„Domborzat” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 95.85.166.106 (vita) szerkesztéséről Addbot szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
[[Kategória:Domborzat]] |
[[Kategória:Domborzat]] |
||
[[Kategória:Geomorfológia]] |
[[Kategória:Geomorfológia]] |
||
A bioszférát a könyvből a lényegét megtanulni ha át akarsz menni. Mert aki 1 - est ir az megbukik |
|||
A lap 2018. december 31., 18:19-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2007 májusából) |
A domborzat vagy (föld)felszín (relief) természetföldrajzi fogalom, egy bolygó szilárd kérgének (litoszféra) és vízburkának (hidroszféra) felülete. Azokon a bolygókon, amelyeknek van légköre, a domborzat az iménti két szféra és az atmoszféra határfelülete. A domborzat legjobban leírható jellemzője vertikális tagolódás, ezért alapfogalma a tengerszint feletti magasság. A földrajz pusztán leírja a földfelszínt, a földtörténeti korokban folyamatosan változó domborzati elemek (síkság, domb, hegy, völgy stb.) behatóbb vizsgálatával a geomorfológia foglalkozik. A természettudományi diszciplínák nagy része vizsgálja a domborzatnak a biotikus (például állatföldrajz, mezőgazdaságtan) és az abiotikus környezetre (például klimatológia, meteorológia) gyakorolt hatását, sőt, maguk a domborzati viszonyok az abiotikus tényezők lényeges részei. A víz alatti domborzat kutatásával a batimetria foglalkozik.
|
Ez a földrajzi objektumról, alakzatról, jelenségről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
A bioszférát a könyvből a lényegét megtanulni ha át akarsz menni. Mert aki 1 - est ir az megbukik