől, mint a [[Novell]] (a [[SuSE]]-n keresztül), a [[Trolltech]] és [[Mandrake]], akik fejlesztőket foglalkoztatnak, hogy dolgozzanak a projekten.


== Verziótörténet ==
== Kiadási ciklusok és verziószámok ==
[[Fájl:Klogo-crystal-800x800.png|bélyegkép|jobbra|96px|Alternatív KDE logo]]
[[Fájl:Klogo-crystal-800x800.png|bélyegkép|jobbra|96px|Alternatív KDE logo]]
{| class="wikitable"
=== Főbb kiadások ===
|+Főbb kiadások
Legelső kiadása az 1.0-s verzió, amely [[1998]]. [[július 12.|július 12-én]] jelent meg.
!Verzió

!Kiadási dátum
A következő, jelentős változásokat hozó kiadás a 2.0 volt, amelyet [[2000]]. [[október 23.|október 23-án]] adtak ki.
|-

|(KDE fejlesztés bejelentése)
Egy új, a 3-as sorozat első verziója a 3.0-s volt, amely [[2002]]. [[április 3.|április 3-án]] látott napvilágot.
|1996-10-14

|-
A 4-es sorozat első verziója a 4.0-s volt, amely [[2008]]. [[január 1.|január 1-jén]] jelent meg.
|K Desktop Environment 1

|1998-07-12
|-
|K Desktop Environment 2
|2000-10-23
|-
|K Desktop Environment 3
|2002-04-03
|-
|KDE Plasma 4
|2008-01-11
|-
|KDE Plasma 5
|2014-07-15
|}
<br />
== Platform (melyekre megírták) ==
== Platform (melyekre megírták) ==
[[Fájl:Grafikus felhasználói felület réteges sémája.svg|thumb|300px|KDE-nak a [[grafikus felhasználói felület]]e a [[KDE Plasma Workspaces]]; [[KWin]] az [[ablakkezelő]] és [[X.Org Server]] a [[kijelző szerver]]. A [[Wayland]] [[ablakkezelő rendszer]]en is működik]]
[[Fájl:Grafikus felhasználói felület réteges sémája.svg|thumb|300px|KDE-nak a [[grafikus felhasználói felület]]e a [[KDE Plasma Workspaces]]; [[KWin]] az [[ablakkezelő]] és [[X.Org Server]] a [[kijelző szerver]]. A [[Wayland]] [[ablakkezelő rendszer]]en is működik]]
76. sor: 89. sor:
== KDE Programok ==
== KDE Programok ==
{{fő| KDE alkalmazások listája}}
{{fő| KDE alkalmazások listája}}

== Idővonal ==
<!--Itt mi akart lenni, ami nem lett?-->


== Lásd még ==
== Lásd még ==

A lap 2019. február 24., 22:11-kori változata

K Desktop Environment
KDE 4.5.0
KDE 4.5.0

FejlesztőKDE közösség
Első kiadás1998. július 12.
Legfrissebb stabil kiadás
  • 6.0.0 (Frameworks) (stabil verzió, 2024. február 28.)[1]
  • 23.08.3 (Gear) (stabil verzió, 2023. november 9.)[1]
  • 5.27.9 (Plasma) (stabil verzió, 2023. október 24.)[1]
Legfrissebb fejlesztői kiadás
  • 6.1 (Plasma) (bétaverzió)[1]
  • 24.02 Alpha (Gear) (bétaverzió, 2023. november 8.)[1]
  • 6.1 (Frameworks) (bétaverzió)[1]
Programozási nyelvC++ és Qt
Operációs rendszerMulti-platform (Linux, BSD, Solaris, Microsoft Windows, Mac OS X)
KategóriaGrafikus felhasználói felület
LicencGPL és a többi[2]
A K Desktop Environment weboldala

A KDE (eredetileg Kool Desktop Environment, majd K Desktop Environment, később KDE Software Compilation) egy grafikus felhasználói felület Unix-szerű operációs rendszerekhez. Az egyik legnagyobb tudású nyílt forráskódú grafikus felhasználói felület, melyet számos Linux-disztribúció alapértelmezetten alkalmaz. A projekt fő célja, hogy az asztali környezetet használók számára egy alapvető funkciókat és alkalmazásokat tartalmazó grafikus felületet készítsen, valamint, hogy a fejlesztők számára eszközöket és dokumentációkat tartalmazzon a további alkalmazások megírásához. A KDE projekt számos KDE technológián alapuló alkalmazást tartalmaz, ilyenek például a KOffice, KDevelop, Amarok, és a K3b. A KDE-t a Qt eszközkészlet felhasználásával írták. Az eszközkészlet GPL verziója csak X11 platformra volt elérhető, de a Qt 4 megjelenésével elérhetővé váltak LGPL verziók minden platformra. Ez tette lehetővé, hogy a Qt 4-alapú KDE 4-et Microsoft Windowsra és Mac OS X-re is átültessék.

Története

A fejlesztést a tübingeni Eberhard Karls Egyetem egyik diákja, Matthias Ettrich indította el 1996-ban. Bizonyos dolgok a Unix asztalban nem tetszettek neki. Zavarta például az, hogy szinte minden fontos alkalmazás más grafikai elemkészletet használt, nem volt egységes a működésük és kinézetük. Tervei közt nemcsak az alkalmazások készítése volt, hanem egy teljes asztali környezet, mely kinézetre, érzetre és munkára egyaránt egységes és következetes. Ugyanakkor céljai közt szerepelt, hogy egyszerűen használható legyen, mivel barátnője nem tudta használni az akkori alkalmazásokat. A Usenet-en megjelent felhívása sokak érdeklődését felkeltette, így született meg a KDE projekt.

Matthias Ettrich a Qt eszközkészletet választotta a KDE projekthez. A programozók hamar elkezdtek KDE/Qt alkalmazásokat írni, így 1997-re már néhány alkalmazás meg is jelent.

1998. július 12-én jelent meg a KDE 1.0 kiadás. A kiadási közleményben a KDE csapat körvonalazta a projekt működését, célját és létrejöttének okát.

KDE 1.0


Célok

A KDE grafikus környezet fejlesztését egy nemzetközi csapat koordinálja. A csapat egy olyan ingyenes és szabadon felhasználható környezet kialakítását tűzte ki célul, amely lehetővé teszi a számítógép erőforrásainak könnyű kihasználását.

Ezt szolgálja többek között az ablakok egységes grafikai megjelenése, az egyszerű adatátvitel, vagy például a rendszerbeállítások nagymértékű testreszabhatósága a grafikus felületen.

Utóbbi jól jöhet, például ha egy bemutatón, a kivetített monitor képen az egérkattintást animálni szeretnénk, vagy pl. a képen valamit aláhúznánk a hallgatóság figyelmét felhívva rá. (ezek a funkciók is megtalálhatóak pl. a KDE 5.12-ben, de már régebb óta a rendszer részei)

A KDE-vel a nagy teljesítményű Unix-szerű operációs rendszerek használata a UNIX parancsok ismerete nélkül is könnyű.

Összefoglalva a KDE egy grafikus felhasználói felület saját könyvtárakkal és kiterjedt alkalmazáskészlettel. A GPL-es licencű Qt könyvtárra épül (ezért kereskedelmi KDE-s programok csak jogdíj ellenében készíthetők, szemben az LGPL-es licencű GTK elemkészleten alapuló GNOME-mal).

Tulajdonságai

A Konqueror a KDE következő-generációs webböngészője, fájlkezelője és dokumentum-megjelenítője. A program fejlesztésekor azt tartják szem előtt, hogy áthidalja a szakadékot a kezdő felhasználók és a bonyolult GNU/Linux rendszerek között. A Konqueror fejlesztői számos helyen hasonlóan valósították meg a program funkcionalitását, mint az Internet Explorerben/Netscape Navigatorban, vagy éppen a Windows Intézőben. Ezzel is a használat egyszerűbb elsajátíthatóságát szerették volna elérni. A Konqueror az összes fontosabb internetes szabványt támogatja. A kitűzött cél a W3, az OASIS és más hasonló szervezetek által kiadott összes nyílt szabvány támogatása, kiegészítve azoknak a de facto szabványként elfogadott funkcióknak a támogatásával, amelyek széles körben elterjedtek az interneten. Ez utóbbiak közé sorolhatók a kedvenc ikonok, az internetes kulcsszavak, az XBEL könyvjelzők is.

Akik még nem szeretnének egy Unix rendszert telepíteni otthoni számítógépükre, de azért szeretnék kipróbálni azt, letölthetnek egy LiveCD-t,[3] amelyet a számítógépbe helyezve, és arról indítva a gépet kipróbálhatják azt.

A következő tulajdonságlista a KDE 3.3 -as verziójára (2004. augusztus 19.) vonatkozik. További részleteket a KDE programok leírásánál olvasható.

  • 50 nyelven elérhető, és további 30 nyelven részleges fordítása létezik;
  • alapértelmezett felhasználói felület a következő operációs rendszereken: ArchLinux, Conectiva, Knoppix, Linspire, Lycoris, Mandrake Linux, SuSE Linux, TurboLinux Xandros, Frugalware, valamint Kubuntu;
  • A böngésző és levelezőprogramja is támogat és segít többféle azonnali üzenetküldő szolgáltatást.
  • A Kspell2 a teljes felületen helyesírás-ellenőrzést végez
  • Az egyszerűbben kezelhető Kolourpaint rajzolóprogram váltotta le a Kpaint-et
  • Családi és iskolai oktatási feladatokat ellátó programokkal rendelkezik: KWordQuiz, KLatin és KTurtle
  • A Kolab program integráltan kezeli a partnereinkkel kapcsolatos adatokat, ügyeket.
  • Fejlett weblapszerkesztővel rendelkezik, melyben a szerkesztés eredménye akár folyamatosan látható
  • A Levelező programban Anti-spam, anti-vírus varázslók állnak rendelkezésre, a levelező listákat automatikusan kezeli

A KDE projekt szervezete

Hasonlóan sok nyílt forráskódú/szabad software projekthez, a KDE-nek is szüksége van önkéntes anyagi ajánlásokra, olyan különböző cégektől, mint a Novell (a SuSE-n keresztül), a Trolltech és Mandrake, akik fejlesztőket foglalkoztatnak, hogy dolgozzanak a projekten.

Verziótörténet

Alternatív KDE logo
Főbb kiadások
Verzió Kiadási dátum
(KDE fejlesztés bejelentése) 1996-10-14
K Desktop Environment 1 1998-07-12
K Desktop Environment 2 2000-10-23
K Desktop Environment 3 2002-04-03
KDE Plasma 4 2008-01-11
KDE Plasma 5 2014-07-15


Platform (melyekre megírták)

KDE-nak a grafikus felhasználói felülete a KDE Plasma Workspaces; KWin az ablakkezelő és X.Org Server a kijelző szerver. A Wayland ablakkezelő rendszeren is működik

Csomagok

KDE Programok

Lásd még

Források

  1. a b c d e f https://kde.org/announcements/
  2. KDE Licensing Policy
  3. http://cdimage.ubuntu.com/kubuntu/releases/dapper/flight-6/. [2013. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)

Külső hivatkozások