„Borneó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
Javítás
39. sor: 39. sor:
Az indonéz szigetvilágban elterülő '''Borneó''' [[Föld]]ünk harmadik legnagyobb [[sziget]]e, nagysága 743 330 km².
Az indonéz szigetvilágban elterülő '''Borneó''' [[Föld]]ünk harmadik legnagyobb [[sziget]]e, nagysága 743 330 km².


Területén három ország:
Területén három ország osztozik:
* [[Indonézia]],
* [[Indonézia]],
* [[Malajzia]],
* [[Malajzia]],
* [[Brunei]]
* [[Brunei]].
osztozik. A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.


== Közigazgatás ==
== Földrajz ==
Borneót északról-északnyugatról a [[Dél-kínai-tenger]], északkeletről a [[Sulu-tenger]], keletről a [[Celebesz-tenger]], valamint a [[Makassar-szoros]], délről pedig [[Jáva-tenger]], valamint a [[Karimata-szoros]] határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a [[Maláj-félsziget]], valamint [[Szumátra]] szigete, délre [[Jáva]], keletre [[Celebesz]], északkeletre pedig a [[Fülöp-szigetek]].
[[Fájl:Borneo admin map-hu.svg|bélyegkép|balra|250px|Borneó térképe]]
A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:


A sziget legmagasabb pontja a [[Mount Kinabalu]] [[Malajzia]] [[Sabah]] tartományában, a [[Kinabalu Park]]ban a maga 4095 méterével.
* [[Indonézia]] provinciái: [[Kelet-Kalimantán|Kelet-]], [[Dél-Kalimantán|Dél-]], [[Nyugat-Kalimantán|Nyugat-]], [[Észak-Kalimantan|Észak-]] és [[Középső-Kalimantán]]
* [[Malajzia]] szövetségi államai: [[Sabah]] és [[Sarawak]]
* [[Brunei]] területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.

== Főbb városok ==
'''Indonéziában''':
* [[Samarinda]]
* [[Banjarmasin]]
* [[Pontianak]]
* [[Balikpapan]]
'''Malajziában''':
* [[Kota Kinabalu]]
* [[Kuching]]

== Történelem ==

Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot [[1984]]-ben, [[Brunei]] függetlenségének elnyerésével alakult ki.

[[1962]] és [[1964]] között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki [[Indonézia]] és [[Malajzia]] között.


== Természeti környezet ==
== Természeti környezet ==
[[Fájl:Borneo,Sulawesi(Celebes).jpg|bélyegkép|balra|250px|Borneó és [[Celebesz]]]]
[[Fájl:Palm forest.jpg|bélyegkép|balra|160px|Az esőerdők irtása folyamatos]]
Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi [[esőerdő]]állománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is, melyekből [[pálmaolaj]] készül. Jelentős faállomány pusztult el az [[1997]]-ben és [[1998]]-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az [[El Niño]] következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.

Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is. Jelentős faállomány pusztult el az [[1997]]-ben és [[1998]]-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az [[El Niño]] következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.


A még meglevő esőerdők jelentik a [[borneói orangután]], valamint több endemikus, ritka faj, mint például a [[borneói törpeelefánt]], a [[szumátrai orrszarvú]] vagy a [[ködfoltos párduc]] egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a [[WWF]] szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
A még meglevő esőerdők jelentik a [[borneói orangután]], valamint több endemikus, ritka faj, mint például a [[borneói törpeelefánt]], a [[szumátrai orrszarvú]] vagy a [[ködfoltos párduc]] egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a [[WWF]] szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.
78. sor: 57. sor:
Mindez [[Jáva]] túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.
Mindez [[Jáva]] túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.


2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a "Borneó Szíve Nyilatkozatot" (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a "Borneó Szívének" nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.
2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” ''(Heart of Borneo Declaration)''. Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió [[hektár]] területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.

== Földrajz ==
Borneót északról-északnyugatról a [[Dél-kínai-tenger]], északkeletről a [[Sulu-tenger]], keletről a [[Celebesz-tenger]], valamint a [[Makassar-szoros]], délről pedig [[Jáva-tenger]], valamint a [[Karimata-szoros]] határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a [[Maláj-félsziget]], valamint [[Szumátra]] szigete, délre [[Jáva]], keletre [[Celebesz]], északkeletre pedig a [[Fülöp-szigetek]].

A sziget legmagasabb pontja a [[Mount Kinabalu]] [[Malajzia]] [[Sabah]] tartományában, a [[Kinabalu Park]]ban a maga 4095 méterével.


{{Pozíciós térkép
{{Pozíciós térkép
89. sor: 63. sor:
| alternatív térkép=
| alternatív térkép=
| képaláírás = '''Borneó'''
| képaláírás = '''Borneó'''
| igazítás=right
| igazítás = balra
| méret = 640
| méret = 640
| szélességi fok1=-1
| szélességi fok1=-1
142. sor: 116. sor:
| felirat9 = '''[[Pontianak]]'''
| felirat9 = '''[[Pontianak]]'''
| jel mérete9=8
| jel mérete9=8
| felirat pozíciója9=balra
| felirat pozíciója9=lent
| szélességi fok10=-1| szélességi ívperc10=-15 |
| szélességi fok10=-1| szélességi ívperc10=-15 |
| hosszúsági fok10=116 | hosszúsági ívperc10=49 |
| hosszúsági fok10=116 | hosszúsági ívperc10=49 |
170. sor: 144. sor:
| felirat mérete14 =83
| felirat mérete14 =83
}}
}}
{{-}}

== Történelem ==
Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot [[1984]]-ben, [[Brunei]] függetlenségének elnyerésével alakult ki.

[[1962]] és [[1964]] között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki [[Indonézia]] és [[Malajzia]] között.

== Népesség ==
A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.

== Közigazgatás ==
[[Fájl:Borneo admin map-hu.svg|bélyegkép|jobbra|250px|Borneó térképe]]
A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:

* [[Indonézia]] provinciái: [[Kelet-Kalimantán|Kelet-]], [[Dél-Kalimantán|Dél-]], [[Nyugat-Kalimantán|Nyugat-]], [[Észak-Kalimantan|Észak-]] és [[Középső-Kalimantán]]
* [[Malajzia]] szövetségi államai: [[Sabah]] és [[Sarawak]]
* [[Brunei]] területe négy közigazgatási egységre (daerah) oszlik.


=== Legnagyobb városok ===
=== Legnagyobb városok ===
175. sor: 166. sor:
{| class="wikitable sortable"
{| class="wikitable sortable"
|-
|-
! No.
!
! Város
! Város
! Népesség<br /> (2010-ben)
! Népsűrűség<br /> <small>(fő/km<sup>2</sup>)</small>
! Ország
! Ország
! Közig.<br /> alegység
! Népesség<br /> <small>(2010, fő)</small>
! Népsűrűség<br /> <small>(fő/km²)</small>
|-
|-
| align="center" | 1.
| 1
| '''[[Samarinda]]''', [[Kalimantan]]
| [[Samarinda]]
| align="right"|727,500
| align="right" | Indonézia
| align="right"|929
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" |727.500
| align="right" |929
|-
|-
| align="center" | 2.
| 2
| '''[[Banjarmasin]]''', [[Kalimantan]]
| [[Banjarmasin]]
| align="right"|625,481
| align="right" | Indonézia
| align="right"|8,687
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" | 625.481
| align="right" | 8.687
|-
|-
| align="center" | 3.
| 3
| '''[[Kuching]]''', [[Sarawak]]
| [[Kuching]]
| align="right"|617,886
| align="right" | Malajzia
| align="right"|332
| align="right" | [[Sarawak]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 617.886
| align="right" | 332
|-
|-
| align="center" | 4.
| 4
| '''[[Balikpapan]]''', [[Kalimantan]]
| [[Balikpapan]]
| align="right"|557,579
| align="right" | Indonézia
| align="right"|1,058
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" | 557.579
| align="right" | 1.058
|-
|-
| align="center" | 5.
| 5
| '''[[Pontianak]]''', [[Kalimantan]]
| [[Pontianak]]
| align="right"|554,764
| align="right" | Indonézia
| align="right"|5,146
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" | 554.764
| align="right" | 5.146
|-
|-
| align="center" | 6.
| 6
| '''[[Kota Kinabalu]]''', [[Sabah]]
| [[Kota Kinabalu]]
| align="right"|462,963
| align="right" | Malajzia
| align="right"|1,319
| align="right" | [[Sabah]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 462.963
| align="right" |1.319
|-
|-
| align="center" | 7.
| 7
| '''[[Tawau]]''', [[Sabah]]
| [[Tawau]]
| align="right"|412,375
| align="right" | Malajzia
| align="right"|67
| align="right" | [[Sabah]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 412.375
| align="right" | 67
|-
|-
| align="center" | 8.
| 8
| '''[[Sandakan]]''', [[Sabah]]
| [[Sandakan]]
| align="right"|409,056
| align="right" | Malajzia
| align="right"|181
| align="right" | [[Sabah]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 409.056
| align="right" | 181
|-
|-
| align="center" | 9.
| 9
| '''[[Miri]]''', [[Sarawak]]
| [[Miri]]
| align="right"|300,543
| align="right" | Malajzia
| align="right"|64
| align="right" | [[Sarawak]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 300.543
| align="right" | 64
|-
|-
| 10
| 10.
| '''[[Bandar Seri Begawan]]'''
| align="center" | [[Bandar Seri Begawan]]
| align="right"|300,000
| align="right" | Brunei
| align="right"|490
| align="right" |
| align="right"|Brunei
| align="right" | 300.000
| align="right" | 490
|-
|-
| align="center" | 11.
| 11
| '''[[Sibu]]''', [[Sarawak]]
| [[Sibu]]
| align="right"|247,995
| align="right" | Malajzia
| align="right"|111
| align="right" | [[Sarawak]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 247.995
| align="right" | 111
|-
|-
| align="center" | 12.
| 12
| '''[[Palangkaraya]]''', [[Kalimantan]]
| [[Palangkaraya]]
| align="right"|220,962
| align="right" | Indonézia
| align="right"|92
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" | 220.962
| align="right" | 92
|-
|-
| align="center" | 13.
| 13
| '''[[Lahad Datu]]''', [[Sabah]]
| [[Lahad Datu]]
| align="right"|206,861
| align="right" | Malajzia
| align="right"|28
| align="right" | [[Sabah]]
| align="right"|Malajzia
| align="right" | 206.861
| align="right" | 28
|-
|-
| align="center" | 14.
| 14
| '''[[Banjarbaru]]''', [[Kalimantan]]
| [[Banjarbaru]]
| align="right"|199,627
| align="right" | Indonézia
| align="right"|538
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" | 199.627
| align="right" | 538
|-
|-
| align="center" | 15.
| 15
| '''[[Tarakan]]''', [[Kalimantan]]
| [[Tarakan]]
| align="right"|193,370
| align="right" | Indonézia
| align="right"|771
| align="right" | [[Kalimantan]]
| align="right"|Indonézia
| align="right" | 193.370
| align="right" | 771
|}
|}
{{-}}


== További információk ==
== További információk ==
* [http://borneo.lap.hu/ borneo.lap.hu]
* [http://borneo.lap.hu/ Borneo.lap.hu] – Linkgyűjtemény
* [https://web.archive.org/web/20090426045613/http://people.inf.elte.hu/reka2107/novenyzet.html Információk Borneóról]
* [https://web.archive.org/web/20090426045613/http://people.inf.elte.hu/reka2107/novenyzet.html Információk Borneóról]



A lap 2019. január 1., 18:49-kori változata

Borneó
A sziget műholdképe
A sziget műholdképe
Közigazgatás
Ország Indonézia
 Malajzia
 Brunei
Népesség
Teljes népesség18 590 000 fő (2009)
Földrajzi adatok
FekvéseCsendes-óceán
Terület743 330 km²
Rang3
Hosszúság1366 km
Szélesség1026 km
Tengerszint feletti magasság
  • 4095
  • 113
m
Legmagasabb pontMount Kinabalu, Malajzia, 4095 m
Elhelyezkedése
Borneó (Indonézia)
Borneó
Borneó
Pozíció Indonézia térképén
d. sz. 1°, k. h. 114°Koordináták: d. sz. 1°, k. h. 114°
A Wikimédia Commons tartalmaz Borneó témájú médiaállományokat.

Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km².

Területén három ország osztozik:

Földrajz

Borneót északról-északnyugatról a Dél-kínai-tenger, északkeletről a Sulu-tenger, keletről a Celebesz-tenger, valamint a Makassar-szoros, délről pedig Jáva-tenger, valamint a Karimata-szoros határolja. A szigettől nyugatra helyezkedik el a Maláj-félsziget, valamint Szumátra szigete, délre Jáva, keletre Celebesz, északkeletre pedig a Fülöp-szigetek.

A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu Malajzia Sabah tartományában, a Kinabalu Parkban a maga 4095 méterével.

Természeti környezet

Az esőerdők irtása folyamatos

Borneó területén található az ázsiai térség egyik legkiterjedtebb, legegybefüggőbb trópusi esőerdőállománya, melynek mérete azonban a maláj ipar, valamint más, multinacionális cégek faigényének köszönhetően napról napra csökken. A világ jelenlegi trópusi fakitermelésének mintegy fele Borneóról származik. A fakitermelésen túl az esőerdők területét tovább csökkentik a folyamatosan szaporodó pálmaültvevények is, melyekből pálmaolaj készül. Jelentős faállomány pusztult el az 1997-ben és 1998-ban a szigeten dühöngő erdőtűz miatt, amelyet vélhetően emberi mulasztás okozott, felelőtlen tűzgyújtás formájában, az El Niño következményeként beköszöntő rendkívül száraz időszakban.

A még meglevő esőerdők jelentik a borneói orangután, valamint több endemikus, ritka faj, mint például a borneói törpeelefánt, a szumátrai orrszarvú vagy a ködfoltos párduc egyetlen természetes élőhelyét. Tény, hogy a sziget Délkelet-Ázsiában egyedülálló természeti értékekkel rendelkezik, és a WWF szerint a legtöbb itt élő fajt a kipusztulás fenyegeti, mivel az indonéz kormány a közelmúltban jelentette be a világ legnagyobb pálmaültetvénye létrehozásának tervét, amely nagyjából Magyarország területének egyötödével lesz egyenlő.

Mindez Jáva túlnépesedésedésének megoldását és a Borneóra telepedő farmerek támogatását szolgálná, ám az esőerdők talajának megfelelősége erősen kétségessé teszi a vállalkozást.

2007. február 19-én a WWF több évtizedes munkájának eredményeként Brunei, Indonézia és Malajzia aláírta a „Borneó Szíve Nyilatkozatot” (Heart of Borneo Declaration). Az aláíró felek arra tettek ígéretet, hogy megőrzik és fenntarthatóan kezelik a világ egyik legértékesebb élőhelyét, a „Borneó Szívének” nevezett esőerdőt. 1996 óta évente átlagosan 2 millió hektár területen vágták ki az erdőt, ami napjainkra eredeti méretének felére csökkent.


Történelem

Borneó a 15-17. század között élte virágkorát, ekkor a sziget egész területét egyetlen ország, a Brunei Birodalom irányította. Az európaiak terjeszkedésének köszönhetően a sziget közigazgatási egysége megbomlott, területén a hollandok és a britek osztozkodtak. A mai állapot 1984-ben, Brunei függetlenségének elnyerésével alakult ki.

1962 és 1964 között a szigeten fegyveres konfliktus robbant ki Indonézia és Malajzia között.

Népesség

A teljes sziget lakossága 2010-ben 19,8 millió fő volt.

Közigazgatás

Borneó térképe

A sziget országainak területén jelenleg az alábbi közigazgatási beosztás van érvényben:

Legnagyobb városok

A legnagyobb városok népességi sorrendben 2010-ben. Kalimantan Borneó indonéziai területe, Sabah és Sarawak maláj államok.

Város Ország Közig.
alegység
Népesség
(2010, fő)
Népsűrűség
(fő/km²)
1. Samarinda Indonézia Kalimantan 727.500 929
2. Banjarmasin Indonézia Kalimantan 625.481 8.687
3. Kuching Malajzia Sarawak 617.886 332
4. Balikpapan Indonézia Kalimantan 557.579 1.058
5. Pontianak Indonézia Kalimantan 554.764 5.146
6. Kota Kinabalu Malajzia Sabah 462.963 1.319
7. Tawau Malajzia Sabah 412.375 67
8. Sandakan Malajzia Sabah 409.056 181
9. Miri Malajzia Sarawak 300.543 64
10. Bandar Seri Begawan Brunei 300.000 490
11. Sibu Malajzia Sarawak 247.995 111
12. Palangkaraya Indonézia Kalimantan 220.962 92
13. Lahad Datu Malajzia Sabah 206.861 28
14. Banjarbaru Indonézia Kalimantan 199.627 538
15. Tarakan Indonézia Kalimantan 193.370 771

További információk