„Bankjegy” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
33 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
a
kékít
a (kékít)
A [[kiegyezés]]kor a magyar fél el akarta érni a különálló magyar jegybank felállítását, ezt azonban a császár meggátolta. Ehelyett a közös felügyelet alatt álló [[Osztrák-Magyar Bank]]ot hozták létre az osztrák jegybank jogutódaként (1878). A bankjegyekkel egyidőben államjegyek is voltak forgalomban, melyeket a Staats-Central-Casse (kiegyezés utáni magyar nevén: császári és királyi közös központi pénztár) adott ki. A [[Osztrák–magyar korona|korona]] bevezetésével egyidőben (1892) azonban megszűnt az államjegyek forgalomba hozatala.
 
[[Trianoni békeszerződés|Trianon]] után az Osztrák-Magyar bankot likvidálni kellett, a kezdeti zűrzavaros időszakban laza kontroll alatt folyt a papírpénzkibocsátás. A tanácsköztársaság idején (1919) a Magyar Postatakarékpénztár adott ki pénztárjegyeket - ezek fedezetét a bevont osztrák-magyar bankjegyek képezték. A pengő bevezetéséig (1927) államjegyek voltak forgalomban. A [[Magyar pengő|pengő]] kibocsátója a függetlenné vált ország önálló jegybankja, a [[Magyar Nemzeti Bank]] volt. 1944-ig más nem is bocsátott ki pénzjegyeket, ekkor a megszálló [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] adott ki fedezet nélküli hadipénzeket. Az 1946-ban kiadott [[Magyar adópengő|adójegyek]] sem jegybanki kibocsátások voltak. A [[Magyar forint|forint]] bevezetése óta ismét a Magyar Nemzeti Bank bankjegyei az egyedüli papírpénzek Magyarországon.
 
Az első Orbán -kormány 2001-ben módosította a jegybank -törvényt, amellyel lemondott a pénzkibocsátás jogáról, és a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) az Európai Központi Bank felügyelete alá helyezte.
{{fő|A magyar forint pénzjegyei}}
 

Navigációs menü