„Nemzeti dal” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2001:738:801:21FB:E4DC:F09D:CF34:A11E (vita) szerkesztéséről XXLVenom999 szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
| megírásának időpontja = [[1848]]. [[március 13.]] |
| megírásának időpontja = [[1848]]. [[március 13.]] |
||
| első kiadásának időpontja = |
| első kiadásának időpontja = |
||
| nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]] |
| nyelv = [[Magyar nyelv|magyar]] |
||
| témakör = [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] |
| témakör = [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] |
||
| műfaj = [[Költészet|vers]] |
| műfaj = [[Költészet|vers]] |
||
| részei = |
| részei = |
||
| magyar kiadás = |
| magyar kiadás = |
||
| külső hivatkozás |
| külső hivatkozás = |
||
}} |
|||
A '''Nemzeti dal''' [[Petőfi Sándor]] legismertebb költeménye, amely az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. |
A '''Nemzeti dal''' [[Petőfi Sándor]] legismertebb költeménye, amely az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása. |
||
23. sor: | 24. sor: | ||
[[Fájl:Petőfi Nemzeti Múzeum.jpg|jobbra|bélyegkép|262px|Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én. Ismeretlen művész akvarellje]] |
[[Fájl:Petőfi Nemzeti Múzeum.jpg|jobbra|bélyegkép|262px|Forradalmi tömeg a Nemzeti Múzeum előtt 1848. március 15-én. Ismeretlen művész akvarellje]] |
||
[[Fájl:Nemzeti dal.jpg|bélyegkép|262px|A ''Nemzeti dal'' kinyomtatott példánya, amit Petőfi sajátkezűleg dedikált: „''Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor''”]] |
[[Fájl:Nemzeti dal.jpg|bélyegkép|262px|A ''Nemzeti dal'' kinyomtatott példánya, amit Petőfi sajátkezűleg dedikált: „''Az 1848diki marczius 15kén kivívott sajtószabadság után legeslegelőször nyomtatott példány, s így a magyar szabadság első lélekzete. Petőfi Sándor''”]] |
||
Petőfi a verset [[1848]]. [[március 13.|március 13-án]], két nappal a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort ''(Rajta magyar, hí a haza!)'' azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.<ref>[http://erdely.ma/dokumentum.php?id=113333&cim=az_1848/49_es_magyar_forradalom_es_szabadsagharc Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc] {{Wayback|url=http://erdely.ma/dokumentum.php?id=113333&cim=az_1848%2F49_es_magyar_forradalom_es_szabadsagharc# |date=20170405170450 |
Petőfi a verset [[1848]]. [[március 13.|március 13-án]], két nappal a [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|forradalom]] kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort ''(Rajta magyar, hí a haza!)'' azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.<ref>[http://erdely.ma/dokumentum.php?id=113333&cim=az_1848/49_es_magyar_forradalom_es_szabadsagharc Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc] {{Wayback|url=http://erdely.ma/dokumentum.php?id=113333&cim=az_1848%2F49_es_magyar_forradalom_es_szabadsagharc# |date=20170405170450}} – Erdély.ma, 2012. március 15.</ref> |
||
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet [[március 19.|március 19]]-ére tervezett a pesti ifjúság. A [[első bécsi forradalom|bécsi forradalom]] hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, a [[Pilvax]] kávéházban olvasta fel a verset. |
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet [[március 19.|március 19]]-ére tervezett a pesti ifjúság. A [[első bécsi forradalom|bécsi forradalom]] hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először [[Pest (történelmi település)|Pest]]en, a [[Pilvax]] kávéházban olvasta fel a verset. |
||
29. sor: | 30. sor: | ||
A ''Nemzeti dal'' a [[12 pont]]tal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között. |
A ''Nemzeti dal'' a [[12 pont]]tal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között. |
||
A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a [[Pesti Hírlap]] 1848. március 17-i száma megemlékezik. Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál |
A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a [[Pesti Hírlap]] 1848. március 17-i száma megemlékezik. Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között). |
||
A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt: |
A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt: |
||
67. sor: | 68. sor: | ||
Rabok legyünk vagy szabadok. |
Rabok legyünk vagy szabadok. |
||
Ez a kérdés itten. |
Ez a kérdés itten. |
||
</poem> |
</poem> |
||
===Megzenésítette=== |
===Megzenésítette=== |
||
* [[Tolcsvay László]] 1973-ban megzenésítette a verset, amit először |
* [[Tolcsvay László]] 1973-ban megzenésítette a verset, amit először [[Koncz Zsuzsa (előadóművész)|Koncz Zsuzsával]], az [[Illés-együttes|Illés]] és a [[Fonográf (együttes)|Fonográf]] együttessel közösen, a [[Budapest Sportcsarnok]]ban [[1981]]-ben megtartott "[[A Koncert]]" című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel. |
||
* Kálozdy János |
* Kálozdy János |
||
* Feldinger Frigyes |
* Feldinger Frigyes |
||
137. sor: | 137. sor: | ||
Esküszünk, |
Esküszünk, |
||
Esküszünk, hogy rabok tovább |
Esküszünk, hogy rabok tovább |
||
Nem leszünk! |
Nem leszünk! |
||
</poem> |
</poem> |
||
::::([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1848]]. [[március 13.]]) |
::::([[Pest (történelmi település)|Pest]], [[1848]]. [[március 13.]]) |
||
145. sor: | 145. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [[Horváth János irodalomtörténész|Horváth János]]: ''Petőfi Sándor '' (Budapest, Pallas Kiadó, 1922.) |
* [[Horváth János (irodalomtörténész)|Horváth János]]: ''Petőfi Sándor '' (Budapest, Pallas Kiadó, 1922.) |
||
* [http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/palyam.htm ELTE Gépeskönyv Petőfi Sándor Értelmezések] |
* [http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/palyam.htm ELTE Gépeskönyv Petőfi Sándor Értelmezések] |
||
* [http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/04kincseink/nemzeti_dal/hub1_fondvii52_01_001a_001b_nemzeti_dal_elsonyomat.jpg A "Nemzeti dal" első nyomtatott példánya |
* [http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/04kincseink/nemzeti_dal/hub1_fondvii52_01_001a_001b_nemzeti_dal_elsonyomat.jpg A "Nemzeti dal" első nyomtatott példánya] |
||
* [http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/04kincseink/nemzeti_dal/hub1_fondvii_8_f17r_petofi_nemzeti_dal_nagy.jpg A "Nemzeti dal" kézirata |
* [http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/04kincseink/nemzeti_dal/hub1_fondvii_8_f17r_petofi_nemzeti_dal_nagy.jpg A "Nemzeti dal" kézirata] |
||
* [http://www.5percangol.hu/cikk/sandor_petofi_national_song/ A nemzeti dal angolul] |
* [http://www.5percangol.hu/cikk/sandor_petofi_national_song/ A nemzeti dal angolul] |
||
== További információk== |
== További információk== |
||
*[https://www.youtube.com/watch?v=XHL5hAe_m_I Tolcsvay-Petőfi: Nemzeti dal], [[Fonográf (együttes)]] |
*[https://www.youtube.com/watch?v=XHL5hAe_m_I Tolcsvay-Petőfi: Nemzeti dal], [[Fonográf (együttes)]] |
||
*[https://www.youtube.com/watch?v=XXKWeYyY3cg Tolcsvay-Petőfi: Nemzeti dal], [[Tolcsvay László]] |
*[https://www.youtube.com/watch?v=XXKWeYyY3cg Tolcsvay-Petőfi: Nemzeti dal], [[Tolcsvay László]] |
||
A lap 2019. január 20., 22:18-kori változata
Nemzeti dal | |
A Nemzeti dal kézirata | |
Szerző | Petőfi Sándor |
Megírásának időpontja | 1848. március 13. |
Nyelv | magyar |
Témakör | 1848–49-es forradalom és szabadságharc |
Műfaj | vers |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti dal témájú médiaállományokat. |
A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.
Jelentősége
"Petőfi politikai költészetében valóban határt jelöl: a küszöböt, melyen át a költői vágy és akarat a cselekvés terére lép ki. A szabadság-rajongás az ő legszemélyesebb lírai tulajdona volt; a cselekvés, melyet belőle következtetni kíván, az egészre vár." (Horváth János, 455. p.)
Keletkezése
Petőfi a verset 1848. március 13-án, két nappal a forradalom kitörése előtt írta. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.[1]
Petőfi a verset eredetileg arra a népgyűlésre szánta, melyet március 19-ére tervezett a pesti ifjúság. A bécsi forradalom hírére azonban felgyorsultak az események. 15-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta fel a verset.
A Nemzeti dal a 12 ponttal együtt az első volt, amit a szabad sajtó kinyomtatott az elfoglalt Landerer-nyomdában. (Petőfi egyébként ide elfelejtette magával vinni a kéziratot, ezért emlékezetből diktálta le.) Ezután a versből több ezer példányt osztottak szét a nép között.
A nyomda előtt szavalta el a nép közösen a nemzeti dal eskü szövegét, ahogyan arról a Pesti Hírlap 1848. március 17-i száma megemlékezik. Nem mellesleg a Pesti Hírlapot is itt nyomták, a Hatvani utcában fellelhető Horváth házban, Landerer Lajos kiadótulajdonosnál (ma a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarka az Astoria és a Ferenciek tere között).
A Pesti Hírlap fenti vezércikkében így írja le az eseményt:
„Így született márt. 15-én d.e. 11 ½ órakor a magyar sajtónak törvényes tiszta, censura által meg nem fertőztetett ágyából az első ikerszülött.
Egyik a kívánatoknak tegnapi mellékletünkben is közölt 12 pontja, mely így hangzik:
Mit kíván a magyar nemzet? ...
Az ikertestvér mellett méltólag állott Petőfi Sándor következő lelkes költeménye:
Nemzeti dal. …
Az ezernél számosabb nép fölemelt ujjakkal ismétlé az esküt. – Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az elsőszülötteket”
A nyomda előtt történtekről a Pesti Hírlap már 1848. március 16-án beszámolt:
"Az összegyűlt tömeg pedig daczára a sűrün hulló esőnek, példás türelemmel bevárta a censura nélkül kinyomtatott első magyar példányok elkészültét, mi megtörtént d.e. 11/1/2 órakor. A nyomtatványok idegen ajku polgártársaink iránti tekintetből németül is elkészültek. - Örömmel jegyezzük fel, hogy a 12 1/2 óráig tartott csoportozatot legkisebb rendetlenség sem zavará meg."[2]
A hagyomány szerint Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva elszavalta az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt, Petőfi azonban visszaemlékezéseiben nem említi a múzeumot azon helyek közt, ahol elszavalta a verset; itt feltehetőleg beszédet mondott, csak az utókor emlékezetében keletkezett a múzeumlépcsőn szavalás legendája.
Műfaja
A Nemzeti dal műfaját tekintve induló, kardal. A szöveg dialógusként jeleníti meg a költőt és a mondataira felelő tömeget az újra és újra visszatérő refrénnel. A párbeszéd jellege annyiban módosul, hogy a megszólító és megszólított nevében egyaránt többes szám első személyű igealakokat használ.
Hangneme, mozgósító felhívása alapján a kiáltványversek sorát is gazdagítja. A Nemzeti dal egy alkalmi vers, egy meghatározott eseményre, alkalomra íródott.
Témája
A mű tematikailag alapvető ellentéteken épül. A költő a dicső, fényes múltat, a szabadságot (ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, / Szolgaföldben nem nyughatnak) állítja szembe az akkori jelen szégyenteljes rabságával (Rabok voltunk mostanáig, / Kárhozottak). Majd ezt követően utal a jövőre, a feladatra, amely nem más, mint e rablánc lerázása.
Hatása
- Karinthy Frigyes az Így írtok tiben parodizálta (részlet az 1921-es bővített kiadásból):[1]
Talpra barna kislányt
Tenyeremen vittem,
Rabok legyünk vagy szabadok.
Ez a kérdés itten.
Megzenésítette
- Tolcsvay László 1973-ban megzenésítette a verset, amit először Koncz Zsuzsával, az Illés és a Fonográf együttessel közösen, a Budapest Sportcsarnokban 1981-ben megtartott "A Koncert" című rendezvényen adtak elő, nagy sikerrel.
- Kálozdy János
- Feldinger Frigyes
- Kodály Zoltán
- Egressy Béni
- Halmos László
- Hubay Jenő
A vers
Nemzeti dal
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
- (Pest, 1848. március 13.)
Jegyzetek
- ↑ Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc Archiválva 2017. április 5-i dátummal a Wayback Machine-ben – Erdély.ma, 2012. március 15.
- ↑ Pesti Hírlap 1848.03.16. 1.p; 1848.03.17. 1.p. (Bittsánszky Géza dr.)
Források
- Horváth János: Petőfi Sándor (Budapest, Pallas Kiadó, 1922.)
- ELTE Gépeskönyv Petőfi Sándor Értelmezések
- A "Nemzeti dal" első nyomtatott példánya
- A "Nemzeti dal" kézirata
- A nemzeti dal angolul