„Szirmabesenyő” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Magyar település infobox |
<br />{{Magyar település infobox |
||
| név = Szirmabesenyő |
| név = Szirmabesenyő |
||
| címer = HUN Szirmabesenyő Címer.svg |
| címer = HUN Szirmabesenyő Címer.svg |
||
23. sor: | 23. sor: | ||
'''Szirmabesenyő''' [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Miskolci járás]]ban. A dinamikusan fejlődő település az utóbbi időben több kulturális és gasztronómiai program szervezője. |
'''Szirmabesenyő''' [[Nagyközség (önkormányzati rendszer)|nagyközség]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Miskolci járás]]ban. A dinamikusan fejlődő település az utóbbi időben több kulturális és gasztronómiai program szervezője. |
||
== |
== Földrajzi jellemzői == |
||
A [[Bükk-vidék]] keleti részén, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] nyugati partja mellett fekszik, [[Miskolc]]tól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései [[Sajóvámos]] (4 km-re) és [[Sajókeresztúr]] (2 km-re). |
A [[Bükk-vidék]] keleti részén, a [[Sajó (folyó)|Sajó]] nyugati partja mellett fekszik, [[Miskolc]]tól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései [[Sajóvámos]] (4 km-re) és [[Sajókeresztúr]] (2 km-re). |
||
== |
== Etimológia == |
||
A [[Miskolc nemzetség]]hez tartozó Besenyő család volt első középkori tulajdonosa, névadóként [[besenyők|besenyő]] közösség lakta a mai település elődjét. |
A [[Miskolc nemzetség]]hez tartozó Besenyő család volt első középkori tulajdonosa, névadóként [[besenyők|besenyő]] közösség lakta a mai település elődjét. |
||
== |
== Helytörténet == |
||
'''Szirmabesenyő''' (Besenyő) nevét [[1291]]-ben említették először az oklevelek '''Besenew''' néven. Az első ismert lakói a [[Miskolc nemzetség]]hez tartozó Besenyeiek voltak. [[1291]]-ben Besenyei Sándor fiai voltak Szirmabesenyő (Besenyő) birtokosai. [[1332]]-ben már említették [[Mindenszentek]]ről elnevezett egyházát is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint Besenyő település papja [[1332]]-ben 6, [[1333]]-ban 5, [[1334]]-ben 6 és [[1335]]-ben 3 garas pápai tizedet fizetett. [[1939]]-ben egyesült hivatalosan Sajóbesenyővel. |
'''Szirmabesenyő''' (Besenyő) nevét [[1291]]-ben említették először az oklevelek '''Besenew''' néven. Az első ismert lakói a [[Miskolc nemzetség]]hez tartozó Besenyeiek voltak. [[1291]]-ben Besenyei Sándor fiai voltak Szirmabesenyő (Besenyő) birtokosai. [[1332]]-ben már említették [[Mindenszentek]]ről elnevezett egyházát is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint Besenyő település papja [[1332]]-ben 6, [[1333]]-ban 5, [[1334]]-ben 6 és [[1335]]-ben 3 garas pápai tizedet fizetett. [[1939]]-ben egyesült hivatalosan Sajóbesenyővel. |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
{{népességdiagram}} |
{{népességdiagram}} |
||
== |
== Látnivalók == |
||
*[[Szirmay-kastély (Szirmabesenyő)|'''Szirmay-kastély''']]: XVIII. században épült barokk kastély. A kastély tulajdonosa a gróf [[Szirmay család]] volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között [[Szinyei Merse Pál]] – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és [[Ferenc József]] is vendégeskedett az épületben. Kastélyparkja – ahol Szinyei Merse Pál |
*[[Szirmay-kastély (Szirmabesenyő)|'''Szirmay-kastély''']]: XVIII. században épült barokk kastély. A kastély tulajdonosa a gróf [[Szirmay család]] volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között [[Szinyei Merse Pál]] – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és [[Ferenc József]] is vendégeskedett az épületben. Kastélyparkja – ahol Szinyei Merse Pál Kerti padon című alkotása született – a mai sportpálya területén helyezkedett el. |
||
*'''Kisboldogasszony templom:''' 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát. |
*'''Kisboldogasszony templom:''' 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát. |
||
50. sor: | 50. sor: | ||
*'''Kocka tó:''' A Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik. A víz átlagos mélysége 2-3 méter, a nyugati oldalán egy 6-8 méteres árok helyezkedik el. |
*'''Kocka tó:''' A Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik. A víz átlagos mélysége 2-3 méter, a nyugati oldalán egy 6-8 méteres árok helyezkedik el. |
||
== |
== Elismert lakók == |
||
* gr. ''trakostyáni'' '''Draskovich Zsuzsanna''' (1770–1805): csillagkeresztes hölgy férje, Szirmay János Tamás által a településen élt. |
|||
* '''[[Szirmay Alfréd|gr. Szirmay Alfréd]]''' (1852–1900): magyar főrendházi tag és nagybirtokos itt töltötte élt és hunyt el a családi kastélyban. |
|||
* '''dr. Lénárt Béla''' (1932–): a település díszpolgára, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke a településen él. Jelentős helytörténeti ismerettel rendelkezik. |
|||
* '''Fedor Vince''' (1943–): 40 évig volt a település vezetője. |
|||
== Testvértelepülés == |
|||
*{{Zászló|Ukrajna}} [[Huszt]], [[Ukrajna]] (2017. december 14-től) |
*{{Zászló|Ukrajna}} [[Huszt]], [[Ukrajna]] (2017. december 14-től) |
||
56. sor: | 63. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* |
* Györffy György: ''Borsodvármegye''. |
||
* |
*''Fejezetek Szirmabesenyő múltjából'' (Studio Kft. Miskolc 2000.) |
||
* Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története (Debrecen 2005.) |
* Szirmay Gábor: ''A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története'' (Debrecen 2005.) |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
A lap 2018. december 17., 18:18-kori változata
Szirmabesenyő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Miskolci | ||
Jogállás | nagyközség | ||
Polgármester | Huszti Gábor[1] | ||
Irányítószám | 3711 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4356 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 261,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,75 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 58″, k. h. 20° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 58″, k. h. 20° 47′ 45″ | |||
Szirmabesenyő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmabesenyő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szirmabesenyő nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. A dinamikusan fejlődő település az utóbbi időben több kulturális és gasztronómiai program szervezője.
Földrajzi jellemzői
A Bükk-vidék keleti részén, a Sajó nyugati partja mellett fekszik, Miskolctól 4 km távolságra. A község és környékének átlagos tengerszint feletti magassága 115-120 méter. További szomszédos települései Sajóvámos (4 km-re) és Sajókeresztúr (2 km-re).
Etimológia
A Miskolc nemzetséghez tartozó Besenyő család volt első középkori tulajdonosa, névadóként besenyő közösség lakta a mai település elődjét.
Helytörténet
Szirmabesenyő (Besenyő) nevét 1291-ben említették először az oklevelek Besenew néven. Az első ismert lakói a Miskolc nemzetséghez tartozó Besenyeiek voltak. 1291-ben Besenyei Sándor fiai voltak Szirmabesenyő (Besenyő) birtokosai. 1332-ben már említették Mindenszentekről elnevezett egyházát is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint Besenyő település papja 1332-ben 6, 1333-ban 5, 1334-ben 6 és 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett. 1939-ben egyesült hivatalosan Sajóbesenyővel.
Népesség
A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a roma nemzetiségűnek vallja magát[3].
A település népességének változása:
Lakosok száma | 4317 | 4240 | 4181 | 4171 | 4847 | 4356 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Szirmay-kastély: XVIII. században épült barokk kastély. A kastély tulajdonosa a gróf Szirmay család volt egészen az államosításig, ami után oktatási intézményként működött tovább. Többek között Szinyei Merse Pál – akiről a jelenlegi helyi általános iskolát elnevezték –, és Ferenc József is vendégeskedett az épületben. Kastélyparkja – ahol Szinyei Merse Pál Kerti padon című alkotása született – a mai sportpálya területén helyezkedett el.
- Kisboldogasszony templom: 1762-ben épült meg a gróf Szirmay család kezdeményezéséből. A templom a család kegyuraságát élvezte, az 1880-as évekre állapota erősen leromlott. 1886-ban helyreállították, és a mai napig folynak munkálatok a a templom állapotának külső és belső szépségének megőrzése érdekében. 2016-ban a régi plébánia mellé felhúztak egy új parókiát.
- Görög katolikus templom: 2000-ben húzták fel a szirmabesenyői kiserdő szélén a körülbelül 500 fős egyházközség részére.
- Református templom: 2000-ben alakították át a település számára feleslegessé vált mozit az egyre növekedő létszámú helyi református egyházközösség templomává.
- Király-hegy: Nevével ellentétben egy dombság. Ezen a területen működik a helyi lovarda. Az 1880-as filoxérajárvány miatt megcsappant a helyi bortermelés, ezért ma már egy nagyobb részben kihalt de ígéretes lehetőségeket takaró pincefaluként van számon tartva. A '70-es években hétvégi házakat alakítottak ki, a dombság nyugati oldalát napjainkban több család lakja.
- Négus-kert: Parkosított terület közel a polgármesteri hivatalhoz. Ezen a helyen található meg az első és a második világháborúban, illetve az 1956-os forradalom miskolci sortűzében elhunyt helyi áldozatok emlékművei.
- Kocka tó: A Sajó kanyarulatában található régi kavicsbányató, amely jelenleg horgásztóként működik. A víz átlagos mélysége 2-3 méter, a nyugati oldalán egy 6-8 méteres árok helyezkedik el.
Elismert lakók
- gr. trakostyáni Draskovich Zsuzsanna (1770–1805): csillagkeresztes hölgy férje, Szirmay János Tamás által a településen élt.
- gr. Szirmay Alfréd (1852–1900): magyar főrendházi tag és nagybirtokos itt töltötte élt és hunyt el a családi kastélyban.
- dr. Lénárt Béla (1932–): a település díszpolgára, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület elnöke a településen él. Jelentős helytörténeti ismerettel rendelkezik.
- Fedor Vince (1943–): 40 évig volt a település vezetője.
Testvértelepülés
Források
- Györffy György: Borsodvármegye.
- Fejezetek Szirmabesenyő múltjából (Studio Kft. Miskolc 2000.)
- Szirmay Gábor: A szirmai és szirmabesenyői Szirmay család története (Debrecen 2005.)
Jegyzetek
- ↑ Szirmabesenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- Szirmabesenyő (magyar nyelven). Magyarország helységnévtára. ksh.hu. (Hozzáférés: 2016. július 13.)