„Leányka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a IABot hibás működése utáni takarítás (phab:T203865), apróbb javítások |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10ehf1) |
||
33. sor: | 33. sor: | ||
Fagytűrőképessége jó. A nagyüzemi termesztés körülményi között – az amúgy kielégítően termő fajtát – alacsony termőképességűnek minősítették. Mindehhez hozzájárult erős növekedési erélye, amit a korszak nagyadagú (nitrogén) trágyázási gyakorlata tovább fokozott, így a tőketerhelés miatt nem adott megfelelő minőséget. |
Fagytűrőképessége jó. A nagyüzemi termesztés körülményi között – az amúgy kielégítően termő fajtát – alacsony termőképességűnek minősítették. Mindehhez hozzájárult erős növekedési erélye, amit a korszak nagyadagú (nitrogén) trágyázási gyakorlata tovább fokozott, így a tőketerhelés miatt nem adott megfelelő minőséget. |
||
Bora gyakran nektárillatú, testes, de kissé lágy. Belőle készült híres borfajták az ''Egri leányka''<ref> |
Bora gyakran nektárillatú, testes, de kissé lágy. Belőle készült híres borfajták az ''Egri leányka''<ref>{{Cite web |url=http://www.ektf.hu/user/csilla/wwwroot/borok/egriborok/vedett3.html |title=Archivált másolat |accessdate=2008-12-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090111205427/http://www.ektf.hu/user/csilla/wwwroot/borok/egriborok/vedett3.html |archivedate=2009-01-11 }}</ref> és a ''Móri leányka''.<ref>{{Cite web |url=http://www.moriborvidek.hu/index.php?P=cikk&M=4&S=2&L=1&ID=3 |title=Archivált másolat |accessdate=2008-12-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090217215101/http://www.moriborvidek.hu/index.php?P=cikk&S=2&M=4&L=1&ID=3 |archivedate=2009-02-17 }}</ref> Az Egri leánykát szárnyasokhoz, borjú- és báránysülthöz ajánlják .<ref>{{Cite web |url=http://www.agria.hu/k%26k/boraink.htm |title=Archivált másolat |accessdate=2019-02-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080430093553/http://www.agria.hu/k%26k/boraink.htm |archivedate=2008-04-30 }}</ref> |
||
A Mátraaljai, az Egri, a Bükkaljai, [[Neszmélyi borvidék|Neszmélyi]], [[Móri borvidék]]en elterjedt.<ref>[http://www.araszol.hu/aba_files/Wineregions/white_grapes.htm]</ref> |
A Mátraaljai, az Egri, a Bükkaljai, [[Neszmélyi borvidék|Neszmélyi]], [[Móri borvidék]]en elterjedt.<ref>[http://www.araszol.hu/aba_files/Wineregions/white_grapes.htm]</ref> |
A lap 2019. február 20., 23:21-kori változata
A leányka egy magyar minőségi fehérborszőlő-fajta. Erdélyből vagy Moldvából[1] származik. Az elterjedtségi sorrendben a tizedik helyen áll. Elsősorban Közép- és Kelet-Európában termesztik.[2]
Leírása
A nagyüzemi termesztéstechnológia , a gépi szüretelés nem felelt meg a fajta igényeinek és ezért a 80-as évektől jelentősége csökkent. A korábban telepített ültetvényekből még ma is sokat művelnek, mert a Leányka tűrőképessége sokoldalú, tőkéi hosszú életűek.
Tőkéje erőteljes fejlődésű. Meghálálja a combművelést, karós támberendezést igényel.[3] Nagyszámú vastag, világosbarna vesszőt nevel. Levele csupasz, fényes, erősen tagolt, nyílt váll- és oldalöblű.
Átlagos évjáratban már szeptember első felében érik. Szüretelési időpontja mégis erősen függ az évjárattól, mert vékony bogyóhéja miatt rothadásérzékeny. Különösen esős időben napok alatt képes szinte lefolyni a tőkékről. Szeszélyes, „rugós fajta”. Fürtje kicsi, vállas, tömött.
Fagytűrőképessége jó. A nagyüzemi termesztés körülményi között – az amúgy kielégítően termő fajtát – alacsony termőképességűnek minősítették. Mindehhez hozzájárult erős növekedési erélye, amit a korszak nagyadagú (nitrogén) trágyázási gyakorlata tovább fokozott, így a tőketerhelés miatt nem adott megfelelő minőséget.
Bora gyakran nektárillatú, testes, de kissé lágy. Belőle készült híres borfajták az Egri leányka[4] és a Móri leányka.[5] Az Egri leánykát szárnyasokhoz, borjú- és báránysülthöz ajánlják .[6]
A Mátraaljai, az Egri, a Bükkaljai, Neszmélyi, Móri borvidéken elterjedt.[7]
Telepíthető klónja: E. 99 (E = Eger).
Jegyzetek
- ↑ borportal.hu - Kislexikon
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
- ↑ Magyar néprajzi lexikon V. (Szé–Zs). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1982. 330–331. o. ISBN 963-05-2443-0
- ↑ Archivált másolat. [2009. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2009. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2008. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 20.)
- ↑ [1]