„A szervezet folyadékterei” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Extra- és intracelluláris tér fejezettel bővítve
(Extra- és intracelluláris tér fejezettel bővítve)
 
== Folyadékterek ==
A szervezet testfolyadéka egymástól határfelületekkel elválasztott folyadékterekben található, mely tereken belül az oldott anyagok áramlásának kinetikai paraméterei azonosak. Ezzel szemben az egyes folyadékterek között a kinetikai paramétererekben különbségek mutatkoznak. Az egyes folyadéktereket határfelületek választják el egymástól, melyeken át az anyagkicserélődés folyamatos de a penetráció sebessége eltérő. A folyadékterek jelentősége abban van, hogy a bennük lezajló biokémiai és fiziko-kémiai folyamatok térben és időben elkülönülhetnek egymástól, miközben az azonos rekeszen belül ezek a mechanizmusok összerendezetten működnek. A folyadékterek létének és szerepének felismerése a [[18. század]]ig nyúlik vissza. [[Paul Ehrlich]] német orvos-mikrobiológus 1885-ben elvégzett kísérletében megállapította, hogy a kísérleti állatoknak intravénásan beadott vízoldékony tripánkék festék nem jut be az agyba és a gerincvelőbe, miközben minden más szövetbe igen. Néhány évtizeddel később Ehrich tanítványa, Edwin Goldmann 1913-ban igazolta a [[vér-agy gát]] létét és e határfelülettel körülvett transzcelluláris folyadékteret. <ref>Fonyó A.: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest, 7. kiadás, 2014. 273. oldal. ISBN 978-963-226-504-9</ref>
[[Fájl:Body fluids.jpg|450px|jobbra|bélyegkép|A szervezet folyadékterei. Az egyes téglalapok területe a megfelelő terek térfogatával arányos. A számok ml/kg-ban adják meg a megfelelő víz átlagos mennyiségét.<ref>Bálint P.: ''Orvosi élettan'', Medicina, 1972, 48. oldal.</ref>]]
 
A mai tudásunk szerint a szervezet folyadéktere két nagy (intra- és extracelluláris) térre és azon belül több kisebb, funkcionálisan is elkülönülő folyadékrekeszre tagozódik.
== Intracelluláris tér ==
{{fő|Intracelluláris tér}}
 
A sejtmembránnal körülhatárolt teret, a sejtet kitöltő folyadékot intracelluláris térnek, illetve intracelluláris folyadéknak nevezzük, melynek tudományos részletkérdéseivel elsősorban a sejtfiziológia, illetve a sejtbiológia foglalkozik. Az intracelluláris folyadék kémiai összetételében jelentősen különbözik a sejtet körülvevő extracelluláris folyadéktól.
== Extracelluláris tér ==
 
=== Intravazális tér ===
Az érpályán belüli teret részben folyadék (vérplazma), részben az abban található alakos elemek, vérsejtek alkotják. Az alakos elemek és sejtek nélküli folyadékteret intravazális térnek, a folyadékot plazmának nevezzük, melyet az extracelluláris tér egyéb frakcióitól a érkapilláris-membránja választ el. Az ember átlagos plazmatérfogata 45&nbsp;ml/kg.
 
=== Extravazális tér ===
Az extravazális tér a benne oldott anyagok diffúziós sebessége alapján további térkomponensekre bontható, mely terek között tényleges határfelület nem található.<ref>Guyton, A. G., Hall J. E.: ''Texbook of medical physiology'', Elsevier Saunders, 2006, 12. kiadás, 292-296 oldal. ISBN 978-0-7216-0240-0</ref>
 
'''Sejtközötti folyadék'''
== Az egyes folyadékterek meghatározásának lehetőségei ==
 
3 117

szerkesztés

Navigációs menü