„Szarvas (település)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Körös egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
28. sor: 28. sor:


== Fekvése ==
== Fekvése ==
[[Békéscsaba|Békéscsabától]] 47 kilométerre, a [[Hármas-Körös]] holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a [[Magyar Királyság]] (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.
[[Békéscsaba|Békéscsabától]] 47 kilométerre, a [[Hármas-Körös]] holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a [[Magyar Királyság]] (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.


Megközelíthető közúton ([[Békéscsaba]] vagy [[Kecskemét]] felől) a [[44-es főút (Magyarország)|44-es főút]]on, illetve ([[Gyomaendrőd]] felől) a [[443-as főút (Magyarország)|443-as főút]]on; vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A [[vasútállomás]] [[Halászlak]] és [[Sirató]] között található.
Megközelíthető közúton ([[Békéscsaba]] vagy [[Kecskemét]] felől) a [[44-es főút (Magyarország)|44-es főút]]on, illetve ([[Gyomaendrőd]] felől) a [[443-as főút (Magyarország)|443-as főút]]on; vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A [[vasútállomás]] [[Halászlak]] és [[Sirató]] között található.

A lap 2018. december 9., 23:04-kori változata

Szarvas
Evangélikus ótemplom
Evangélikus ótemplom
Szarvas címere
Szarvas címere
Szarvas zászlaja
Szarvas zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSzarvasi
Jogállásváros
PolgármesterBabák Mihály (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám5540
Körzethívószám66
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség14 428 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület161,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′
Szarvas (Békés vármegye)
Szarvas
Szarvas
Pozíció Békés vármegye térképén
Szarvas weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt
Római katolikus templom
Kossuth Lajos szobra
A várost újratelepítő Harruckern János György szobra

Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés megyében, a Szarvasi járás központja.

Fekvése

Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.

Megközelíthető közúton (Békéscsaba vagy Kecskemét felől) a 44-es főúton, illetve (Gyomaendrőd felől) a 443-as főúton; vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Halászlak és Sirató között található.

Története

A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.

1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.

A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.

SZARVAS: "Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik." 
(Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, 17961799)

A 1819. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.

1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak.

A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti, vitéz Székely Károlynak márványból és bronzból készült alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.

A második világháború után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezik meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.

Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, amelyet 1990 óta rendeznek meg a JDC és a Lauder alapítvány támogatásával.[3]

Politikai élete

A város polgármestere 1998 óta Babák Mihály. A képviselő-testületnek 12 tagja van, ebből a 2014-es önkormányzati választás eredményeként 8 fő Fidesz-KDNP-s jelöltként, 1-1 fő MSZP-s, illetve Jobbikos jelöltként, a fennmaradó 2 fő pedig a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete (NACSE) nevű helyi civil szervezet jelöltjeként jutott mandátumhoz. A 8 választókerületben a Babák Mihály által támogatott 8 FIDESZ-KDNP-s jelöltből 7 nyert, egyedül a 3. számú egyéni választókerületben nyert a NACSE jelöltje.

A jelölt neve A jelölő párt(ok) Egyéni választókerülete
Giricz Katalin FIDESZ-KDNP 01
Lohr Gyula József FIDESZ-KDNP 02
Dobruczky Zsolt NACSE 03
Kiss Attila FIDESZ-KDNP 04
Lázár Zsolt FIDESZ-KDNP 05
Molnár Istvánné FIDESZ-KDNP 06
Hodálik Pál FIDESZ-KDNP 07
Dernovics László FIDESZ-KDNP 08
Földesi Lajos Zoltán MSZP Kompenzációs lista
Gajdos Attila JOBBIK Kompenzációs lista
Gombár Györgyné NACSE Kompenzációs lista

Szarvas képviselete az Országgyűlésben

Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta Dankó Béla. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
16 795
16 546
15 565
15 248
14 473
14 428
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 8%-a szlovák, 2%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Látnivalók

Oktatás

Felsőoktatás

Híres szarvasiak

Média

Folyóirat

Televízió

Rádió

Testvérvárosai

Képgaléria

Irodalom

  • Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása, (1872), Reprint: Békéscsaba (2004) ISBN 963-214-504-6
  • Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32, 309-347.

Jegyzetek

  1. Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. http://szarvastabor.hu/cikk.php?ID_cikk=1
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas,.

További információk

Kapcsolódó szócikkek