„Kepes András” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lacika455 (vitalap | szerkesztései)
52 206 szerkesztés
Ez a változat esztétikusabb
71. sor: 71. sor:
* Világfalu (2005), RTL Klub
* Világfalu (2005), RTL Klub
* Különös történetek (2008), Magyar Televízió
* Különös történetek (2008), Magyar Televízió

#==Főbb díjai, kitüntetései==
* [[Táncsics Mihály-díj]] (1991)
* [[Joseph Pulitzer-emlékdíj]] (1994)
* [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje|A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1998)
* [[Prima Primissima díj|Prima díjat]] (2011)<ref>http://primissima.hu/jeloltek/kepes-andras/21/</ref>
* Libri Irodalmi Közönségdíj (2017) – ''Világkép'' című szubjektív esszé-regényért.<ref name="funzine">[https://szinhaz.org/plusz/plus/2017/05/16/jaszberenyi-sandor-es-kepes-andras-kapta-libri-irodalmi-dijat/]</ref><ref name="szinhaz">[http://funzine.hu/2017/05/16/kult/kepes-andras-konyvet-szereti-legjobban-magyar-olvasokozonseg/]</ref>


==Főbb díjai, kitüntetései==
==Főbb díjai, kitüntetései==
Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a [[Táncsics Mihály-díj]]at (1991), a [[Joseph Pulitzer-emlékdíj]]at (1994), a [[Magyar Köztársasági Érdemrend]] tisztikeresztjét (1998) és a [[Prima Primissima díj|Prima díjat]] (2011).<ref>http://primissima.hu/jeloltek/kepes-andras/21/</ref> ''Világkép'' című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó és 2017-ben elnyerte a Libri Irodalmi Közönségdíjat.<ref name="funzine">[https://szinhaz.org/plusz/plus/2017/05/16/jaszberenyi-sandor-es-kepes-andras-kapta-libri-irodalmi-dijat/]</ref><ref name="szinhaz">[http://funzine.hu/2017/05/16/kult/kepes-andras-konyvet-szereti-legjobban-magyar-olvasokozonseg/]</ref>
* [[Táncsics Mihály-díj]] (1991)

* [[Joseph Pulitzer-emlékdíj]] (1994)
==Jegyzetek==
* [[A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (1991)|A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje]] (1998)
{{jegyzetek}}
* [[Prima Primissima díj|Prima díjat]] (2011)<ref>http://primissima.hu/jeloltek/kepes-andras/21/</ref>
* Libri Irodalmi Közönségdíj (2017) – ''Világkép'' című szubjektív esszé-regényért.<ref name="funzine">[https://szinhaz.org/plusz/plus/2017/05/16/jaszberenyi-sandor-es-kepes-andras-kapta-libri-irodalmi-dijat/]</ref><ref name="szinhaz">[http://funzine.hu/2017/05/16/kult/kepes-andras-konyvet-szereti-legjobban-magyar-olvasokozonseg/]</ref>


==Források==
==Források==

A lap 2019. január 18., 19:22-kori változata

Kepes András
Kepes András 2015-ben (Falus Kriszta felvétele)
Kepes András 2015-ben (Falus Kriszta felvétele)
Született1948. október 11. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Házastársa
  • Mester Zsuzsanna (1969–1986)
  • Messmer Lili (1987–1999)
  • Dettai Mária (2000–)
Gyermekeihat gyermek
Szülei
  • Kepes Imre
  • Borda Katalin
    • Foglalkozása
  • író
  • újságíró
  • egyetemi tanár
  • televíziós műsorkészítő
    • Iskolái
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1973)
  • Syracuse-i Egyetem (–1979)
  • Stanford Egyetem (1985–1986)
  • Színház- és Filmművészeti Egyetem (–2004, doktorátus)
    • Kitüntetései
    A Wikimédia Commons tartalmaz Kepes András témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Kepes András (Budapest, 1948. október 11. –) magyar író, újságíró, televíziós műsorkészítő, egyetemi tanár.

    Élete, munkássága

    Tanulmányai

    Általános- és középiskoláit Budapesten, illetve Bejrútban és Buenos Airesben végezte. 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett magyar-esztétika szakos diplomát.[1] Posztgraduális tanulmányokat folytatott az Amerikai Egyesült Államokban a Syracuse-i Egyetemen (1979), illetve miután elnyerte a Stanford Egyetem John S. Knight nemzetközi ösztöndíját, a Stanfordon (1985-1986). Doktori és habilitált doktori fokozatát a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte (2004).[2]

    Újságírói tevékenysége

    Első cikkei 17 éves korában jelentek meg. Az egyetem elvégzése után, 1973-tól a Magyar Rádiónál dolgozott munkatársként, majd a kulturális rovat vezetőjeként. Nevéhez fűződik a Gondolatjel című kulturális magazin elindítása, szerkesztette többek között a Láttuk, hallottuk című művészetkritikai sorozatot. 1980-tól a Magyar Televízió akkor induló kulturális hetilapjának, a Stúdió ’80-nak alapító főszerkesztő-helyettese és egyik műsorvezetője volt. Elsőként tudósított a cannes-i, a berlini, a moszkvai, a tokiói, a San Sebastian-i filmfesztiválról, Hollywoodból és a Nobel-díj átadásokról. Mikrofonja előtt szólaltak meg először magyar képernyőn világsztárok, világhírű filmrendezők, írók. 1989-től több műsor szerkesztője és műsorvezetője volt, jegyezte az Apropó (1991–1998) című riport-dokumentumfilm sorozatot és a Desszert (1994–1998) című beszélgetős műsort. 1998-ban a TV2-n készítette beszélgetős műsorát, Kepes címmel, de még abban az évben egy súlyos betegség két évre félbeszakította pályáját, és úgy döntött, visszavonul a rendszeres szerepléstől. 2000-ben a Magyar Televízió képernyőjén tűnt fel újra Oázis (2000) című egész estés összetett sorozatával, beszélgetésekkel, dokumentumfilmekkel. 2002-től az RTL Klub képernyőjén volt látható irodalmi sorozata, a Könyv-jelző (2002) és beszélgetős műsora, a Desszert (2005), majd dokumentumfilm sorozata, a Világfalu (2005-2006). 2008-ban Különös történetek című dokumentumfilm sorozatával tért vissza egy évre a Magyar Televízióba.[3] Több riportját sugározták külföldi televíziók, jelentős nemzetközi visszhangot keltettek a Bolíviában terrorizmussal megvádolt, és társaival tisztázatlan körülmények között meggyilkolt Eduardo Rózsa Flores-szel készült dokumentumfilmjei, különösen a vele készült utolsó interjú, ami belpolitikai vihart kavart Bolíviában, és amelynek kapcsán Kepest is megvádolták.[4]

    Oktatói tevékenysége

    A Budapesti Metroplitan Egyetem professzoraként egy 2007-es felvételen

    Oktatói munkáját Fulbright kutató-tanárként a New York Egyetemen (N.Y.U.) kezdte (1986-1987), később más amerikai egyetemeken is előadott. Nemzetközi médiaoktatási tapasztalatait először a Színház- és Filmművészeti Főiskola óraadó tanáraként (1987-1989), majd a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola címzetes főiskolai tanáraként (2004-2008) kamatoztatta. 2008–tól a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán (BKF), majd annak jogutódánál a Budapesti Metropolitan Egyetemen tanított kinevezett főiskolai tanárként, 2012-től egyetemi professzorként. Vezetésével alakult az intézmény Művészeti Intézete (2009), illetve Kommunikációs és Művészeti Kara, amelynek négy esztendőn át (2010-2014) dékánja volt.[5] 2014-től az egyetem Művészeti Tanácsának elnöke.[6]

    Szakmai-közéleti tevékenységei közül említésre méltó, hogy 1990–1995 között a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökségének tagja és a Táncsics Mihály-díj kurátora volt (1993–1994). Az UNESCO Nemzetközi Kommunikációs Fejlesztési Programjában (IPDC) a Magyar Köztársaság képviselőjeként tevékenykedett (1995–1997). A Joseph Pulitzer-emlékdíj kurátora (1999–), illetve két cikluson át tagja volt a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) művészeti, média- és kommunikációs bizottságának (2004-2006) illetve (2010-2012) között.[7]

    Írói munkássága

    A nyolcvanas évek közepétől rendszeresen publikál könyveket, és különösen azután, hogy visszavonult a televíziós műsorkészítéstől, tevékenysége középpontjában egyre inkább az írás áll. Első művei főként rádiós és televíziós riportútjaira és beszélgetéseire épültek (Szerencsés Útjaim, Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986; Kepes Krónika – Beszélgetések, Park Könyvkiadó, 1999; Kepes Krónika – Történetek, Park Könyvkiadó, 2000), illetve irodalmi válogatásokat készített Könyv-jelző I-III címmel a Park Könyvkiadó számára (2001-2002). 2008-ban, Matt a férfiaknak címmel (Alexandra Kiadó) dokumentum-regénye jelent meg, 2011-ben pedig Tövispuszta című regénye (Ulpius-Ház Könyvkiadó). Könyveit idegen nyelveken is kiadták.[8] Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó.[9]

    Családja, rokonsága

    Apai ágon Dr. Kepes Gyulának (1847-1924), a Ferenc József-földet felfedező expedíció orvos-tábornokának, Kepes Ferencnek (1876-1942), a magyar gnosztikus filozófia iskola vezetőjének rokona, Kepes György (1905-2001,) az MIT intézetvezető professzora, magyar-amerikai festő, fotográfus, médiaművész unokaöccse.[10] Ezen az ágon asszimilálódott zsidó, nagypolgári családból származik, ahol a magyar és a keresztény kultúra, valamint a keleti tanok nagy becsben álltak.[11] Apja, Kepes Imre a húszas években illegális kommunistaként részt vett a nemzetközi munkásmozgalomban. Édesanyja, Borda Katalin[12] kilenc gyermekes egri pék nyolcadik gyermeke, gazdasági emigrációban élt Mexikóban 1934-1946 között. Hazatérésük után apja Magyarországon külkereskedő, majd diplomata lett, édesanyja a diplomáciai protokoll ismert szakértője és egyetemi oktatója volt. Emellett fiatal diplomata-feleségek generációit vezette be a mindennapi diplomáciai etikett tudnivalóiba. A Külügyminisztérium főosztályvezető-helyetteseként ment nyugdíjba. Anyai ágon Szegő Gábor (1895-1985) nemzetközi hírű magyar-amerikai matematikus professzor és Braun „Csibi” József (1901-1943), az MTK sokszoros válogatott labdarúgójának hozzátartozója.[13] Szemerédi Endre (1940) Széchenyi- és Abel-díjas matematikus, akadémikus sógora.[14]

    Felesége 2000-től Dettai Mária, korábbi házastársai Mester Zsuzsanna (1969-1986) és Messmer Lili (1987-1999). Hat gyermek édesapja: Júlia (1974), Borbála (1975), Rozi (1990), Kata (1998), Lujza (2005), Lukács (2011).[15][16]

    Művei

    • Istenek és emberek (Libri Kiadó, 2018)
    • Tövispuszta, átdolgozott kiadás (Libri Kiadó, 2017)
    • Világkép, bővített kiadás (Libri Kiadó, 2017)
    • Világkép (Libri Kiadó, 2016)
    • Tövispuszta (Ulpius-ház, 2011)
    • Matt a férfiaknak! (Alexandra Kiadó, 2008)
    • Könyv-jelző, világirodalmi válogatás (Park Könyvkiadó, 2002)
    • Könyv-jelző, válogatás fiatal írók műveiből (Park Könyvkiadó, 2002)
    • Könyv-jelző, magyar irodalmi válogatás (Park Könyvkiadó, 2001)
    • Kepes Krónika - Történetek (Park Könyvkiadó, 2000)
    • Kepes Krónika - Beszélgetések (Park Könyvkiadó, 1999)
    • Szerencsés Útjaim (Múzsák Közművelődési Kiadó, 1986)

    Főbb televíziós műsorai

    • Apropó (1991–1998), Magyar Televízió
    • Desszert (1994–1998)
    • Kepes (1998), TV2
    • Oázis (2000), Magyar Televízió
    • Könyv-jelző (2002), RTL Klub
    • Desszert (2005), RTL Klub
    • Világfalu (2005), RTL Klub
    • Különös történetek (2008), Magyar Televízió

    Főbb díjai, kitüntetései

    Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Elnyerte többek között a Táncsics Mihály-díjat (1991), a Joseph Pulitzer-emlékdíjat (1994), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét (1998) és a Prima díjat (2011).[17] Világkép című szubjektív esszé-regényét, amit a szakmai zsűri az év tíz legjobb könyve közé választott, 2016-ban adta ki a Libri Kiadó és 2017-ben elnyerte a Libri Irodalmi Közönségdíjat.[18][19]

    Jegyzetek

    1. ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem: Aki az ELTE BTK-ról járta be a magyar médiát és a világot. ELTE Hallgatói Magazin, 2012. április 14. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
    2. ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem: Hallgatók DLA fokozatot szerzett hallgatók. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
    3. ↑ Kepes András az Internet Movie Database oldalon (angolul)
    4. ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20090428-bolivia-panaszt-emel-kepes-andras-ellen-bunpartolasert.html
    5. ↑ www.metropolitan.hu/hirek/7437/muveszeti-kepzesek-a-bkfen.html?oldal=43
    6. ↑ www.metropolitan.hu/sajto/1273/vezetok.html
    7. ↑ www.metropolitan.hu/images/oktatok/cv/kepes_andras_cv.pdf
    8. ↑ http://www.worldcat.org/identities/lccn-n88039561/
    9. ↑ https://www.libri.hu/irodalmi_dij/
    10. ↑ http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_feny_embere.872.html
    11. ↑ Lengyel
    12. ↑ Kepes András honlapja
    13. ↑ http://zsdo.com/fejezetek/mit-jelent-az-hogy-dizso-interju-kepes-andrassal/
    14. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=SSIPDw-oxqo
    15. ↑ Kepes András: Kepes András személyes adatok. Kepes András honlapja. (Hozzáférés: 2018. január 2.)
    16. ↑ https://www.nlcafe.hu/ezvan/20111005/a_legtobb_oromet_a_gyerekeim_jelentik/
    17. ↑ http://primissima.hu/jeloltek/kepes-andras/21/
    18. ↑ [1]
    19. ↑ [2]

    Források

    További információk

    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kepes_András&oldid=20893491”