„Igazságos világba vetett hit” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
→‎Elmélet: némi helyesírási és fogalmazási javítgatás
a (→‎Elmélet: némi helyesírási és fogalmazási javítgatás)
 
==Elmélet==
 
Hogy megmagyarázza ezeket az eredményeket, Lerner feltételezte egy igazságos világba vetett hit létezését. Egy igazságos világ olyan, melyben a cselekvéseknek és körülményeknek megjósolható, megfelelő következményei vannak. Ezek a cselekvések és körülmények jellemzően az egyének viselkedései és tulajdonságai. A speciális körülmények, melyek bizonyos konzekvenciákkal járnak, szociálisan meghatározottak az adott társadalom normái és ideológiái által. Lerner funkcionálisan adaptívnak állítja be az igazságos világba vetett hitet: fenntartja a hiedelmet, miszerint az egyén megjósolható módon tudja befolyásolni a körülötte levő világot. Ez egyfajta „szerződésként” funkcionál a világgal viselkedésünk következményeire nézve. Emellett lehetővé teszi, hogy tudjunk tervezni és elkötelezzük magunkat hatékony, célorientált viselkedések iránt. Lerner eredményeit és teoretikus munkáját az 1980-ban megjelent ''The Belief in a Just World: A Fundamental Delusion'' című tanulmányában foglalja össze.
 
Lerner azt feltételezte, hogy a hiedelem nagyon fontos az emberek számára saját pszichikai jóllétük fenntartásában. Mindazonáltal az embereknek nap mint nap kell azzal a ténnyel szembesülniük, hogy a világ nem igazságos: emberek milliói szenvednek minden ok nélkül. Lerner szerint bizonyos stratégiákat alkalmazunk arra, hogy minimalizáljuk az igazságos világba vetett hitünket fenyegető állításokat. Ezek a stratégiák mindlehetnek akár racionálisak, mindakár irracionálisak lehetnek. Racionális lehet az igazságtalanság realitásának elfogadása, ezzel próbálva meg megelőzni azt vagy helyrehozatalthelyreállítani biztosítaniazt; illetve saját korlátaink elfogadása. A nem racionális stratégiák közé tartozik a [[Elhárító mechanizmus#Tagadás|tagadás]] és a visszavonulás, valamint az esemény újraértelmezése.
 
Van néhány tipikus mód, melyek szerint aaz emberek újra értelmeznekújraértelmeznek egy eseményt, hogy ezáltal az beleilleszthető legyen az igazságos világba vetett hitrendszerükbe. Az egyik ezek közül újraértelmezi a kimenetet, az okot és/vagy az áldozat személyiségét. Amikor ártatlanok igazságtalan szenvedését látjuk, az egyik legmeghatározóbb módja egy eseményészlelés újraértelmezésének, ha a szenvedés áldozatát felelőssé tesszük szenvedéséért. Pontosabban a megfigyelők az áldozatok viselkedését vagy személyiségjegyeit okolják a történtekért.
Ezen gondolkodásmód egy mellékhatása, hogy az egyének általa kevesebb személyes sérülékenységet érzékelnek, mert úgy hiszik, ők semmi olyat nem tesznek vagy tettek, ami negatív kimenetelt eredményezne. Ez szorosan kapcsolódik a szociálpszichológusok által megfigyelt [[Alapvető attribúciós hiba|alapvető attribúciós hibához]].

Navigációs menü