„Páfrányfenyő” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Hatóanyagai, gyógyászati szerepe: Az "amerikai" vizsgálatokkal vigyázni kell, csak szakcikkektől kell citálni! A ginkgo valóban fokozza az agy oxigénellátását, javítva. |
|||
32. sor: | 32. sor: | ||
== Rendszertani helyzete == |
== Rendszertani helyzete == |
||
Az új, [[filogenetikus osztályozás]] a [[ |
Az új, [[filogenetikus osztályozás|filogenetikus o]]<nowiki/>gás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a [[visszértágulat]]ra, az [[aranyér]]re és a lábfekélyre. |
||
* Törzs: Páfrányfenyők ''(Ginkgophyta)'' |
|||
** Osztály: ''Ginkgoopsida'' |
|||
*** Rend: ''Ginkgoales'' |
|||
**** Család: ''Ginkgoaceae'' |
|||
***** Nemzetség: '''''Ginkgo''''' |
|||
****** Faj: '''''Ginkgo biloba''''' |
|||
== Megjelenése, felépítése == |
|||
20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. Fiatalon karcsú és kevéssé elágazó, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törnek, csak később terülnek szét. A hosszúhajtások egyenesek, messzire nyúlnak, a vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. Kérge barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök találhatók. |
|||
A [[hosszúhajtás]]okon csavarvonalban, egymástól messze, a [[törpehajtás]]okon 3–5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak. Erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöldek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha már 1–15 nap alatt. |
|||
A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban fejlődnek, általában a törpehajtásokon. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, világoszöld, ovális magkezdemények igen aprók. A [[csonthéjas]] termésre emlékeztető magvak húsos magköpenye érés közben szürkészöldről aranysárgára változik. A termés [[vajsav]]tartalma miatt kellemetlen szagú, ezért közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik át (a növények ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint). |
|||
Érdekesség, hogy a fa szaporodó képessége csak 25-30 éves kora után kezdődik és legalább 1000 évig tart! |
|||
== Életmódja, termőhelye == |
|||
[[Kétlaki]], [[lombhullató]]. A betegségeknek, kártevőknek ellenáll, a szelet, hókárt jól tűri. A városokban gyakori füstgázokat ([[kén-dioxid]], [[nitrogén-monoxid]] stb.) minden más fánál jobban tűri. A radioaktív sugárzás különböző fajtáinak is ellenáll: 1945 augusztusában a [[Hirosima|Hirosimára]] ledobott atombomba [[hipocentrum]]ától számított 1,6 km-en belül mindössze hat súlyosan sérült, de életképes fát találtak – mindegyik páfrányfenyő volt. |
|||
Az egyik leghosszabb életű fa; ezer évesnél idősebb példányai is ismertek. Kezdetben lassan nő, de később „belelendül”. Fényigényes. A mély rétegű, üde talajt meghálálja, de kevesebbel is beéri (Czáka, Rácz). |
|||
== Felhasználása == |
|||
A 18. század óta kedvelt díszfa, számos kertészeti változattal. |
|||
=== Hatóanyagai, gyógyászati szerepe === |
|||
Levelei [[flavonoid]]okat (kvercetint, kempferolt) és [[terpenoid]]okat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. |
|||
Tavasztól őszig szedhető leveleit gyógyászati célokra hasznosítják, így az agy [[vérellátás]]ának zavarai, szédülés, fülzúgás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a [[visszértágulat]]ra, az [[aranyér]]re és a lábfekélyre. |
|||
Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes [[depresszió]], [[impotencia]] kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyő flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az [[anyagcsere|anyagcserét]]. Kiváló [[antioxidáns]]. A [[homeopátia|homeopátiában]] [[mandulagyulladás]] és [[fejfájás]] ellen alkalmazzák, azaz a [[placebo]]hatást képes kiváltani a ginkgo feliratú, amúgy hatóanyag nélküli készítmény is. |
Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes [[depresszió]], [[impotencia]] kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyő flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az [[anyagcsere|anyagcserét]]. Kiváló [[antioxidáns]]. A [[homeopátia|homeopátiában]] [[mandulagyulladás]] és [[fejfájás]] ellen alkalmazzák, azaz a [[placebo]]hatást képes kiváltani a ginkgo feliratú, amúgy hatóanyag nélküli készítmény is. |
A lap 2018. december 10., 14:14-kori változata
Ginkgo biloba | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: 49,5–0 Ma | ||||||||||||||
Ginkgolevél
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Veszélyeztetett iucn2.3 | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||
Ginkgo biloba L. | ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Ginkgo biloba témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ginkgo biloba témájú médiaállományokat és Ginkgo biloba témájú kategóriát. |
A páfrányfenyő (halfarkfa) – tudományos nevén (Ginkgo biloba), röviden Ginkgo, újabb köznyelvi nevén ginkó – sajátos leveleiről szerte a világon ismert fafaj.
Származása, elterjedése
Nagyon ősi növényfaj. Közeli rokonai, amelyek levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez, mintegy 270 millió éve, a perm időszakban fejlődtek ki. A modern ginkgo a paleogénben jelent meg. Élő kövület, aminek nincsenek közeli rokonai.
A páfrányfenyőkövület-felfedezések megmutatják, hogy a Ginkgo a mezozoikus korszak óta a nedves, mérsékelten meleg éghajlatok alatt élt. A jégkorszakot is túlélte. A Ginkgót Kínában is megtalálták palotákban, templomi kertekben, ahol buddhista szerzetesek a sok jó tulajdonsága miatt gondozták és azóta is nagy becsben tartják.[1]
A jégkorszakot rokonai közül egyedüli fajként vészelte át Kínában. Ott ismerték meg az európaiak, ezután gyorsan kedvelt dísznövénnyé vált. Európába 1738-ban hozták be Kína Csöcsiang tartományából (Johnson, 2004).
Rendszertani helyzete
Az új, filogenetikus ogás, hallásgyengülés gyógyítására. Jótékonyan hatnak a visszértágulatra, az aranyérre és a lábfekélyre.
Kutatások szerint hatásos enyhe és közepes depresszió, impotencia kezelésére. A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyő flavonoidjai jó értágítók. Javítják a bőr és az izmok vérellátását, fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns. A homeopátiában mandulagyulladás és fejfájás ellen alkalmazzák, azaz a placebohatást képes kiváltani a ginkgo feliratú, amúgy hatóanyag nélküli készítmény is.
A kivonat javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet. Használják még az öregkori elbutulás (demencia) és Alzheimer-kór kialakulásakor.
2007–2012 között a Toulouse-i Egyetem kórházának kutatói követéses, placebokontrollos vizsgálatban vizsgálták meg egy standardizált (állandó összetételű) ginkgo-kivonat hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 mg ginkgo-kivonatot kapott, a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, amelyekkel felmérték megismerő és tanuló képességeik aktuális szintjét. A ginkgo-kivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt 61 részvevőnél mutatták ki az Alzheimer-kór jeleit, míg a másik csoportban 73 embernél. Ez a különbség nem szignifikáns, véletlen is lehet.[2]
Források és jegyzetek
- Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
- Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Ford. Dani Tivadar, illusztrálta Hans Held. Budapest: M-Érték Kiadó Kft. 2006. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 80 0 ISSN 1219-3178
- Czáka, Rácz: Czáka Sarolta, Rácz István: Fenyők és örökzöldek, p. 27. Szépia Könyvkiadó. ISBN 963 7849 04 1
- Johnson, 2004: Owen Johnson, David More: Európa fái, p. 46–47. Kossuth Kiadó. ISBN 978-963-09-6602-3
- ↑ Páfrányfenyő Ginkgo biloba - fenyő fajták ismertetése. https://www.tuja.hu
- ↑ Az Origo cikke: Nem véd a ginkgokivonat az Alzheimer-kór ellen
További információk
- A ginkgo biloba tulajdonságai, hatásai, előnyei
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. augusztus 30.)
- Páfrányfenyő - Ginkgo biloba
- Terebess Ázsia E-Tár
Képek
-
Őszi levelek
-
G. biloba 'Californian Sunset' fajta