„Szarvas (település)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Körös egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
28. sor: | 28. sor: | ||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
[[Békéscsaba|Békéscsabától]] 47 kilométerre, a [[Hármas-Körös]] holtágának partján (kákafoki holtág). Közigazgatási területén van a [[Magyar Királyság]] (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján. |
[[Békéscsaba|Békéscsabától]] 47 kilométerre, a [[Hármas-Körös]] holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a [[Magyar Királyság]] (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján. |
||
Megközelíthető közúton ([[Békéscsaba]] vagy [[Kecskemét]] felől) a [[44-es főút (Magyarország)|44-es főút]]on, illetve ([[Gyomaendrőd]] felől) a [[443-as főút (Magyarország)|443-as főút]]on; vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A [[vasútállomás]] [[Halászlak]] és [[Sirató]] között található. |
Megközelíthető közúton ([[Békéscsaba]] vagy [[Kecskemét]] felől) a [[44-es főút (Magyarország)|44-es főút]]on, illetve ([[Gyomaendrőd]] felől) a [[443-as főút (Magyarország)|443-as főút]]on; vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A [[vasútállomás]] [[Halászlak]] és [[Sirató]] között található. |
A lap 2018. december 9., 23:04-kori változata
Szarvas | |||
Evangélikus ótemplom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Szarvasi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Babák Mihály (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5540 | ||
Körzethívószám | 66 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 14 428 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 99,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 161,57 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′Koordináták: é. sz. 46° 51′, k. h. 20° 36′ | |||
Szarvas weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvas témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés megyében, a Szarvasi járás központja.
Fekvése
Békéscsabától 47 kilométerre, a Hármas-Körös holtágának partján (kákafoki holtág) fekszik. Közigazgatási területén van a Magyar Királyság (történelmi Magyarország) földrajzi középpontja, amelyet emlékmű jelöl a holt-Körös partján.
Megközelíthető közúton (Békéscsaba vagy Kecskemét felől) a 44-es főúton, illetve (Gyomaendrőd felől) a 443-as főúton; vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Halászlak és Sirató között található.
Története
A környék már az őskor óta lakott. A népvándorlás korából fontos avar leletek maradtak fenn. Nem lehet pontosan megállapítani a régi Szarvas keletkezésének idejét, azonban bizonyos körülmények valószínűsítik a 13. század utolsó évtizedeit, amikor már állandósulni kezdett a település. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven. A hajdani Árpád-kori falu létét számos, az 1284-85 körüli időkből származó feljegyzés tanúsítja, amikor IV. (Kun) László király több rendeletét is innen keltezte. Ezen időszakból fenn maradt írásos dokumentumok azonban alig tartalmaznak a település történetére vonatkozó egyéb adatot, mint az Ábránfy-, Maróthy-, Szilágyi-, Veér- és más családok birtokviszályaira vonatkozókat.
1566 után, a török hódoltság idején Cserkesz Omer, későbbi gyulai szandzsákbég palánkvárat építtetett a településen. 1595-ben ugyan a törökök kiürítették és felégették a várat, azonban 1673-ban némi módosításokkal ugyan, de a réginek kijavított mását ismét felépítették, és a Körösön hidat építettek, az eddiginél is jobban emelve ezáltal a település jelentőségét. 1686-ban Szarvas a keresztények kezére került, de a vár és a település elpusztult, a lakosság elmenekült, a környék teljesen kihalt.
A település újkori történelme 1722-től számítható, amikor Szarvast sok más birtokkal együtt báró Harruckern János György kapta, aki főként felvidéki jobbágyokat telepített a vidékre. Az első betelepülő Valentik Pál volt, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkának neveztek el. Az első évben letelepültek száma mintegy 300-at tett ki.
SZARVAS: "Elegyes Mezőváros Békés Várm. földes Urai B. Haruker’ Maradékjai, és Gróf Keglevits Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Körösvize mellett, Nagyváradhoz 8 mértföldnyire. Hajdan nevezetesítette vóltt erőssége; most Tiszt. Thesedik Úrnak szorgalmatossága által épűlő gazdáskodást öregbítő Oskolája. Határja jól termő, legelője, Csejt, és Kondoros pusztákon elég, egy részét néha az áradás rongállya; fája, nádgya nints elég; piatza távol esik." (Vályi András: Magyar országnak leírása 3. kötet, 1796–1799)
A 18–19. század fordulóján Tessedik Sámuel megalapította Európa első gazdasági (akkori nevén szorgalmatossági) iskoláját a városban. A nagy tudású lelkész felvirágoztatta a fiatal mezővárost, kidolgozta többek között a szikesek megjavításának módszerét, megismertette a város lakóival a kor legkorszerűbb földművelési technikákat is. Kiemelkedően fontos szerepet töltött be a településen a gróf Bolza család. Kastélyokat varázsoltak a Körös partjára, felépítették a szárazmalmot, létrehozták az Anna-ligetet, majd a Bolza Józsefről elnevezett Pepi-kertet, mai nevén a Szarvasi Arborétumot, ami manapság is Szarvas legcsodálatosabb és legismertebb látványossága. 1847-től a megye első nyomdája is itt működött.
1848-ban történt meg Szarvas közigazgatási újjászervezése, mely során rövid időre rendezett tanácsú várossá lett. A szabadságharcban részt vett szarvasi honvédek száma egy 1849. december 4-i hivatalos kimutatás szerint 357 fő volt, de rajtuk kívül voltak még, akik a szabadcsapatokba, vagy nemzetőrök közé állottak.
A kiegyezés után, 1872-ben Szarvas elveszítette városi rangját, és csak 1966-ban kapta vissza. Az 1880–1893 közötti vasútépítés során csak szárnyvonalat kapott a település. Az első világháborúban a hivatalos adatok szerint 1153 szarvasi halt hősi halált. Emléküket hirdeti, vitéz Székely Károlynak márványból és bronzból készült alkotása: az 1927. augusztus 28-án felavatott hősi emlékmű. A háború után bekövetkezett országos felfordulás súlyosan éreztette hatását. 1919 áprilisának végén, amikor a román megszállás már küszöbön állott, a menekülő direktórium nagyobb mennyiségű élelmiszert, pénzt, ékszert, részvényeket, betéteket vitt magával; csupa olyan dolgot, amikre a községnek akkor a legnagyobb szüksége lett volna. A kétségbeesett lakosság akkor felszabadítóként üdvözölte az 1919. április 28-án bevonuló románokat, nem sejtve, hogy az 1920. március 2-ig tartó megszállást leggyötrelmesebb emlékei közé fogja majd sorolni.
A második világháború után az oktatás vált a település életének a legfontosabb tényezőjévé, Szarvas ma fontos iskolaváros, a megye egyik kulturális központja. 2010. július 14. és 18. között itt rendezik meg a 8. Szélrózsa Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozót.
Szarvas mellett található a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági tábor létesítménye, amelyet 1990 óta rendeznek meg a JDC és a Lauder alapítvány támogatásával.[3]
Politikai élete
A város polgármestere 1998 óta Babák Mihály. A képviselő-testületnek 12 tagja van, ebből a 2014-es önkormányzati választás eredményeként 8 fő Fidesz-KDNP-s jelöltként, 1-1 fő MSZP-s, illetve Jobbikos jelöltként, a fennmaradó 2 fő pedig a Nagycsaládosok Szarvasi Egyesülete (NACSE) nevű helyi civil szervezet jelöltjeként jutott mandátumhoz. A 8 választókerületben a Babák Mihály által támogatott 8 FIDESZ-KDNP-s jelöltből 7 nyert, egyedül a 3. számú egyéni választókerületben nyert a NACSE jelöltje.
A jelölt neve | A jelölő párt(ok) | Egyéni választókerülete |
---|---|---|
Giricz Katalin | FIDESZ-KDNP | 01 |
Lohr Gyula József | FIDESZ-KDNP | 02 |
Dobruczky Zsolt | NACSE | 03 |
Kiss Attila | FIDESZ-KDNP | 04 |
Lázár Zsolt | FIDESZ-KDNP | 05 |
Molnár Istvánné | FIDESZ-KDNP | 06 |
Hodálik Pál | FIDESZ-KDNP | 07 |
Dernovics László | FIDESZ-KDNP | 08 |
Földesi Lajos Zoltán | MSZP | Kompenzációs lista |
Gajdos Attila | JOBBIK | Kompenzációs lista |
Gombár Györgyné | NACSE | Kompenzációs lista |
Szarvas képviselete az Országgyűlésben
Szarvas képviselője az Országgyűlésben, a 2014-es országgyűlési választás óta Dankó Béla. Abban az évben a szarvasi választókerület (a korábbi Békés megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerület) az új választási törvény értelmében egyesült Békés város és környéke választókerületével, így létrehozva a Békés megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. Így Szarvas elvesztette saját önálló képviseletét az Országgyűlésben és azóta Békés város környékével közösen alkot egy választókerületet. Az új választókerület képviselője az a Dankó Béla lett, aki azelőtt Békés város képviselője volt a magyar parlamentben.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 16 795 | 16 546 | 15 565 | 15 248 | 14 473 | 14 428 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 |
Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 89%-a magyar, 8%-a szlovák, 2%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovén) nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Látnivalók
- Szarvasi arborétum - Pepi-kert
- Mini Magyarország (makettpark)
- Szarvasi „Katalin II.” sétahajó
- Erzsébet-liget, salakmentes teniszpályáival
- Bolza-kastély
- Csáky-kastély
- Mitrovszky-kastély
- Evangélikus Ótemplom
- Evangélikus Újtemplom
- Ruzicskay György Alkotóház
- Szárazmalom
- Szlovák Tájház
- Tessedik Sámuel Múzeum és Könyvtár
- Szarvasi Gyógyfürdő
- Víziszínház a Holt-Körös partján
Oktatás
Felsőoktatás
- Szent István Egyetem - Víz- és Környezetgazdálkodási Kar
- Gál Ferenc Főiskola - Pedagógiai Kar
Híres szarvasiak
- Itt született 1789-ben Boczkó Dániel kormánybiztos († 1870).
- Itt halt meg 1820-ban Tessedik Sámuel.
- Itt halt meg 1846-ban Vajda Péter költő, pedagógus és természettudós.
- Itt született 1851-ben dr. Réthy László etnográfus, az MTA tagja (†1914).
- Itt tanított Ballagi Mór teológus, nyelvész, az MTA tagja.
- Itt született 1852-ben Chován Kálmán zongorapedagógus, 1889–1916 között Erkel Ferenc utódaként a Zeneakadémia tanára, 1891-től a zongoratanárképző vezetője (†1928).
- Itt született 1860-ban dr. Haviár Gyula királyi közjegyző (†1937).
- Itt született 1863-ban Szendy Árpád zongoraművész és -tanár (†1922).
- Itt született 1877-ben Elfer Aladár magyar belgyógyász, orvosi szakíró (†1944).
- Itt született 1885-ben Székely Mihály, a magyar aviatika úttörője (†1959).
- Itt született 1896-ban Ruzicskay György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, érdemes és kiváló művész (†1993).
- Itt született 1897-ben Lengyel Béla altábornagy, katonatiszt, a varsói felkelés idején a Varsó mellett állomásozó II. magyar tartalékhadtest parancsnoka (†1988).
- Itt érettségizett 1898-ban Milan Rastislav Štefánik, Csehszlovákia egyik alapítója (†1919).
- Itt született 1902-ben Orosz Iván lapszerkesztő, költő, novellista (†1974).
- Itt született 1907-ben Levius Ernő kísérleti fizikus, fizika-matematika szakos tanár, (Bay Zoltán munkatársa), aki Vermes Miklóssal együtt a Fasori evangélikus gimnáziumban tanított. 1963-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulattól Mikola Sándor-díjat kapott (†1993).
- Itt halt meg 1923-ban Benka Gyula tanár, pedagógiai író, újságíró.
- Itt született 1923-ban Melis György, az operaház magánénekese, Liszt Ferenc-díjas, háromszoros Kossuth-díjas, kiváló művész.
- Itt született 1933-ban dr. Misur György diplomata, római nagykövet
- Itt született 1938-ban Janurik Tamás nyelvész, informatikus, főiskolai tanár, professor emeritus.
- Itt született 1939-ben dr. Dankó László római katolikus pap, kalocsai érsek (1987–1999).
- Itt született 1946-ban dr. Lustyik György fizikus, kandidátus, Ph.D, kutató, az MTA Biofizikai Bizottságának tagja.
- Itt született 1946-ban dr. Borgulya István, Ph.D, matematikus, informatikus.
- Itt halt meg 1974-ben Czipri Éva költő.
- Itt született 1974-ben Novodomszky Éva műsorvezető.
- Itt született Hegedűs Tünde képzőművész [1] [2].
- Itt élt és dolgozott Fekete János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, volt országgyűlési képviselő.
Média
Folyóirat
- Szarvasi KRÓNIKA - Közművelődési és helytörténeti periodika
- Szarvas és Vidéke Hetilap
- Szarvasi Hét Hetilap
- Newjság online hírportál
Televízió
Rádió
Testvérvárosai
- Poprád, Szlovákia (1980)
- Szentegyháza, Románia (1994)
- Barót, Románia (1997)
- Malacka, Szlovákia (2000)
- Vuhszi, Kína (2009)[5]
- Szilágysomlyó, Románia
- Keuruu, Finnország (1983)
- Bucine, Olaszország (2012)
Képgaléria
-
Mitrovszky kastély
-
Az Erzsébet híd a Vízi Színház felől
-
Erzsébet híd
-
Az Erzsébet híd nyugati hídfője
-
Millenniumi emlékmű
-
A millenniumi emlékmű egy részlete
-
A Tessedik Sámuel Főiskola Rektori Hivatalának épülete a Holt-Körös hídjáról nézve
-
A Holt-Körös a hídról észak felé nézve
-
A Szent Klára templom
-
Virginiai mocsárciprusok a szarvasi Holt-Körös partján
-
Tersztyánszky Ödön emléktáblája egykori lakóházának falán
-
A Szarvasi Vízi Színház a Holt-Körös túlpartja felől
-
Petőfi-emléktábla
-
Petőfi-emléktábla
-
Lohr Gyula gyermekorvos emléktáblája
-
Hősi emlékmű
-
Melis György emlékműve
-
Nőalakos szobor a főút mellett
-
Jellegzetes saroképület Szarvason
Irodalom
- Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása, (1872), Reprint: Békéscsaba (2004) ISBN 963-214-504-6
- Szalontai Csaba 1992: Megjegyzések az Alföld IX. századi történetéhez II. (Szarvas-Kákapuszta késő avar temetője). JAMÉ 30-32, 309-347.
Jegyzetek
- ↑ Szarvas települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ http://szarvastabor.hu/cikk.php?ID_cikk=1
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Ötmilliós kínai testvérvárossal szerződött Szarvas,.