„Ikrény” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
56. sor: 56. sor:
{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
{{Győr-Moson-Sopron megye helységei}}
{{Győri járás}}
{{Győri járás}}
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország||Földrajz}}
{{Portál|Győr-Moson-Sopron megye||Magyarország|-|Földrajz}}


[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]
[[Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései]]

A lap 2019. február 20., 14:07-kori változata

Ikrény
Ikrény címere
Ikrény címere
Ikrény zászlaja
Ikrény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásGyőri
Jogállásközség
PolgármesterNémeth Tamás[1]
Irányítószám9141
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség1892 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség117,07 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 17° 31′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 11″, k. h. 17° 31′ 39″
Ikrény (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Ikrény
Ikrény
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Ikrény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ikrény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ikrény község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, Győrtől nyugat-délnyugatra 8 km-re helyezkedik el. Természetföldrajzilag a Rábaköznek a Tóköz névvel illetett részéhez tartozik. A falu teljes egészében a Rába bal partján épült. Ikrény és Rábapatona között egy északnyugat-délkelet irányban húzódó dűnesáv található, ennek feltárásánál 3-4 méter vastag futóhomokréteget találtak.

Közlekedésföldrajzi helyzete kedvező: a Győrt Mosonmagyaróvárral összekötő 100-as számú főútvonalról déli irányban lekanyarodva mindössze 6 km-t kell utazni. Sopron felől pedig a 85-ös számú főútvonalról jobbra letérve 1 km-nyi autózás után érhetjük el a falut. A településnek a Győr-Sopron-Ebenfurthi vasútvonalon önálló állomása van, ahol a személyvonatok megállnak.

Története és mai élete

A település elnevezése valószínűleg az iker névszó "n(y)" képzős változatából származik. Első birtokosai az Icrany vagy Ikrényi nemzetség tagjai voltak, róluk már a 13. század vége felé olvashatunk. A falut írott források 1256-ban említették először, amikor egy csallóközi peres ügyben ikrényi nemesek tettek tanúvallomást. Károly Róbert a községet 1324-ben Gutkeled nembéli Miklós szlavón bánnak és soproni comesnak ajándékozta. A 14. század közepén előbb a Nagymartoni, majd 1373-ban már a Kanizsay nemzetség a birtokos. A Kanizsay család férfiágának kihalása után Kanizsay Orsolya maradt az egyetlen örökös. Nádasdy Tamás feleségül vette Kanizsay Orsolyát, így az ikrényi és a rábaszentmihályi jószágok a Nádasdy nemzetség birtokába jutottak. Nem szabad azonban más birtokosokról sem megfeledkezni: 1614-ben Torkos Péter Győr város bírája a megyei közgyűlésen Nádasdy Pál tisztjét megintette a győri határ legeltetéséért, s az intés ellen Nádasdy Pál és Vízkeleti János mint ikrényi közbirtokosok tiltakoztak. Nádasdy Ferenc kivégzése után a birtok a királyi kamara kezére került. A falu a későbbiek során újabb és újabb birtokosok kezén vándorolt: 1770-ben például a Körmendy, a Stverteczky, a Klempa, a Bolényi, az Eördögh, a Hajós, a Brunovszky és a Kaskovich családok osztoztak Ikrényen. A község egy részét 1777. körül Lamberg Volrad szerezte meg, majd a honosított Lamberg Fülöp folytatva a szerzést, a 19. század végére Ikrény, Lesvár, Oszhely a Lamberg grófi családé lett. A 20. század eleje azonban nem hozott szerencsét a falunak: visszafejlődött pusztává, s 1909-ben közigazgatásilag Rábapatonához csatolták. A második világháború befejeződése utáni időszak lényeges változást hozott a község életében.

1945-ben létrehozták az Ikrényi Állami Gazdaságot, amely főleg zöldségtermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Míg 1950-ben csak 81 fő, 1968-ban már 731 személy dolgozott az adott körülmények között jól működő szervezet keretei között. A hatvanas évek vége felé az Ikrényi Állami Gazdaságot egyesítették a Nyagyszentjánosi Állami Gazdasággal Kisalföldi Állami Gazdaság néven. Mára újra függetlenedtek egymástól.

Ikrény azon ritka települések közé tartozik, ahol az elmúlt 50 évben háromszorosára növekedett a lakosságszám. Ez elsősorban Győr közelségével, valamint a falu gyors fejlődésével magyarázható. Azok a tehetősebb győriek, akik a városi életforma kellemetlenségeit nem tudják elviselni, véglegesen letelepednek a közeli falvakban. Az utóbbi években elképzelhetetlen mértékű építkezési hullám kezdődött a faluban: jelenleg 345 a lakások száma, amelyből csak egy van önkormányzati tulajdonban. A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya mára már megközelítette a 100%-ot, s időközben a telefonhálózat kibővítésére is sor került. A község valamennyi útja portalanítva van, ez is bizonyítéka a magas infrastrukturális fejlettségnek. Emellett meg kell említeni a szabadidőközpontot. A község központjában, a Győri út és a Vasútsor találkozásánál, a mai INCIA RT épületénél található egy műemlék jelleggel védett kastély és annak magtárház épülete. A magtár átalakítását csak úgy engedélyezi az Önkormányzat, ha a műemlékileg fontos homlokzatot és szerkezetét nem változtatják meg. A magtár telkén a Műemlékvédelmi Hivatallal egyeztetett terv alapján díszkertet fognak létesíteni. Egyébként az egész terület átalakítása úgy lesz célszerű, ha a kastély a látószög középpontjába kerül. A kastély melletti Fülöp-erdőben sétálva eljutunk a Rábaholtághoz, amely egy gyönyörű kirándulóhelyet képez. Az egyik legfontosabb feladatnak az Önkormányzat a népesség helyben történő foglalkoztatását tekinti, ami a jelenlegi helyzetben nem kis feladat, mivel a településen nincs jelentős, munkaerőt foglalkoztatni tudó vállalkozás. Ikrény területén jelenleg a legtöbb embert foglalkoztató cég az Inicia ZRt, az önkormányzat, illetve a Coop bolt. Ikrény Győr nyugati oldalán található, így a komolyabb munkaerőt foglalkoztató vállalkozások nem itt fejlesztenek, mert a győri ipari park a város másik, keleti oldalán helyezkedik el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1755
1788
1826
1908
1871
1892
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,6%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,3% cigánynak, 2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (17,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,6%, református 3,9%, evangélikus 4,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 9,9% (34,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességek

Jegyzetek

  1. Ikrény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ikrény Helységnévtár

Források

További információk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei