„Szigligeti Társaság” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10))
== Története ==
 
A [[Trianoni békeszerződés|trianoni békediktátum]] után a két [[világháború]] közt is tovább élt a társaság a nagyváradi romániai magyarok körében. Az [[1920-as évek]] elején [[Karácsonyi János]]t választották elnöküknek. Az alelnöki tisztek betöltésére [[Adorján Ármin]], [[Kocsán János]], [[Tabéry Géza]] kapott bizalmat. Főtitkárnak [[Perédy György]]re, titkároknak [[Champier István]]ra és [[Nagy Gusztáv]]ra szavaztak. A megváltozott határok közt is 1922-ben már [[jog]]ilag is sikerült a társaság elismertetése.<ref>[{{Cite web |url=http://www.hhrf.org/xantusz/mve_intezmenyek_egyesuletek.html# |title=Dávid Gyula: Kulturális és szakmai intézmények, egyesületek] |accessdate=2011-03-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091127071756/http://www.hhrf.org/xantusz/mve_intezmenyek_egyesuletek.html# |archivedate=2009-11-27 }}</ref>
 
A társaság fő célja 1918 után a [[magyar nyelv]]ű [[irodalom]] és kultúra terjesztése. Irodalmi esteket szerveztek, ismeretterjesztő előadásokat tartottak és magyar nyelvű évkönyveket ''(A Szigligeti Társaság Évkönyve)'' adtak közre főleg a társaság korai időszakában. Anyagi lehetőségeiktől függően önálló köteteket is közreadtak.<ref>Hajdúföldön - puszták szerén : elbeszélések / Tokaji Oláh Béla ; [közread. a] Szigligeti Társaság. Nagyvárad : Szigligeti Társ., 1936. 130 p.</ref>
221 391

szerkesztés

Navigációs menü