„Óbudai pálos kolostor” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
Hiányzó szó
a (Hiányzó szó)
[[1480]]-ban óbudai [[Pálos rend|pálos kolostor]] alapításához, amit a [[fejéregyházi templom]] mellé szeretett volna telepíteni, [[I. Mátyás magyar király|Mátyás király]] engedélyt kért a pápától, mert a templom leromlott állapotban volt, és a budai káptalan nem törődött vele, pedig a korábbi búcsúknak köszönhetően sokan keresték fel. A kegyhely ápolására pálosokat kívánt Fehéregyházára telepíteni, a felépítendő kolostort pedig adományokkal akarta megerősíteni.
 
[[1483]]-ban újabb kéréssel folyamodott a pápához a tervezett kolostor kapcsán. A kérelemre azért volt szükség, mert Mátyás a budai káptalan régi templomának a köveit akarta felhasználtatni a pálos kolostor megépítéséhez. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] a [[kolostor]]nak adta a közelben lévő forrást és megerősítette a Bányaháza nevű melegvízforrás adományozását. [[1494]]-ben [[VI. Sándor pápa]] engedélyezte a plébániatemplom megszüntetését, a pálos szerzeteseknek pedig azt, hogy a kegyhelyet látogatók számára a veszprémi püspök engedélyével a szentségeket kiszolgáltathassák.
 
A kolostorhoz tartozott Békásmegyer, a helyi plébánost a fehéregyházi pálos perjel jóváhagyásával választhatták meg az ott élők. [[1503]]-ban II. Ulászló Födémes birtokát adományozta az óbudai pálosoknak.A 16. században további kisebb adományokban részesültek. Amikor II. Ulászló szélütést szenvedett, a felesége, [[Candale-i Anna magyar királyné|Anna királyné]] fogadalmat tett, hogy a férje felgyógyulása érdekében gyalog zarándokol el az óbudai Fehéregyházára. A király végül lebeszélte arról, hogy ezt télvíz idején, mezítláb tegye meg.<ref>Wenzel Gusztáv: II. Ulászló magyar és cseh királynak házas élete, Századok (1877) 11, 631–641, 727–757 és 816–840.</ref>

Navigációs menü